Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-02 / 44. szám

házaknak az egyházkerülethez intézett kérő szózatait a közgyűlés a kerületbeli egyházak figyelmébe, áldozatkészségébe ajánlja. Szedlacsek Adolf volt rk. szerzetes jelenleg Badeni prot. lelkésznek bekebelezés iránti kérvényét akként intézte el a közgyűlés, hogy nevezettet az egyházkerület lelkészei közé bekebelezi, de hogy itt Magyarországon lelkészkedhessék a magyar állampolgárság megszerzését, a magyar prot. egyházjogból, a magyar prot. egyháztörténelemből és magyarországi ref. liturgiából, szerint speciális magyar theol. tantárgyakból való vizsgázást kötelességévé teszi. A mult évben tartott egyetemes konvent határozatához képest az esperesek utján utasítást kaptak az egyházkerületi lelkészek, hogy a műtörténelmi becscsel biró templomokat és műemlékeket irják össze és írják le, hogy azokat ekként az utókor és a nemzeti műtörténelem javára megmenthessék. Munkácsi Sándor volt paksi lelkésznek az egyházkerület részére hagyományozott könyvtárát illetőleg az egyházkerületi közgyűlés intézkedett, hogy a hagyományozott könyvtár mihamarabb felszállíttassék Budapestre. Vajda János acsai és Pálffy Károly arácsi lelkészek cseréje az egyházkerületi közgyűlés által jóváhagyatott. A kecskeméti egyháztanács két évvel ezelőtt adóssága convertálása végett felvett kölcsönét illetőleg azt a kérést intézi az egyházkerülethez, hogy engedtessék meg neki, miszerint idegen adósságai lefizetése után az 50 ezer forint kölcsönből fenmaradt összeget a főiskola telkén bazár és bérház építésébe fektethesse, mivel ezen módon főiskolájával áll csupán adós viszonyban, s a kézzelfogható módon előnyös és nagy hasznot hajtó vállalatból könnyen letörlesztheti tartozását. A közgyűlés e tervhez készséggel megadta beleegyezését. A jász-lajosmizsei kis egyház azzal a kéréssel fordult a kerületi közgyűléshez, hogy az neki a bemutatott dijlevél alapján tanítókáplánt küldjön, de egyszersmind a dijlevélben felszámított összeghez évi 33 frttal járuljon, mivel 33 frt fedezésére nincs alapja. A közgyűlés e kérelmeket mind teljesíti, dijlevelét megerősítve nem 33, hanem 50 forintot utalványoz számára az államsegély pénztára terhére. Ezzel kapcsolatban folyamodó törteli leányegyháznak 1894. évi január 1-től kezdve az anyakönyvvezetési jogot, tekintettel arra, hogy anyaegyházától felette távol esik, megadja. A kecskeméti egyházmegye sérelmesnek találván a közoktatásügyi miniszter ama rendelkezését, a mely szerint a tanító-nyugdíj alapjául szolgáló tanítói fizetés megállapításánál nem a tanítói földek tényleges jövedelmét, hanem a kataszteri tiszta jövedelmet rendelte alapul vétetni, feliratot intézett e tárgyban az egyházkerülethez. Az egyházkerületi közgyűlés alapos és beható vita után megegyezett abban, hogy a tanítói fizetéseknek megállapítása felette nehéz és kényes, igen sok esetben pedig megállapíthatatlan levén, megnyugvást talál a miniszternek ama kijelentésében, hogy ő a kataszteri tiszta jövedelmet csupán azért óhajtotta tudni, hogy a tanítói nyugdíjigények megállapításánál. mint legigazságosabbnak ígérkező módot, adatul felhasználhassa. Nagy vitára adott alkalmat ugyancsak fent nevezett egyházmegyének jegyzőkönyvében található ama felterjesztése, hogy a kerület írjon fel a konventhez, hogy a nyugdijtörvény végrehajtása céljából adott miniszteri rendelet ama pontját, mely a 15 kros nyugdijilletménynek a szülőkön való behajtását a tanítók kötelességévé teszi, a miniszter hatályon kívül helyezze. A közgyűlés, tekintettel arra, miszerint a tanítók a nyugdijtörvény meghozásával aránytalanul több haszonban részesültek, mint a mekkora kellemetlenséget nekik e 15 krajcárok beszedése okoz, dr. Darányi Ignácz tanácsbiró indítványára lemond arról, hogy ilyen kicsinyes okokból felirati jogát gyakorolgassa, s nagyobb közbelépésekre fentartott eme fegyverét ily apró dolgokkal elkoptassa. Több kisebb fontosságú ügynek s ezek között Pécs azon kérvényének, hogy a jövő év elejétől kezdve anyakönyvvezetési jog adassék, kedvező elintézése után elnökség az ülést bezárta. A délutáni ülés a tanügyi bizottság népiskolai szakának jelentéséin l kezdődött. E jelentés, mely az előadó H. Kiss Kálmán szakavatott tollából került ki, elsőben is a nagykőrösi tanítóképző intézet mult évi állapotáról emlékezett meg. A statisztikai adatokat mellőzve, az alsóbaranva-bácsi egyházmegyének a tanítóképzés olcsóbbá, a tanítói pályának a szegények számára hozzáférhetővé tétele céljából tett, s a jelentés kapcsán felolvasott az az indítványa, mely szerint kötelezendő volna minden egyes tanító fizetésének minden 100 frtja után 20 krt a tan. kép. konviktusára fizetni, különös fontosságú volt. Többféle indítvány közül a nagy többség abban állapodott meg, hogy a tanítók három kategóriába soroltatván, fizetésükhöz képest 40, 70 vagy 100 kr, fizetésére kéressenek fel a képezdei konviktus javára. Szomorúan vette a közgyűlés tudomásul, hogy kerületünkben 22 nem okleveles tanító működik, ki már oklevél szerzésére fel volt szólítva, de mindeddig nem szerezte meg. A kerület nem tehetett mást, mint utasítását újra ismételte. Következett a középiskolai tanügyi bizottság jelentése, melyet Szilády Áron előadó ismertetett. E jelentés során olvastatott a nagykőrösi ev. ref. főgimnázium fentartó testületének a kormányhoz intézett kérvénye, melyben évi 9500 forint államsegély állandósítását kérelmezi. A fentartó testület indokolt kérelme pártolólag terjesztetik fel a konvent elé. Jelenti előadó, hogy a nagykőrösi, kecskeméti és halasi gimnáziumok fentartó testületei az országos tanári nyugdíjintézetbe belépésüket nyilvánítják. A budapesti református főgimnázium rendtartási és fegyelmi szabályzata megerősíttetett. A mult közgyűlésen tett azon indítvány, hogy az egyes egyházmegyék kebelében fennálló lelkészi gyámintézetek alapszabályai az egyházkerületre felterjesztessenek, az egyházmegyék által tett nyilatkozatok alapján akként fogadtatott el, hogy az alapszabályok nem megerősítés, hanem csupán tudomásvétel végett terjesztessenek fel az egyházkerületi közgyűléshez. Ezek után következett a missziói bizottság jelentése, melyet püspök ur terjesztett a közgyűlés elé. A jelentés, mely arról a szemmel nem látható nagy munkáról számol be, mely csak eredményeiben mutatja már is szépen fejlődő arányait, egy kiváló gonddal, szeretettel megcsinált monografia. Egy apa nem ir oly szeretettel, olyan körültekintéssel fiáról, mint püspök ur — a dunamelleki misszió e fáradhatatlan megteremtője — ezekről a gyenge, támogatásra, ápolásra oly annyira rászorult plántákról. Innen, a távolból is meglátja, megérzi bajaikat, tudja szükségeiket, segít rajtuk mindig a kellő időben. Missziói jelentéseinek sorozatát igaz gyöngyfüzérnek tekinti, melyben a legrégibb és legújabb között értékre nézve nincs válogatás vagy avulás. Minden ujabb szemet örömmel fűz a többihez, lelki gazdagulás érzésével fogad. A midőn most is ezt teszi, a felhatalmazás kész megadásával viszonozza ezt mindazoknak az összegeknek az egyetemes konventtől £ PAPA I)