Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-12 / 41. szám

A máramaros-ugoesai egyházmegye őszi közgyűlése. Tartatott Tisza-Újlakon mult hó 26-án. Szokás szerint reggeli istenitiszteletre mentek előbb a gyűlés tagjai, hol Tóth Gábor nevetlenfalusi lelkész mondott tiszta hangon buzgó imát. A gyűlés az állami iskola egyik termében folyt le. Esperes rövid imádkozása után Várady Gábor nyitotta meg azt szokott ékesszólással s tapintattal. Kiemelvén figyelemmel kisért beszédében azt az évek hosszú során tapasztalt tényt, mely szerint minden alkalommal, ügybuzgalom és kötelességérzet vezette az egyházmegyei gyűlés tagjait, szükségtelennek tartja a figyelmeztetést, hogy ezen alkalommal is szokott tárgyilagossággal történjenek a tárgyalások. Őszinte sajnálatát fejezi ki a felett, hogy a zsinati törvények egy egész év óta mostanig sincsenek szentesítve, s azon óhajtását nyilvánítja, hogy ez a megerősítés mielébb megtörténjék s igy az uj törvényben tervezett reformok prot. egyházunk javára életbeléptethetők legyenek. Óhajtja továbbá, hogy azok a vallásügyi törvényjavaslatok, melyek nemsokára a törvényhatósági tárgyalások körébe jutnak, a valódi szabadelvűségnek megfelelően s ugy oldassanak meg, hogy azok prot. egyházunk javára, előnyére szolgáljanak. Ezzel a tanácskozást elnöktársa nevében is megnyitja. A tagok igazolása közben kiderült, hogy csak egy két egyház maradt el; mindenki tudta, hogy ez a gyűlés nevezetesebb, ünepélyesebb lesz a többiek felett. Mindenekelőtt a szavazatbontó bizottság jegyzőkönyvei olvastattak fel, melyek szerint a tisztikar a kezdődő tiz évre következőleg Ion megválasztva: esperessé Csernák István, ki a mult tiz évben is esperes volt, csupán egy egyház presbytériuma nem szavazott rá; egyházmegyei gondnokká: Szöllösy Antal a szigeti főiskola gondnoka; tanácsbirákul papi részről: Biki Ferenc, Biró Lajos, Ladányi Pál, Sárkány Lajos, Tegze László; világi részről: Szentpály István, György Endre, Fóris István, Horváth Menyhért, Erdő Imre ; jegyzőkké papiak: Biki Ferenc, Darabánt Gusztáv, világiak: dr. Tóth Jenő és dr. Krüzelyi Bálint választattak meg. Miután ki lőn hirdetve a szavazás eredménye, Várady Gábor, ki helyett Szöllösy Antal lépett az egyházmegye godnoki székébe, felállván, köszönetet mond azon bizalomért és őszinte ragaszkodásért, a melyet 22 évi gondnoki működése egész folyama alatt tapasztalt s a mely neki a munkát könnyűvé, sőt élvezetessé tette. De köszönetet mond azért is, hogy a mult tavaszi gyűlés után a gondnoki tisztről történt lemondását komolyan vették s meghallgatták az ő buzgó kérését, hogy nem reá adták szavazataikat, hanem az ő óhajtásának is megfelelően oly férfiút választottak gondnokul, mint Szőllősy Antal. Ezután a megválasztott gondnokhoz fordulva, legbensőbb örömét fejezte ki az ő megválasztatása felett, meglévén arról győződve, hogy mint feladata magaslatán álló kötelesség érzettől áthatott ügybuzgó férfiú a gondnoki tisztet közmegelégedésre és sikerrel fogja gyakorolni s a kire el lehet mondani »Tu Marcellus eris«. Végül konstatálva, hogy a gondnoki tiszt teljesítését tetemesen meg fogja könnyíteni az a tény, hogy az egyházmegyei gyűlés tisztviselői, tagjai önérzetes, kötelességtudó férfiak és hogy ezen egyházmegye kebelében évek hosszú során a legjobb s legtestvériesebb szilárd egyetértés áll fenn, a melynek megmaradását lelke mélyéből óhajtja, a legbuzgóbban óhajtja, hogy a megválasztott gondnokot az isteni gondviselés egyházmegyénk, prot. egyházunk, magyar hazánk javára, dicsőségére sokáig tartsa meg! Szöllösy Antalnak, ki ezután az elnöki széket elfoglalja, első szava a köszönet szava azért a bizalomért, melylyel ő egyházmegyénk gondnokául választatott. Aggodalommal veszi vállaira e tisztet, hogy lesz-e elég ereje betölteni azt, főkép oly férfiú után, mint Várady Gábor. Hangzatos szavakkal nem áll elő, ő mindig a tettek embere volt. Programmja az, hogy minden erejéből, tehetségéből igyekszik egyházmegyénk javát munkálni s mint elnök a határozatokat személyes érdekre való tekintet nélkül fogja kimondani s érvényre emelni. Gondnoki működésének első fényéül az egyházmegyei lelkészi gyámintézet javára ezer frt alapítványt tesz. Biki Ferenc üdvözli azután az egyházmegye nevében Szőllősy Antalt. Örömmel üdvözli, bizalommal, reménynyel tekint működése felé; majd Csernák István esperes köszöni meg a bizalmat s kiemelvén Várady Gábor volt gondnok érdemeit, indítványozza, hogy az ő 22 évi gondnokságának emlékezete jegyzőkönyvünkben örökíttessék meg. Készséggel adta erre szavát minden tagja a gyűlésnek, mert Várady Gábor hosszas gondnoksága alatt béke, egyetértés, a közügyek iránt való egységes lelkesedés uralkodott egyházmegyénkben, s ebben az ő tapintatos és bölcs vezetésének bizonyára legnagyobb része volt Az elmondott búcsú, székfoglaló, üdvözlő beszédek alatt ünnepélyes érzés uralkodott a szívekben. A gyűlés épen úgy megéljenezte búcsút vevő, mint uj gondnokát. Fájdalommal vált meg Várady Gábortól volt gondnokától; örömmel üdvözölte Szőllősy Antalt, ki már előre lekötelezte a lelkészi kart azzal a nemes szívre valló tettével, hogy a lelkészi özvegyek és árvák pénztára gyarapításához 1000 frtos alapítványnyal járult. Magasztos emlékjel ama bizalmi tisztség kiindulási pontjánál! A választásokkal kapcsolatban Szegedy Gyula és Nagy József egyházmegyei ügyészekké választattak. Majd az esperesi jelentés vonta magára a közfigyelmet. Vannak ugyan kifogásolni való jelenségek egyházmegyénk valláserkölcsi életében, de általában véve kellő színvonalon áll az. A törvény és a felsőbbség iránt mindenütt tisztelettel viseltetnek a hívek, kivévén Dabolcsot, hol legnagyobb fájdalmunkra, még mindig meg van a baj. Iskoláinkban a tanítás eredménye a máramarosi részen kettő kivételével kitűnő, Ugocsában 4—5 kivételével sok kívánni valót hagy fenn. Ezen nagy különbözetnek oka az, hogy míg amott gazdagok, itt szegények a gyülekezetek; ennélfogva ezek nem nyerhetnek oly jó tanerőket, mint amazok. Az egyház iránt való szeretetnek s áldozatkészségnek igen szép bizonyítéka az, hogy anyagi javakban nem igen bővelkedő hiveink mintegy másfél ezer frtot adományoztak egyházi célokra. Több egyházközségben történtek nagyobbmérvü építkezések, melyek közül kiemelendő Sziget, hol a templom 35,779 frttal renováltatott. A népesedési mozgalomról szóló részben következő adatokkal találkozunk: született fi : 465. nő: 427; ezek közül törvénytelen fi: 36, nő 38. Összeeskettetett házaspár tiszta: 149, vegyes: 41. Tankötelesek 6—12 évig fi; 1274, nő: 1142, összesen: 2416; ebből iskolába jár fi: 1149, nő: 1045, összesen 2194, nem jár fi: 125, nő; 97, összesen: 222; 13—15 évig fi: 403, nő: 386, összesen 789; ebből iskolába jár fi: 207, nő: 201, öszszesen 408; nem jár fi: 196, nő: 185, összesen: 381. Konfirmált fi: 148, nő: 156, összesen: 304. Áttért hozzánk fi: 5, nő: 9, összesen: 14. Kitért tőlünk fi: 2, nő: 2, összesen: 4. Lelkek száma: 187,000. Anyaegyház van: 30, leányegyház: 2, fiókegyház és szórványok: 31; rendes