Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-11-23 / 47. szám
Junius 14-én (vasárnap.) ünnepélyes istenitisztelet volt. Alvinczi Péter, ki. mint udvari pap jött el Kassáról a fejedelemmel, a szentháromság titkairól szép prédikációt tartott s felhasználta ez alkalmat arra, hogy az egybegyűlt szövetségeseket egyetértértésre és összetartásra intse. Ezentúl pedig a fejedelem szállásán naponként reggel 6—7-ig magyar, a vártemplomban pedig német könyörgéseket tartottak, hogy az Isten jóvégre segitse a dolgokat.1 A fejedelmet Alvinczi, az ország egyesítését illető célzataiban, mint egyik legmeghittebb tanácsosa is támogatta. Nem viselte ugyan e címet az udvari pap, de a fejedelemnek hozzá intézett levelei, az Alvinczi tanácsadói szerepét kétségtelenné teszik, valamint azt is, hogy Alvinczi híven szolgálta a fejedelem nemes törekvéseit: hiszen a két magyar evang. felekezet egyesítését célzó törekvése sem volt egyéb, mint eme nagy, nemes cél szolgálata. (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** Előfizetőimnek. Többek tudakozására jelezhetem, hogy művem rövid időn megjelenik, a mennyiben a szedés munkája már be van fejezve. Mezőberénv, 1893. november 13. Illyés Endre ev. ref. lelkész. ** A lelkészi fizetések tárgyában a gömöri ev. ref. lelkészi értekezlet figyelemre méltó javaslatot adott ki, mely most mint különlenyomat a Sárosp. Lapokból külön füzetben is megjelent. A javaslatot Kovács László, Sági Sándor és Vattay László készítették és Csabay Pál értekezleti elnök látta el rövid előszóval. A 16 lapnyi füzet első része azzal foglalkozik, hogy a lelkészi fizetéseket miként kellene felszámítani, második része azzal, hogy a lelkészi fizetéseket miként kellene rendezni. A felszámítás vezérelvei: a föld, rét stb. jövedelménél a kataszleri jövedelem vétessék alapul, a terményeknél átlagos középár, a szolgálmánvoknál. földek míveltetésénél kisholdanként 3 frt 10 kr. stb.; a fizetésből levonandók az állami adók, a káplántartás 300 forint, filiális fuvar és egyéb hivatali terhek. A fizetések rendezésénél lakáson és kerten kívül 800 frt minimum állapíttassék meg, az elavult fizetésnemek (termények stb.) pénzre változtatandók; az egyházi adózásnál a személy és vagyon legyen az alap, oly módon, hogy az adó fele vagy harmada személy után, a többi adó frt után vettessék ki; minden egyházban tartaléktőkét kell kezdeményezni a hivatalnok fizetésének alapjául stb. — A füzetben sok helyes gondolat van, melyek közül különösen kiemeljük és helyeseljük a fizetési minimum megszabását és az adó-alap igazságossá tételét. Egyes kisebb javaslataival (pl. termények megváltása) bár nem értünk egyet, de egészben véve nagyon helyeseljük a munkálatnak a lelkészi fizetések korszerű rendezésére irányzott törekvését. Lelkészeink fizetésügye tarthatatlan. Ára? 1 Dr. Demkó Kálmán: »A magyar confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés*. Századok. 1886. foly. 224. lap. ** A Miatyánk képekkel. Hornyánszkyéknak ez a szép díszmunkája lí-ik kiadásban hagyta el a sajtót. A képes Miatyánk oly művészi képekkel illusztrált mű, melyben az Uri ima minden egyes mondatához két-két, egy ó- és egy uj-testamentomi jelenetet ábrázoló művészi kép van csatolva. Pl. »És bocsásd meg a mi vétkeinket* ezt a kérést Jákób és Ézsau kibékülése, s az az ujtestamentomi jelenet illusztrálja, mikor Jézus a bűnös asszonynak megbocsátja. A »Miatyánk* cimü költeményt, mely az imádság sikerült költői parafrazisa, ifjabb Szász Béla irta. A díszes könyv maga valóságos remeke a modern nyomdászatnak. Ára fűzve 80 kr., diszes vászonkötésben 2 frt. selyemkötésben 5 frt; megrendelhető Hornyánszky Viktor könyvkereskedésében, Budapest, Akadémia bérháza. Alkalmi ajándéknak karácsonyra, korfirmációra stb. igen alkalmas munka, melyet olvasóinknak melegen ajánlunk a pártoló figyelmébe. ** Hazafias könyvtár, szerkeszti Gaal Mózes, kiadja Stampfel Károly cs. és kir. könyvkereskedő, Pozsony, Budapest, 1893. 7—10 kötet. Ára kötetenként 25 kr. Ennek a jóravaló ifjúsági könyvtárnak kéz alatti füzeteiben az előbbieknél kiemelt hazafias szellemben magyar történeti események vannak feldolgozva a gyengébb korú ifjúság számára. A magyaros szellemű történeti elbeszélések cimei és szerzői a következők: 7. A királyért, történeti elbeszélés, irta Szerelemhegyi Tivadar. 8. Vihargyöngyök, történeti elbeszélés II. Ulászló korából, irta Szalay Sándor. 9 '-Kegyetlen büntetés, történeti elbeszélés, irta Bánfi János. 10. Az ingovány-vár, történeti elbeszélés, irta Solymossy Sándor. A vonzólag és az ifjúság szükségeihez alkalmazva irt tanulságos elbeszéléseket számos csinos kép díszíti. Az ifjúságnak igen alkalmas, »Hazafias könyvtár* e legújabb és nagyon Ízléses kiállítású köteteit ajánljuk a tanárok, nevelők és szülők pártfogásába. ** Az 1848—49-iki szabadságharc története cím alatt a Lampel B. (Wodianer F. és fiai) kiadó cég. képekkel díszített nagyobb szabású munkát ad ki a művelt közönség számára. A munka megírására Gracza György lapszerkesztő vállalkozott, az illusztrációkat gróf Kreith Béla az 1848 —49-iki ereklye-muzeum és képtár igazgatója állítja össze. Közölni fogja a szabadságharc összes főbb szereplőinek hiteles arcképét, valamennyi nevezetesebb csata rajzát, a honvédség, nemzetőrség, az osztrák és orosz hadsereg összes fegyvernemeit, ruházatát és felszerelését szines képekben. Az egész munkát mintegy 400 kép fogja díszíteni. Folyó évi december 1-én füzetekben fog meg indulni. Minden hónapban, 1-én és 15-én két 3 íves füzet hagyja el a sajtót. Egy-egy füzet ára 30 kr, mely összeg negyedévenként (6 füzet) 1 frt 80 kr, félévre (12 füzet) 3 frt 60 kr, egész évre (24 frt.) 7 frt 20 krjával a kiadó céghez (Budapest, Andrássy ut 21. sz.) küldendő be. Minden hét előfizető után tiszteletpéldányt vagy kívánatra a mű teljes bolti árát adja a kiadó. Az egész munka 28 — 30 füzetre fog terjedni. A könyvhez jutányos áron díszes bekötési táblákról is gondoskodnak. — Az érdekesnek és szépnek Ígérkező munkára különö•