Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-02 / 44. szám

magántanári vizsga letehetéseért benyújtott folyamodása, mely szerint előbbi az összehasonlító vallástudományból és a dogmatörténetemből, utóbbi a gyakorlati theologiából és egyházi jogtanból kiván vizsgát tenni. A theol akad. tanári kar Csűrös Józsefre nézve a docensi vizsga letevésére minden kelléket igazoltnak látván, Vásárhelyi Zsigmondra nézve, pedig a kinek igen jelentékeny és figyelemre méltó irodalmi működése pótolja vizsgálati törvénynyel által megkívánt külföldön költeni rendelt évét. mindkettőnek folyamodványát pártolólag terjeszti a theol. választmány elé A választmány a tanári kar álláspontjával egy alapon szintén kéri a főtiszt, egyházkerületi közgyűlést, hogy nevezetteknek, a theol magántanári vizsga letételét engedje meg. Lukácsi Imre és Ádám Imre ref. s.-lel készeknek külföldre utazhatásukra 100—100 frt útiköltséget kérő folyamodványukat azzal intézte el a választmány, hogy tekintettel e célra 400 frtot tevő Csontos-alapítványnak már 300 frttal való megterhelését, a még fenmaradó 100 frtot Lukácsy Imre segédlelkész részére utalványozza ki. A német nyelv tanítására vonatkozólag azon előterjesztés, hogy a Péczelre választott volt németnyelvi előadó, György László után e tárgy tanítását dr. Szabó Aladár theol. tanár volt szives elvállalni, a választmány által megnyugtató tudomásul vétetik, s Szabó Aladár ur részére a megállapított tiszteletdíj kiutalványoztatik. Ssotyori Nagy Károly theol énektanárnak azon előterjesztése, hogy az elhasznált, s tanításra alkalmatlan harmónium helyett uj harmónium szereztessék be, a theol. választmány által az állandó számszékhez tétetik át azzal, hogy a fedezetet mutassa ki. s ha kimutatja az esetben a harmónium megszerzésére a tanári kar kéretik fel. Pelri Elek theol. akadémiai igazgató az akadémia tanári kara nevében azt a kérést terjeszti elő, hogy a választmány kérje fel az egyházkerületi közgyűlést, misze rint ez nyilvánítsa ki óhajtását az iránt, hogy a vallás-és közoktatásügyi kormány által a közép és felsőbb iskolák tanárai részére alkotandó nyugdíjintézetbe a theologiai akadémiák tanárai is felvétessenek, s tegyen ez ügyben felterjesztést ugy a vallás és közoktatásügyi kormányhoz, mint az ev. ref. egyetemes konventhez, hogy ez utóbbi is kérelmezze az összes theologiai tanároknak a nyugdíjintézetbe leendő felvételét. A választmány ez előterjesztett kérelmet a magáévá teszi, s kéri az egyházkerületi közgyűlést, hogy az elnökség utján méltóztassék ez ügyben feliratot intézni a vallás és közoktatásügyi kormányhoz és felterjesztést tenni az egyetemes konventhez az ez irányban teendő együttes eljárás érdekében. Az egyházkerületi ügyésznek a theologia akadémia vagyoni viszonyaira vonatkozó jelentését a választmány minden észrevétel nélkül tudomásul veszi, s érdemleges elbírálás végett az egész jelentés az egyházkerület jog és gazdaságügyi bizottságához, valamint a számszékhez is áttétetik. A kerületi gyűlés a theol. választmány jelentéseit tudomásul veszi és összes intézkedéseit helybenhagyja és megerősíti. Tárgyalás alá vétetvén a közalaphoz intézett segélykérvénvek ügye, az egyházkerületi közgyűlés a következő egyházakat és lelkészeket ajánlja a feltüntetett összegekkel való segélyezésre: Kórógy 150 frttal, Kuczura 150, Tordincze ICO, O-Verbász ^200. Katádfa 150, Turony 100, Szabadka 100, Miszla 200, Szigetómonostor 100. Váezhartván 100. Veresegyháza 100, Alsó-Alap 50, Háta 140, Bonyhád 80, Bölcske 200, Gerjen 200. Kölesd 100, Szedres 50, Doboz 100, Pátka 180 frttal az egyházak közül; továbbá Máté Balázs kistótfalusi lelkész 100, Somodi József raádi helyettes 60, Horváth Gyula tésenfai lelkész 80, Benedek Antal szabadkai h. lelkész 100 és Érsek Elek tolna-némedii lelkész 60 forinttal. A dunamelléki egyházkerület tehát összesen 2910 frt segélyt kér a közalaptól. A közalaphoz tőkesegélyért folyamodó egyházak kérvényeit, a mult évi konventi intézkedés alapján, most nem tárgyalták, hanem azokat, a tőkesegélyezés mikéntjét meghatározandó konventi intézkedés bevárásával, az egyházkerület elnökségénél helyezték el megőrzés végett. Következett tanügyi bizottság jelentése a kecskeméti jogakadémia 1892/93. évi állapotáról. A jelentésből, mely könnyen áttekinthető modorban a jogakadémia állapotának kimerítő és tiszta képét nyújtja, kiemeljük a következőket. A jogakadémiai hallgatóság száma volt az I. félévben 57, a II. félévben 44. Első alapvizsga tl, második 18 tartatott. Jogtudományból 11 -en, államtudományból 7-en állottak vizsgára. Összesen tehát 47 vizsga tartatott. A megvizsgáltak közül képesíttetett 40, nem képesíttetett 7. Tandíjakból befolyt összesen 1260 frt. Beigtatási díj cimén 180 frt, gyámegyleti díj cimén 56 frt 80 kr. vizsgadíjakból 690 frt 40 kr. A hallgatók között ösztön- és segélydíj cimén kiosztatott 526 frt és 4 darab arany. A jogakadémia kebelében két ifjúsági egylet állott fenn, u. m. a jogászsegélyző egylet és az olvasókör Mindkettő sikerrel, s eredményesen működött. I^egyelmi esetek szokatlanul nagy számban fordultak elő, azonban nagyobbára olyan mulasztásokért, melyeket a hallgatók a létért, önfenlartásukért folytatott küzdelmükben s elfoglaltságuk miatt követtek el. Súlyosabb beszámítás alá eső fegyelmi eset. csupán egy fordult elő. a mennyiben ugyanis a joghallgatók egy magántanárukat hírlapi uton megtámadták, melyért 33 jh. feddésben, három pedig szigorú megrovásban részesült. A tanári kart illetőleg, a tavaly választott dr. Helle Károly, dr. Magyar István és dr. Móricz Károly egy évi próbaidejüket sikerrel töltvén el, az e tanszékeket fentartó Kecskemét város törvényhatósági bizottsága mindhárom tanárt állásában végleg megerősítette. Az akadémia igazgatójává dr. Kovács Pál ujabb három évre ismét megválasztatoit A tanári karban változás annyiban állott elő, hogy a már 30 év óta sikerrel működött Dékány István jogtanár az év folyamán jobb létre szenderült. Tanszékét, mint már e Lap mult számában említve volt, dr. Jászy Viktor n.-károlyi járásbiróval töltötte be az egyházkerületi közgyűlés. A jelentést megnyugtató tudomásul vette a közgyűlés. Az október 24-iki ülésben a jegyzőkönyv hitelesíttetvén, a napirend első pontja volt a vallás és közoktatásügyi kormánynak azon rendelete, mely szerint az anyakönyvekben szükségessé váló bárminemű kiigazítás minden esetben a nevezett minisztérium utján történjék, e végből minden anyakönyv kiigazítási eset a lelkészek által az illetékes közigazgatási hatóság utján a minisztériumnak bejelentendő. E rendeletet, noha annak szükségességét a ref. egyházakra nézve a közgyűlés nem látja, mivel a kerületben életben levő anyakönyv kiigazítási eljárás a célnak tökéletesen megfelelő, s minden egyes aprólékos esetnek a minisztérium közbenjöttével való elintézése csak a dolgot szaporítja, hosszadalmassá teszi az eljárást, a közgyűlés tudomásul vétetni rendeli, de egyszersmind a konventet keresi meg, hogy az egyes egyházkerületek által követett, anyakönyv kiigazítási eljárásokat tegye egyöntetűvé, s ennek megtörténte után irjon fel a kormányhoz, hogy az igy egyöntetűvé tett eljárási módozat helybenhagyásával a most kiadott rendeletet a ref. egyházakra nézve helyezze hatályon kívül. A misztótfalusi, dévai, ó-becsei és vajdahunyadi egy-