Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-21 / 38. szám

ISKOLAÜGY. A tanárok országos nyugdíjintézete. Az autonom felekezetek, törvényhatóságok, községek és alapítványok által fentartott középiskolák tanárai szá­mára tervezett országos nyugdíjintézet ügyében ismét egy határozott lépés történt. Az április havában tartott értekezleten legfőképen két kívánalom jutott kifejezésre a meghívottak részéről. Az egyik az volt, hogy az állam részéről adandó évi segély emeltessék s az intézethez hozzájárulni hivatott tényezők járuléka apasztassék. A másik pedig az volt, hogy a nyugdíjintézetbe a középiskolákon kívül más intéze­tek tanárai is bevétessenek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter folyó évi 37,741. sz. rendeletében kinyilatkoztatja, hogy az első kívánságot »az állam részéről igényelhető áldozat korlátolt­sága miatt« nem teljesítheti; a második óhajnak azonban eleget tesz és ennélfogva a nyugdíjintézetbe »a kereske­delmi középiskolák, felsőbb leányiskolák, jogakadémiák, tanítóképző, tanítónő- és óvónőképző intézetek* tanárai és tanárnői is fel fognak vétetni. A rendelet közli egyszersmind a nyugdíjintézet terv­vázlatát is, mely lényegileg azonos azzal, mely az áprilisi értekezlet elé volt terjesztve. Főbb pontjai a következők: A tanintézetek belépése a fentartótestület jelentkezése alapján önkéntesen történik. A nyugdíjintézetbe következő befizetések kívántatnak: a) a tanárok részéről fizetésöknek 300 frton felüli része után, valamint fizetésöknek minden szaporulata után egyszersmindenkorra 7a rész; b) a fentartók részéről tanáraik törzsfizetése után évenkint 5%-nyi összeg; c) a tanulók részéről fejenkint és évenkint a jog­akadémiáknál 6 frtnyi, a többi intézeteknél 3 frtnyi díj. A még fenmaradó szükséglet fedezésére az állam­kincstár részéről 60,000 forint évi segély adatik. Az a) b) és e) alatt jelölt jövedelmi forrásoknak egy­máshoz való arányát, a fentartók a helyi viszonyok szerint bizonyos fokig esetleg módosíthatják, de e módosítás mellett is az ezen forrásokból eredő jövedelmek végösszegének változatlannak kell maradnia. A b) alatt kitüntetett 5%-ból a tanárok terhére áthárítható részlet maximuma 2°/o-ban állapíttatik meg. A néhol már létező helyi nyugdíjalapok az országos intézet céljaira nem vétetnek át, miért is ezen helyi nyug­díjalapokat ezen orsz. intézet létesülte után a fentartók szabad tetszésük szerint, vagy az a) b) és c) alatt felsorolt befizetések alapjául szolgáló tőkeként kezelhetik, vagy pedig esetleg más — eredeti rendeltetésökkel rokon — célokra fordíthatják Az orsz. nyugdíjintézet javára befolyó jövedelmek az állampénztárban a néptanítói orsz. nyugdíj és gyám­intézeti pénztár eljárása szerint a kormány kezelése alatt álló közalapként kezeltetnek. A törvény életbe lépését követő minden 10 év után mérleg fog készíttetni, s ha e mérleg a jövedelmek apasz­tását megengedi, a b) és c) alatt jelölt befizetések mérve lejebb fog szállíttatni. E nyugdíjintézet kiterjed az annak kötelékében álló iskoláknál alkalmazásban lévő mindazon rendes tanárokra és igazgatókra, a kik ez országos intézet életbeléptetésé­nek idejében még tényleges szolgálatban állanak, vagy annak létesülte után, szabályszerűen rendszeresített rendes tanári vagy igazgatói állomásokra, megfelelő minőségben szabályszerű módon, állandóan alkalmaztatnak. A már szolgálatban lévő tanárokra nézve megen­gedtetik, hogy az őket terhelő, a) alatt fenn megjelölt befizetést 36—48 havi egyenlő részletben teljesíthessék. Azonban a most nevezettek fizetésök és fizetésök szapo­rulatainak egyszersmindenkorra beszolgáltatandó i j3 részén felül, ezen beszolgáltatandó összeg után, most említett javadalmazásuk elnyerésének időpontjától számítva, 5% kamatot is kötelesek fizetni. Ugyané tanárokat illetőleg a miniszter, a bekivá­nandó hiteles okmányok alapján, minden egyénre nézve külön állapítja meg azt, hogy a múltban teljesített szol­gálati idejök és élvezett járandóságuk mértéke a nyug­díjba mennyiben számítható be. E megállapítást a minisz­ter az 1885. évi XI. t.-c. megfelelő rendelkezései és azok analógiájának alkalmazása alapjául eszközli. Oly esetben, a midőn a tanároknak nincs termé­szetben lakásuk vagy szálláspénzök, a nyugdíjba számít­ható fizetés megállapításánál az összes állandó járandóság v5 része lakbérnek vétetik. A most alkalmazásban levőknél a 24-ik korévet meg­előző szolgálat ideje a nyugdíjba nem számítható be; a jövőben alkalkalmazandóknál azonban a megszorításnak nincs helye. Nem rendszeres s ugyanazon középiskolának nem minden tanárára egyenlően kiterjedő, hanem csak egye­sekre vonatkozó fizetésemelés vagy pótlék a nyugdíjba rendszerint nem számítható be. A 30-ik szolgálati év és a 65-ik életév elérése előtt, a nyugdíjazás a néptanítói nyugdíjtörvényben megszabott mód szerint, egy az illető főhatóság és a miniszter által kinevezett vegyes bizottság közbenjárása és jelentése alap­ján eszközöltetik. Átmeneti intézkedéskép kimondatik, hogy ezen orszá­gos nyugdíjintézet létesítését követő első 6 évben csupán a 30-ik szolgálati év betöltésének címén nyugdíjazásnak helye nincs. Végül kimondatik, hogy egyrészről jelen országos nyugdíjintézet kötelékébe tartozó iskolák tanárai, másrész­ről pedig az 1885. évi XI. t.-c. alá eső tisztviselők és tanárok közt, a nyugdíj szempontjából minden tekintetben teljes viszonosság áll fenn s e viszonosság kiterjesztetik a minisztérium közvetlen rendelkezése alatt álló iskoláknál működő azon tanárokra is, a kik korábban valamely, a jelen nyugdíjintézet kötelékébe tartozó iskolánál voltak alkalmazva és ezen most jelölt minőségben töltött szol­gálatuknak a nyugdíjba való beszámítására az 1885. évi XI. t.-c. vagy más jogforrások alapján igényt nem tart­hatnának. Ez a tervvázlat azzal a felhívással közöltetett (az egyházi főhatóságok utján) az illetékes fentartótestületekkel, hogy most már véglegesen és határozottan nyilatkozzanak arra nézve, hogy a tervvázlatban foglalt módozatok és feltételek mellett hajlandók-e a törvénvhózásilag felállítandó országos tanári nyugdíjintézetbe belépni? A fentartó tes­tületek bizonyára sietni fognak megragadni az alkalmat, hogy tanárainknak végre-valahára állásszerü nyugdíjat, özvegyeinknek és árváinknak megfelelő gvámdíjat bizto­sítsanak. É

Next

/
Thumbnails
Contents