Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-12 / 41. szám

Hosszú haldoklás után megtért a nyugalomba Dobos László makádi rektor; magával vivén az egykor bátor honvéd, hazája védelmében kapott sebeit, és a mi jó emlékezetünket. Kardos István a szigetszentmiklósi egyház sok ér­demű rektortanítója 48 esztendős fáradságos munkássága után nyugdíjaztatta magát. Adjuk meg neki életében, a mit megérdemelt, méltányló elismerésünket félszázados pályája végén. Veszteségeink mellett végre vegyük számba nyere­ségeinket is, azokban az ifja erőkben, kik egyházmegyénk­ben egyházi szolgálatra elhivattak. Fördös László makádi lelkészszé lett megválasztatása külön pont alatt jelentetik. Az iskolai hivatalokban alkalmazást nyertek: Köpeczy Károly Dunapatajon, Laczházán Szabó Etelka, Szentbene­deken R. Nemes Viktor, Úszódon Biber Sándor és Somodi Gyula, Szigetszentmiklóson Gsikesz Endre és Poór Géza; végre Makádra m. é. törv. sz. 1. p. a. rendelkezés szerint Baranyay Albert rendeltetett. A mennyei kegyelem áldja és szentelje meg munkálkodásukat. A keeskeméti egyházmegye közgyűlése. A kecskeméti ref. egyházmegye f. évi szept. hó 19., 20. és 2l-ik napjain tartotta rendes évi közgyűlését Czegléden. 19-én a tanügyi bizottság ülésezett, 20-án reg­gel 9 órakor pedig Ádám Kálmán esperes buzgó alkalmi imájával kezdetét vette a közgyűlés. A gyűlés megnyitása után felemelkedett helyéről Antos János, az egyházmegye érdemekben megőszült s a szó igazi értelmében köztiszteletben és szeretetben álló gondnoka, a ki a mult évben töltötte be gondnokságának 25-ik esztendejét, s ez alkalommal az egyházmegye tavalyi közgyűlése csendes, családias jubiláris ünnepélyt is rende­zett, de a melyen akkor a gleichenbergi fürdőben időző beteg Antos János személyesen nem vehetett részt, s hazatérte után az esperes által vezetett küldöttség fejezte ki előtte az egyházmegye jókivánatait s kézbesítette neki a díszes emlékalbumot s a többi jubiláris emléktárgyakat. A jelen alkalmat használta hát fel az ünnepelt fő­gondnok, s igazi protestáns szellemtől áthatott, a krisztusi szeretet meleg hangján elmondott tartalmas beszéddel, — a mely alatt a megindultság könyei csillogtak szemében, hasonló könyeket csalva a jelenlevők szemeibe is, —­köszönte meg, zajos éljenzések között az egyházmegye kitüntető bizalmát és kegyeletes megemlékezését. Ezután áttért a gyűlés a napirendbe fölvett ügyek tárgyalására, melyek közül, mint fontosabbákat, kiemeljük a következőket: Egy üresedésben levő világi tanácsbirői állásra meg­ejtett szavazás eredményeként kihirdettetett, hogy egyház­megyei világi tanácsbiróvá — 19 szavazattal 1 ellené­ben — Márton Ferencz, az Abonyi Lajos név alatt ismert kiváló iró és költő választatott meg, a ki a tavaly meg­választott Antos István tanácsbiróval együtt nyomban le is tette a vallásos esküt. Majd felolvastatott az egyházmegye egy évi állapotá­ról szóló s annak ugy szellemerkölcsi, mint anyagi fejlő­dését lelkiismeretes pontossággal feltüntető s a napirenden levő egyházpolitikai kérdésekre is protestáns, hazafias szellemben, tapintatosan, de mindamellett erélyes hangon kiterjeszkedő és zajos éljenzésekkel fogadott esperesi je­lentés, melyet a tanügyi bizottság és a számvevőszék jelentéseinek felolvasása követett, elfogadtatván a tanügyi bizottságnak azon indítványa, hogy a tanítói nyugdíj­igényeknek, az uj tanítói nyugdíj-törvény értelmében leendő megállapításánál a tanítók javadalmát képező föl­deknek jövedelme ne a kataszteri beosztás, hanem a 10 évi átlagos tiszta hozadék alapján állapíttassák meg; hasonlóképen elfogadtatott a tanügyi bizottság azon indít­ványa, hogy ez egyházkerület utján feliratilag megkere­sendő lesz az állam kormánya és törvényhozása az iránt hogy az uj tanítói nyugdíj-törvény értelmében a tanítói nyugdíj-alap javára, minden népiskolai növendék után fejenként szedetni rendelt 15 kr., a törvény megváltoz­tatásával jövendőben, vagy egyátalán ne szedessék, vagy pedig annak behajtása alól a népiskolákat fentartó fele­kezetek mentessenek föl s hajtassa be azokat, saját köze­gei utján az államkincstár. Az egyházmegyei számvitelben pénztári évül a ren­des naptári év fogadtatván el, — az egyházmegyei lelkészi és tanítói gyámegyletek alapszabályainak ily értelmű mó­dosítása elrendeltetett. A czeglédi ev. ref. népiskolai állandó igazgató-tanítói állás szervezésére vonatkozó szabályrendelet jóváhagyatott. Az egyházkerület mult évi közgyűlésének 88-dik pontjában foglalt azon indítványt, a mely szerint az egyház­megyei lelkészi és tanítói gyámegyletek alapszabályai felül­vizsgálás és megerősítés végett a kerület által bekérettet­hessenek, —• tekintettel az egyházi törvény 41. §-ának c) pontjára, a mely a lelkészi és tanítói gyámegyletek minden ügyeinek végérvényes elintézését — felebbezések esetétől eltekintve — az egyházmegyék hatáskörébe utalja, az egyházmegyei közgyűlés a szoros jog szempontjából elfogadhatónak nem tartja, mindamellett nem zárkózik el annak üdvös volta és jótékony hatása elől, hogy ezen egyházmegyei gyámegyleti alapszabályok — az egyház­megyék Önkéntes hozzájárulásával — az egyházkerület által átvizsgálva, szoros jogelvek és egyöntetű eljárási sza­bályok szerint konstruáltassanak. Nincs kifogása az egyházmegyének az ellen, hogy a puszta-jakabszállási reform, vallású lakosok a kecskeméti egyházmegyébe fekvő izsáki reform, egyház kötelékéből elbocsátva, a solti egyházmegyében fekvő puszta-orgoványi leány-egyházhoz csatoltassanak. A czeglédi egyház többrendbeli építkezéseire — templom-restaurálás, paplak- és leányiskola-építésre vonat­kozó engedély megadatott. A tisza-várkonyi egyházközség azon kérelmére, hogy lelkészének és tanítójának fizetését ezentúl naturáliák helyett készpénzben szolgáltathassa ki, s díjlevelöket ily értelemben változtathassa meg, — elutasíttatott, a mi ellen a jelenlevő várkonyi lelkész felebbezést jelentett be. Ezután több rendbeli kölcsön- és tőkesegély iránti kérvények intéztettek el. A lelkészjelölő bizottságba beválasztattak: rendes tagokul Szánthó Elek, Péter Dénes, Ádám László; pót­tagokat H. Kiss Kálmán, Takács József, Antos István. Egyházkerületi képviselőkül kiküldettek; egyházi rész­ről Benedek László pándi lelkész ; világi részről dr. Kovács Pál kecskeméti jogakad. igazgató. Egyházmegyei ügyészül az elhunyt Magyar László helyébe egyhangúlag Somogyi József szolnoki ügyvéd, egyházmegyei tanácsbiró választatott. Végül kimondatott, hogy ezen tűi nem állandóan Czegléden, hanem az egyházmegye különböző városaiban fognak évről-évre felváltva tartatni a közgyűlések. A leg­közelebbi közgyűlés székhelyéül Kecskemét állapíttatott meg. dr. K. P.

Next

/
Thumbnails
Contents