Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-23 / 47. szám

osztrákház hasznára és vele, hanem Magyarországgal s ennek királyaival köttetett; de nem azért, hogy a fejedelem Magyarország és szövetségesei minden ellenségeivel szembeszálljon. Midőn misem történt Magyar- és Csehország kibékítésére, vájjon Erdély fejedelmének nyugodtan kellett volna-e néznie a szomszédok pusztulását? Nem is holmi pártütők hivták be az erdélyi fejedelmet aranyhegyek Ígéretével, a haza és igaz vallás jogainak és szabadságainak védelmére, hanem az ország három rendje, a szomszédság, verség, barátság, vallás és a közös veszély jogán. Ezt bizonyítja az 1619. szept 21. kassai gyűlés határozata. Rákóczy György és Széchy György nem ifjúi hévtől elragadtatva léptek föl s nem is a német nemzet iránt való gyűlöletből, mely nemzetnek hogy vájjon ellenségei e: Cseh- és Morvaország, Szilézia, Palatinatus és más államok fejedelmei ítélhetik meg. Fölkeltek azon kiállhatatlan méltatlanságok miatt, melyeket Homonnaitól és más katholikusoktól kelle szenvedniök; nem hatalom- és uralomvágyból, hanem a haza és vallás szabadságának védelmére. Ezt mondták ki a kassai gyűlésen (1619. szeptember 21.), ezt követték később. Rablásról, zsákmánylásról, ártatlanokf/elnyomásáról beszélnek az ellenfelek; de mivel bizonyíthatják? Hogy Kassán három egyházi ember megöletett, az néhány ifjú heveskedéséből történt; de efféle a legszigorúbb hadi fegyelem mellett is megtörténhetik. A »Refutatio« szerint a Ferdinánd megválasztatása azon alkotmányos formula szerint történt, a melyre nézve II. Mátyással előre megegyeztek. A »Defensio« szerint szó sem volt erről, hiszen ekkor nem vetélkedtek volna az »electio« szó miatt az országgyűlésen. Miért tagadják, hogy Ferdinánd erőszakosan választatott meg, mikor tudva van, hogy 1617-ben a spanyol király és Ferdinánd kölcsönösen öröködési szerződést kötöttek Magyar- és Csehországra s az ezekhez tartozó tartományokra vonatkozólag, a férfiság egyenes utódai kihalása esetére. A Dcfensio a választási okiratokból bizonyítja be, hogy az sem igaz, hogy az »electio« szó azért maradt ki a II. Ferdinánd megválasztatására vonatkozó előterjesztésekből; mert a II. Mátyáséban is ugy volt. Hogy pedig azon alkotmányellenes előterjesztésekbe a magyar tanácsosok beleegyeztek, azon nem kell csodálkozni; mert ezek a tanácsosok Pázmány, Lépes, Eszterházy, Pátkay s több effélék valának. Ennek ellenében mit sem ér ama kir. nyilatkozat, hogy a király nem akarja az ország jogait, szabadságát és alkotmányát sérteni. Az »electio« szándékos kihagyása ellenkezőt bizonyít. Miért nem mondák ki nyiltan, hogy a királyság öröködési ? A kir. család jótéteményeire kellett volna tekintettel lenni? . . .Igen, e jótéteményekről tanúskodnak a törökök által elfoglalt: Sziget, Buda, Temesvár. Szolnok. Eger stb. Nádor nélkül történt királyválasztásra csak néhány példa volt. E példák sem jogszerű dolgok s a nádor nemcsak a kir. család kihalásakor, hanem más alkalommal is az első szavazatot adta a királyra. Ferdinánd nem teljesítette igéretét. Mert a választó gyűlésre való távozása, illetőleg az országgyűlés kihirdetése előtt kellett volna az 1618-ki 17-ik pontban foglalt Ígéretet teljesíteni, vagy a teljes hatalommal felruházott nádorral elintéztetni; de amit a nádornak balkezével adott, a jobbal visszavette. A sérelmek tárgyalásánál a nádor azt mondá, hogy nincs joga azok tárgyalásába bocsátkozni. Az »Attestatio« és »Defensio« nem állítják, hogy Ferdinánd a Mátyás életében beleavatkozott az ország kormányzásába, csak azt, hogy alig temették el Mályást, II. Ferdinánd azonnal megrakta az üres főhivatalokat, de c<upa katholikusokkal. A mi a sereg kivezetését illeti: Ferdinándnak nem volt joga a magyar seregeket még saját költségén sem a csehek ellen vezetni, hiszen ezek Ferdinándot nem mint magyar királyt támadták meg. És Ferdinánd a zsoldot sem fizette ki, bizonyítja az, hogy a katonák seregestől csatlakoztak az erdélyi fejedelemhez. Ami a templomok használatát illeti: a katholikusok a kegyúri jogra hivatkozva tagadták meg annak használatát; de a »Defensio« bebizonyítja, hogy Magyarországon nem volt sem a világiaknak, sem a főpapoknak egyházi kegyúri joguk, mivel ez a királyt illeti. Különben is az ur csak nemessége, világi javai s nem a vallás és kegyesség tekintetében áll a jobbágy fölött. A templom nem a nemesek hűbérbirtoka. A jobbágyok nem mint jobbágyok bírják a templomokat, hanem mint a keresztyén egyház tagjai s e tekintetben Krisztus alattvalói. Nem kívántak semmi ujat a protestánsok, csak a mit a béke I. cikke biztosított számukra, mely a jobbágyokra is kiterjed. A katholikusok javait sem áhították: mert ha áhították volna, már kétszer elvehették volna mind. Ezek miatt karddal kelle kettévágni a gordiusi csomót s helyesen cselekedtek a rendek, hogy kihívták az erdélyi fejedelmet s azt fejőkké és fejedelmökké választották, a jezsuita és spanyol törekvések ellen állították és igy a íiazát szabadságában megtartották, a keresztyén vallást megszabadították s a szenvedő barátoknak és a szomszéd szövetségeseknek is segélyt nyújtottak. Ha ez meg nem történt volna, előbb ugyan a csehek és morvák, utóbb pedig a magyarok jutottak volna spanyol iga alá.1 A Querela Hungáriáé Defensio tehát egészen igazolja Magyarország panaszát, megdönti a Refutatiot és kimutatja, hogy önmaga iránt való kötelessége volt fölkelni és kihívni az erdélyi fejedelmet a bécsi kormány ellen, azon Magyarországnak, melyben Khlesl szavai szerint »ők mindenkit ellenséggé tettek«. III. A beszterczebányai országgyűlés. Bethlen Gábort királylyá választják 1620. aug 25. Alvinczi Péter ajánlkozik a megkoronázásra, de a fejedelem visszautasítja. A diplomáciái alkudozások és hadi készületek közt közeledett a beszterczebányai országgyűlés határideje. Hogy pedig az alatt, mig az országgyűlés tart. a tiszai részeket véletlenül meg ne lepje az ellenség, a közeli megyéket és szabad kir. városokat, máj. 28-ára — áldozó csütörtökre — tanácsba hívta a fejedelem Kassára; a nádorral és Thurzó Imrével pedig Savnikon (Szepesmegyében) máj. 18-án akart találkozni. Maga a fejedelem nejével s udvarával junius 2-án indult el Kassáról; a pünköstöt Gácson töltötte s junius 10-én délután, 2 és 3 óra közt vonult be nejével együtt 1200 kék drabant s 2000 lovas és kopjásból álló fényes kísérettel Besztercze-Bányára, a hol igen fényesen fogadták. A rendek igen lassan gyülekeztek; junius 15-én még annyian sem voltak, hogy a tárgyalásokat meg lehetett volna kezdeni; de mielőtt a rendek összegyülekeztek, a fejedelem már kész volt terveivel. A csehországi követek már junius 13-án megjelentek és igen szívesen látott vendégek voltak. Már ott voltak Morva, Szilézia és Alsó-Ausztria rendeinek küldöttei is: de a II. Ferdinánd követei még mindig késtek. 1 Dr. Török István : »A Querela Hungáriáé s az általa támasztott polémia*. A kolozsvári ev. ref. kollégium értesítőjében 1882/3. 4—20. lap.