Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-16 / 46. szám

bocsátkozni, a mig nem ismeri a szóban forgó módosítások iránti javaslatot. Indítványozza tehát, hogy a bizottság általános megállapodása után a javaslat részleteibe mindaddig ne bocsátkozzék, mig a miniszterelnök által bejelentett törvényjavaslat nem lesz ismeretes. Gróf Csáky Albin miniszter eloszlatni óhajtja a vita eddigi folyamán már felmerült aggodalmakat.. Szóló ugyan azt hiszi, hogy bármiként módosul az 18i>8. évi LIII. t.-cikk, az irreleváns akkor, midőn a vallás szabad gyakorlatáról van szó, mert azt csak nem képzelheti senki, hogy oly módosítás kontempláltatik, a mely nem terjed ki egyformán az összes felekezetekre. De ha Kiss Albert csak azért nem tud most a részletekkel foglalkozni, mert nem tudja, miként kontempláltatik a módosítás, e tekintetben azon felvilágosítást nyújthatja szóló, hogy a beterjesztendő javaslat nem csupán a vegyes házasságban születendő gyermekek, de egyáltalában a gyermekek vallásáról fog szólni, megengedvén, hogy a jegyesek megegyezhetnek a házasságkötés előtt arra nézve, hogy a gyermekeket mily törvényes vagy bevett vallásban neveltessék; ha pedig nem tudnak, vagy nem akarnak megegyezni, a szülői szabacl akarat helyébe a törvényes dispozició lép, mely szerint az összes gyermekek az apu vallását követik. A jelen törvényjavaslat a felekezeten kívüli állást is lehetővé teszi, a mit a felnőtt, észbeli tehetsége teljes birtokában levő embernek szabadságára kell ugyan bizni, de másfelől az nem engedhető meg, hogy a gyermek semmiféle pozitív vallásban ne neveltessék. Ezért a benyújtandó törvényjavaslat ily esetben, azt mondja ki, hogy az apa van jogosítva megállapítani, hogy a gyermek melyik bevett, vagy elismert felekezet hitoktatásban részesítendő, ha pedig nem határoz, akkor az összes gyermekek a bevett vagy elismert felekezetekhez tartozó anya vallásában neveltetnek, ha pedig egyik sem határoz, azon esetben arra nézve a gyámhatóság határozna. A mi a jelen törvényjavaslatot illeti, a legnagyobb aggály a felekezetenkivüliség lehetőségében összpontosul. Szóló ezt oly sarkalatos dolognak, a lelkiismereti szabadsággal annyira összefüggőnek tartja, hogy ettől semmiként sem tudna elállani. Azt mondják, hogy ez meg fogná bonthatni az egyházi életet. Szóló az anyagi érdeket rendkívül kicsinyesnek tartja szembe állítva a törvényjavaslat alapját képező nagy elvvel. Szóló is foglalkozik egyébiránt azzal, hogy az e tekintetben felmerült aggályok eloszlattassanak s ha kimondatnék, hogy a kik ekként egyik felekezetből kiléptek a nélkül, hogy más felekezeibe belépnének, azon adót, mélyet eddig a felekezetnek fizettek, ezután iskolai célokra a községnek fizessék. Ez eloszlathatná a kifejezett aggályokat. A mi a katholikus autonomia kérdését illeti, szóló ezúttal is csak ismételheti, a mit már kijelentett, hogy mindent megtesz az autonomia mielőbbi létrejövetele érdekében, de annak formáira és kiterjedésére nézve most azért nem nyilatkozhatik, mert első sorban az érdekeltektől függ ez, s a kormány feladata csak az. hogy a mit kívánnak, megférjen az állam törvényeivel s a felség főkegyúri jogával. A törvényjavaslat 6-ik §-ára vonatkozólag felhozottakkal szemben megjegyzi szóló, hogy ez csak a javaslat azon intézkedése miatt vétetett fel, mely szerint valaki kiléphet egy felekezetből a nélkül, hogy másba belépne. Ha a részletes tárgyalás során e § nál alkalmasabb és precízebb kifejezések hozatnának javaslatba, szóló nem fogná azokat ellenezni. A tárgyalás további folyamán Bánó J., Tuba F., Sréter A. általánosságban és elvben a javaslat elfogadása mellett nyilatkoztak. Hock János azt a kérdést intézi a miniszterhez, hogy a házasság megkötése előtt a jegyesek közt létre jött megállapodás módosítható lesz-e később? Gróf Csáky A. miniszter válaszolja, hogy a módosítás lehetősége csak a légszűkebb körre lesz szorítva ; csak azon esetre, ha a keresztyén szülők közt kötött házasság vallásváltozás folytán megszűnik vegyes házasság lenni.; vagy ha a keresztyén és nem keresztyén felek közt kötött vegyes házasság vallásváltoztatás folytán vagy egészen keresztyén vagy egészen nem keresztyén házasság lesz. A javaslathoz még Bánó és Okolicsányi szólottak, mire a miniszter néhány észrevételt tett s ezzel a tárgyalás folytatása a nov. 13 iki ülésre halasztatott. A november 13 iki ülésben Kammerer Ernő, tekintettel arra, hogy a javaslatnak a felekezetnélküliségre vonatkozó részét *a miniszter kardinális résznek jelentette ki, a javaslatot sajnálatára általánosságban sem fogadhatja el, mert meg van arról győződve, hogy a javaslatnak e része az életben sok bajnak fog kutforrásává válni. Hock János örömmel hallotta előtte szóló kijelentését, mely szóló álláspontjával is megegyezik. Tagadja, hogy e javaslat közéleti szükség követelményét képezi; az elkeresztelési rendelet kifolyása e javaslát is, mint a többi egyházpolitikai előterjesztések. Ha a kérdéses rendelet ki nem adatik, bizonyára e javaslat sem nyújtatott volna be. E javaslatok azonban se a katholikusokat, se a protestánsokat nem fogják kielégíteni. E javaslat a törvényesen elismert vallásfelekezeteknek uj rayonját szándékozik a törvény sáncai közé felvenni. Szóló barátja a lelkiismereti szabadságnak, de hogy mindenkinek megengedtessék tetszése szerint uj felekezeteket alkotni s a fennálló felekezeteket megbontani, ahhoz nem járulhat. A mig a katholikusoknak autonómiájuk nincs, addig különben sem beszélhetni a felekezetek közti egyenlőségről. A magyar nemzeti szempont okvetlenül megköveteli, hogy felülről organizálődjék az egész, s központi szervezettel legyen felruházva. Azt, hogy az állam megengedje a telekezetnélkülieknek minden köteléken kivül állást, nem helyeselheti szóló katholikus szempontból, de protestáns szempontból s állami érdekekre való tekintetből sem. Mi itt vallásszabadságról beszélünk, holott a törvényhozás nem sokára az 1868-iki LIII. törvénycikket módosító oly javaslattal lesz elfoglalva, mely megint megköti a vallásszabadságot és felidézi a reverzálisok korszakát az által, hogy az állam a maga hatalmával biztosítja a jegyesek közt a gyermekek vallására nézve kötendő szerződések végrehajtását Ezt pedig szóló se katholikus, se protestáns szempontból nem helyeselheti. Midőn a kormány az egyházpolitikai javaslataival a felekezetek közt békét akar csinálni, azok kapcsán oly javaslattal is előáll, mely szerint a szülők ismét szabadon egyezkedhetnek s a katholikusok és protestánsok egymás ellen ismét harcba vitetnek. Szóló ismételve kijelenti, hogy a javaslatot általánosságban sem fogadja el. Farbaky István nem foglal el ellentétes álláspontot a törvényjavaslattal szemben, de aggályosnak tartja a felekezetenkivüliségre vonatkozó részét, mert attól tart, hogy a műveletlen osztályok fel fogják használni ezt az anyagi terhektől való menekülésre. Kiss Albert azokra, a miket Hock az 1868: LIII. törvénycikkre vonatkozólag mondott, megjegyzi, hogy ha egy ország törvényt alkot, azt az ország minden polgára respektálni köteles. Szóló mint lelkész mindig szem előtt tartotta ezt, soha egy általa megkereszelt gyermeket a törvényes anyakönyvezés alól nem vont el, s el kell ismernie, hogy azon a vidéken, a hol ő működik, a katholikus lelkészek is a legutóbbi időkig ugyanígy jártak