Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-02 / 44. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. IX. kerUlvt, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Hituió-Iiivatal : Hornyánszky Viktor fiönyvkereskedése (Akadémia öérháza), hová az elöliz. és hirdet, díjak intézendök Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési Ara : Félévr®: 4 frt BO hr; «gé«z érre : 9 flri. Mgyss smém ára ltO kr. Püspöki jelentés. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése elé terjesztve 1893. okt. 21. Főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés! Egyházi évünk különböző vonatkozásaiban különböző kezdő- és bezáró határidők keretében mozog. A papi év még most is Szent György napkor kezdődik és végződik; az iskolai év szeptember 1-től junius végéig terjed, bár a legtöbb (jelesen az elemi) iskolában, mind elején mind végén tetemesen megrövidíté az ingadozó gyakorlat. Az egyházi pénztári év, a terményeket s átalában a papi és tanítói fizetéseket illetőleg összeesik a papi évvel, tulajdonkép azonban, mint számadási év a naptári évvel tart. Az egyházi ünnepkör éve az I. adventi vasárnappal kezdődik s annak szombatján végződik. Végre egyházmegyei és egyházkerületi évszak az illető egyházmegyék és egyházkerületünk évi rendes egyik közgyűlésétől a másikig terjed. Az esperesek egyházmegyéjüknek, a püspök az egyházkerületnek mult évi közgyűlésétől történtekről, a testület kül- és beléletében előfordult nevezetesebb eseményekről s azokban a maga munkálkodásáról és szolgálatáról tesz jelentést s ad számot az illető közgyűlésnek. Nevezzük ez időtartamot, szemben a papi, iskolai, pénztári s templomi évekkel, egyházmegyei illetőleg egyházkerületi évnek. A most lefolyt egyházkerületi év folyamában két fontos dolog megtörténtét vártuk s nem alaptalannak véltük a reményt, hogy azok az évben be fognak következni s rólok ma jelentést fogok tehetni. Egyik: zsinati törvényeink legfelsőbb szentesítése és kihirdetése; a másik az országot, az egyházakat s azok közt a mi egyházunkat is, már több mint két év óta feszültségben tartó egyházpolitikai kérdéseknek állami törvényekkel való megoldása. Azonban e két várakozás közül egyik sem teljesedett. A mi a zsinati törvényt illeti: köztudomásu, hogy egyházunk törvényhozása, egyetemes zsinatunk, három ülésszakban, 1891. december 5—17. 1892. március 9. — április 6.; és november 24. december 7. napjáig tartott nyilvános üléseiben, az előleges bizottságok, az egyetemes konvent s magok a zsinati értekezletek számos retortáin átment törvényszervezeteket és javaslatokat, melyek az 1881/2. évi debreczeni zsinat munkálatainak, köztök az akkor szentesítést nem nyert közoktatási résznek is módosítását, és sok tekintetben lényeges átdolgozását foglalták magokban. A zsinat, utolsó ülésszakában, végszövegezésben megállapítván s össszeállítván a törvénynyé leendő törvényjavaslatot, annak a legfelsőbb szentesítés alá terjesztésével saját nagymélt. és főtiszt, elnökségét bizta meg s felhatalmazta egyszersmind arra is, hogy »ha — mint reméltük — a törvényjavaslat minden kifogás nélkül helybenhagyatik s a legfelsőbb szentesítést megnyeri, akkor a zsinat egybehivása nélkül küldessenek le az elnökség által a megerősítést nyert törvények az egyházkerületekhez kihirdetés és életbeléptetés végett«. A felterjesztés még a mult év végén (vagy a folyó év legelején) megtörtént; a megerősítés azonban mind mostanáig késett. Legutóbb csak e napokban értesültünk, hogy a felterjesztett munkálatra a legfelsőbb helyen több kifogás tétetett s az, a zsinati elnökségnek kiigazítás végett vissza küldetett, minélfogva a zsinat újra összehívása vált szükségessé. A legfelsőbb helyen tett kifogások azonban nem vonatkoznak lényeges pontokra; de miattok a szentesítés azért nem volt megadható, mert kettő közülök ellentétben áll a közoktatásügyi állami törvényekkel s egy tollvonással kiigazíthatók, de kiigazítás nélkül nem maradhatnak. Zsinatunknak nem volt, nem lehetett szándéka, ellentétbe jönni az állami tételes törvényekkel s ily hiba csak az előkészítő bizottság figyelmetlensége s a zsinat elnézése folytán csúszhatott be a munkálatba. Az ezeken kivül levő egy-két megjegyzés még kevésbbé lényeges s azok miatt