Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-30 / 48. szám

tolait, legyenek egy kissé igazságosabbak és méltányosabbak a hazafias nemzeti egyházakkal szemben. Ne sajnálják azt a kis fáradságot és tegyenek különbséget a magyar egyházak nemzeti iskolái és az idegen ajkú egyházak nemzetiségi iskolái között. Ám küzdjenek az idegen nyelvű ós nemzetiségű felekezeti iskolák ellen, magyarosítsák, államosítsák ós tegyék nemzetiekké ezeket minél előbb és minél sikeresebben; mi fogjuk őket a hazafias tettökért a leghamarabb feldicsérni. De a református és evangélikus magyar nyelvű és nemzeti szellemű iskolák ellen, azért mert felekezetiek, ne sátorozzanak a nemzeti iskola felkapott eszméjével. Vegyék tudomásul, hogy az önök által méltán dicsőített nemzeti iskola a magyar protestánsoknál nemcsak divatos jelszó és tetszetős eszme, hanem negyedfélszázad óta élő intézményes valóság! Egyúttal egy kis kérést is intézünk a mi »részünkön levő« honatyákhoz. Tudjuk ugyan, hogy tisztelt hitfeleink nem egyházi érdekek képviseletében ülnek a törvényhozók székében, de annyi figyelemmel és méltányossággal mégis lehetnének egyházunk iránt, hogy tősgyökeres magyar nemzeti iskoláink ily boszantó ignorálását és ócsárlását szó nélkül ne hagyják. A mi felekezeti népiskoláink kipróbált hazafiassága és tiszta nemzeti szelleme ennyit megérdemel a helyzetet ismerő protestáns vallású képviselők igazságszeretetéből. Váradi F. ISKOLAÜGY. A tanítói földjövedelmek megállapításáról. A közoktatási minisztérium 1893. okt. 31 -iki 38.072. számú pótló rendelete. A kataszteri tisztajövedelem megállapításánál az 1975. 7. t.-c. rendelkezése szerint az volt az elv, hogy az adóztatás alapjául a földenek 10 évi átlagaban minden körülmények közt biztosan vonható jövedelme szolgáljon. Ezért más személyhez vagy időviszonyhoz kötött kivételes körülmény figyelembe nem vétetett. Éppen ez okozza, hogy a tanítók javadalmát képező földilletményének teljes hitelt érdemlő jövedelme a gazdasági számadásokat nem vezető és egyébként is érdekelt felek önkényes bevallásai alapján nem állapíthatók meg, amiről eddigi bevallások alkamával kitüntetett nagyon is eltérő adatok elszomorító bizonyságot tesznek és mivel továbbá az 1891. 43. t.-c. értelmében a tanítói állomással egybekötött javadalom nem csak a végellátáshoz való igényösszeget képezi hanem egyúttal azon összeget is, a mely után az orsz. tanítói nyugdíjintézeti járulék fizetendő, a mit szem előtt tartva a föld jövedelmét folytonos ingadozásoknak alávetni nem lehet, hanem oly általános szabályok alapján létesült megállapodásokhoz kellett kötni, melyek nem az egy évi tevékenységtől vagy az időjárástól függők, hanem időről-időre orsz. törvény vagy ezzel egyenértékű szabályok által határolvák. Az imént vázolt tekintetek által vezéreltetve a tanítók földilletmény jövedelmének kitüntetésére f. évi 29.751. sz. a. kiadott szabályrendeletem 1-ső pontjában a kataszteri becsűt jeleltem meg nem azért, hogy kizárólag annak alapján állapíttassák meg a tanítók nyugdíja, hanem hogy egy biztos alap álljon rendelkezésre, melyből kiindulva lehessen a tisztajövedelmet megközelítőleg megállapítani oly formán, hogy figyelemmel az adó alapul szolgáló földadó sorozási munkálatok elkészítése óta az ország egyes vidékének közgazdasági, forgalmi., közlekedési s ebből folyólag a termények értékesítési viszonyainak változására különösen a vizszabályozó társulatok kötelékébe tartozó területeknek uj védmüvek emelése és fejlesztése folytán bekövetkezett használhatóságára a kataszteri tisztajövedelem bizonyos százalékkal emeltessék és ekképen az 1891. évi XL. III. t.-c. 4-ik §-ának e) pontjában említett 10 évi átlagos jövedelem kitüntetése eléressék. Minthogy azonban az érintett és a földjövedelem alakulására befolyással biró tényezők legtökéletesebben csak is a köztörvényhatóságok által ismerhetők, annálfogva felhívom a közig, bizottságot, hogy mérlegelve az előadottakat járásonként, szükség esetén egyes tüzetesen megjelölt vidékekre, vagy községekre a földjövedelem emelkedésének százalékát a lehető legrövidebb idő alatt állapítsa meg és arról az illető törvényhatósági közegeket oly hozzáadással értesítse, hogy a megállapítandó százalékot külön kitűntetve a kataszteri földjövedelemhez adják. Az ekként előálló összeg fog általánosságban a nyugdíjba számítható föld jövedelmének tekintetni. Ha azonban az érdekelt iskolafentartó vagy a tanító a megállapított jövedelmet megfelelőnek nem tartaná, az ellenkező állításának bizonyítására vonatkozó okmányt tőle bekövetelvén, a jegyzőkönyvhöz csatolja itteni elbírálás végett. Megjegyzem ezúttal, hogy a helyi hatóságok és elöljárók az általuk netán kiállítandó igazolványokban foglaltakat is bizonyítani tartoznak. Folyó évi 29.751. szám alatt kiadott szabályrendeletem kiegészítéséül értesítem a közig, bizottságot, hogy a magániskola fentartók nyugdíjigényeinek megállapítása ha az illető nagyobb jövedelmet hitelt érdemlőleg bebizonyítani nem képes, a kereseti adó alapjául szolgáló jövedelmi bevallás alapján eszközlendő. Végül miután ez ideig beérkezett felterjesztések nagy részénél az idézett szabályrendelet 1-ső pontjának azon rendelkezése, hogy a terménybeli járulékok a legközelebbi piaci 10 évi bizonylattal igazolandó átlag értéke szerint tüntetendő ki — figyelmen kívül hagyatott, felhívom a közig, bizottságot, hogz az illető közegeket utasítsa, miszerint a szabályrendeletben foglaltakhoz szigorúan alkalmazkodjanak. Egyúttal felhatalmazom, hogy a mennyiben a mun-