Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-23 / 47. szám

RÉGISÉGEK. Alvinczi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) II. A fölkelés publicistái igazolása: Querela Hungáriáé; Attestatio; Refutatio; Defensio. A vesztegetésre vonatkozó vádat egyszerűen visszautasítja a Refutatio; a prímásnak a templomok kérdése tárgyában mondott szavait kiigazítja. Azon vádra, hogy a királyválasztáskor nem a nádor adta az első szavazatot, azt mondja, hogy ennek csakis a királyi ház kihalása után való választásánál ad helyet a törvény, most pedig kihalás nem történt. 1652. jun. 2. — 1608-ig nem volt nádor s még sem volt törvénytelen a királyválasztás. Pázmányt is védelmébe veszi a Refutatio, mint a ki nem a bécsi békét támadta meg, hanem csak az ujabb törekvéseket: mert csak 1618-ban kezdettek sürgetni a protestánsok, hogy a jobbágyoknak át kell adni a templomokat. De ezt teljesíteni a kegyúri jog nem engedi. Ferdinándot szószegéssel is vádolják ; pedig az 1619. aug. 13. bezárt országgyűlés köszönetet mond a királynak a koronázási föltételek és az országos törvények teljesítéseért. Dc ha nem teljesítette volna is, nem ő az oka a Refutatio szerint; mert midőn a német választó gyűlésre utazott teljes hatalmat adott a nádornak és a rendek maguk egyeztek bele, hogy a sérelmek tárgyalását el halászszák. Ferdinánd koronázási hitlevele 17-ik pontját is megtartá; Mátyás életében nem avatkozott az ország kormányzásába. A Refutatio szerint az sem igaz. hogy a protestánsok vallásuk szabad gyakorlatában egyházi és világi főurak által zavartattak; de ha igaz volna is: Ferdinándnak kellett volna bepanaszolni azt, nem lázadáshoz fogni. A katholikusok passive viselték magukat; ellenben a protestánsok nagy méltánytalansággal; ujabb engedményeket akarnak kicsikarni, a kathol. földesurak templomait elvenni és a jobbágyoknak adni s a jezsuitákat az országból kiűzni. Ha ennek a katholikusok ellene szegülnek, csak lelkiösmereti kötelességüket teljesítik. A magyar katonaságot is joga volt a királynak a maga költségén az országból kivinni; maga az utóbbi országgyűlés elismerte, hogy a királyt jogában gátolni nem lehet. Hogy Lipót herceg (el akarván vitetni a koronát az országból) irt valamit e tárgyban a nádornak, az nem tartozik Ferdinándra. A hajdúk kiirtásáról s a bányavárosok sérelmeiről sem tud semmit Ferdinánd. Ezek azok a súlyos és igazságos okok, gúnyolódik végre a Refutatio, melyeket a lázadás igazolására felhoznak. De hogy ezek mily csekély értekűek, igazság és őszinteség nélkül valók, a fennebbiekből eléggé világos. (?) Biz ez a protestánso

k előtt nem tünt ki, épen azért j^jjgfutatiora >>Querélarum" Juglyti regni Hungáriáé defwisio«-val feleltek A »Defensio* Pázmány erőszakoskodásának bebizonyítására névszerint megemlíti, hogy az érsek Kanizsai Pálfi Jánost, Komáromi Seraphin Pált, Szenczi Molnár Lukácsot s más papokat elűzött és helyökbe mise szolgáltatókat tett; példákkal bizonyítja Homonnai zaklatásait és részletesen előadja, hogy 1616 ban az erdélyi fejedelem csak nagy hadsereggel és véres ütközettel tudta megmenteni magát és Erdélyt. (Ma már nyíltan tudjuk, hogy Homonnait Pázmány biztatta föl s a bécsi udvar is támogatta. Fraknói: »Pázmány Péter* 89. lap.) Ezek miatt kelle Bethlennek Lippát a töröknek átadni s mégis a németpártiak reáfogják, hogy önként adta át. A Refutatio e gyűlöletes eseményeket csak »némi zavarok* kifejezéssel jelöli s alkalmat ad a protestánsoknak, hogy a »Defensio*-ban épen a Homonnait támogató katholikusok és ausztriásokat nevezhessék törvényszegőknek, hűtleneknek és ezt mondhassák: »Ha a katholikusoknak szabad mindenféle méltatlanságot elkövetni, miért tilos a protestánsoknak magukat védelmezni, midőn II. András törvénye értelmében fegyvert foghatnak a törvényszegő király ellen!« Azt mondja a Refutatio, hogy 200 év óta csak az utóbbi 3 év alatt volt béke s a katholikusok igen büszkék az 1615. december 1-sei bécsi confoederatióra s az 1617-ki nagyszombati békére. De arról hallgatnak, hogy épen a bécsi confoederatióval sértették meg a bécsi béke III. articulusát; mert tanácskozásaikból kizárták a néhai nádort Tburzó Györgyöt. Csakis igy sikerülhetett a 60 falut átadni a töröknek. A császári és török diploma közötti csekély eltérés nem adhatott okot a faluk átadására. A diplomák kiállításában való hiba nem egyedül az elnök hibája; mert mindkét részről tekintélyes, a dologban jártas emberek voltak jelen s a törökök bizonyára felszólaltak volna, ha magukra nézve valami sérelmest láttak volna az ellenfél diplomájában. A török-beütés nem kielégítő oka a 60 falu átadásának. Hiszen igy nemcsak Magyarországot, hanem Ausztriát is át kellene adni a töröknek. Mért nem követel vissza ez okon néhány erősséget a klérus a töröktől, hiszen a hajdúk elégszer beütnek török területre?! Azt hánytorgatják, hogy e falvak nem úgy adattak át, mint Lippa, mert ezek csak bántatlanságukat vásárolták meg az adóval, másként keresztyén fenhatóság alatt vannak. De Lippát az erdélyi rendek adatták át; ama falvakat pedig néhány katholikusok, a rendek és a nádor tudtán kívül törvénytelenül adták át. A katholikusok Lippa átadásának is kétszeres okai. 1610-ben Báthori Gábor ellen indították Forgách Zsigmondot és Báthori a török segély reményében igérte oda; később Homonnait usziták Bethlen Gábor ellen s ugy kényszerült ez a Báthori igéretét teljesíteni. Hazugság, hogy a zsitvatoroki béke 15., 16. és 17. pontjai értelmében 700 falunál többet engedett át Thurzó György nádor, mert a 15. pont azon várakról szól, melyeket a töröktől viszszavettek; a 16-ik az esztergomi falukról; a 17-ik a Kanizsához tartozó falukról és a nemesek adómentességéről. Tehát nem átadásról, hanem felszabadításról van szó e pontokban. A Refutatio egy névsort is közöl, mely Nógrád-, Abauj-, Komárom-, Torna-és Borsodmegyéből átadott falvak számát tartalmazza. Ezekről nincs szó a diplomában; sőt a 15. pont azon helyeket számlálja el, melyek e vármegyékben a béke által fölszabadultak a török alól. Tolnai és baranyai falvak átadásáról is szól a Refutatio, mintha bizony e vármegyékben lehetett volna szó, vagy alkalom a falvak átadásáról II. Lajos óta. Ezek szerint nincs megcáfolva a Querela Hungáriáé azon állítása, hogy 60 falut törvénytelenül adtak át a töröknek Az erdélyi fejedelemmel kötött béke, nemcsak az