Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-07 / 36. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. kerület, JHpa-ttlra 23. szánt, hová a kéliratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánstky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöiiz. és hirdet. dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. HlSflzettfii ira: Félévre: 4, frt SO kr; egész érre : 9 frt. Mgyet »*ém ára 20 kr. Szent István napja után. Az ultramontán sajtó csaknem napról-napra siránkozik a „Regnum Mariamim", már mint a mi édes hazánk, Magyarország felett, hogy t. i. az eretnek protestánsok és a zsidók az urak „Szűz Mária országában" s az igaz hitű egyháznak már csak a jövőben lehet reménysége. Valósággal pedig ugy állunk, hogy a katholicizmus folyton-folyvást hódít, mi protestánsok pedig vagy nem látjuk, mert benne élünk, a kath. eszméknek a közéletbe és köztudatba való tervszerű beoltását; vagy ha észreveszszük is e veszélyes jelenséget, nem sokat gondolunk vele, sőt hamisan ugy vélt hazafiságból némelyek közülünk meg egyenesen tolják is a romanizmus trójai falovát saját egyházunk puritán kőfalai felé. Ha tovább is így megy a dolog, pár évtized múlva csakugyan „Mária országa" lesz ismét Magyarország. Augusztus 20-ka, mely napon a róm. kath. egyház Magyarországon Szent István napját tartja, ez évben épen vasárnapra esett. Egy veresbetűs nappal tehát kevesebb van az idei naptárban, egy nagyon figyelemreméltó tapasztalattal azonban gazdagabbak lettünk. Ma már általánosan „nemzeti ünnepnek" tartják és hirdetik Szent István napját; a hetedik nagy hatalom, a sajtó különösen kitűnik e téves felfogás terjesztésében. Amint átnéztem az aug. 20-ki lapokat, valóban elszomorodtam. Nemcsak a gyorsan szerkesztett napilapok ephemér értékű, de azért nagy befolyással biró vezér- és tárcacikkei, de még a nagyobb gonddal szerkesztett képes hetilapok közleményei is egyremásra országos nemzeti ünnepként tárgyalták és dicsőitették Szent István napját, a r. kath. egyház saját ünnepét.* * »A mai országos ünnep, melyet. . . hagyományos kegyelettel tart konfessziók különössége nélkül az egész nemzet« (Budapesti Hirlap). »Avagy nem méltó-e a vallásivá sublimált nemzeti Az ultramontánok közlönye, a „Magyar Állam" volt az egyedüli napilap, mely természetesen bennünket, protestánsokat okolva és szidalmazva, teljes határozottsággal két cikkben is kimondta, hogy „Szent István ünnepe nem hivatalosan proclamált nemzeti ünnepe a hazának." De nemcsak a lapok hasábjain, hanem a napi élet jelenségeiben is nagyban nyilvánult a »nemzeti ünnep«. Nem is szólva a budai fényes szertartásokról, melyekben a kormány tagjai, az állami és közigazgatási főhivatalnokok, a katonaság, szóval az egész hivatalos Magyarország részt vettek, a vidék városaiban, sőt falvaiban is ünnepi díszre virradt augusztus 20-ának szép reggele. A középületeket nemzeti lobogók, az üzletek és műhelyek (az 1891: XIV. t.-cikk I. §-ának rendelkezése szerint) zárva, a templomok, és pedig nemcsak a római katholikus, hanem a kálvinista templomok is telve, vagy legalább sokkal tömegesebben látogatva, mint egy közönséges vasárnapon. Nálunk Kassán legalább ez volt az eset, a mely bizonyára nem áll magában. Előre gondoltam, hogy így lesz, azért Ézsaiás 48: 5—8. alapján határozottan alkalmi prédikációt tartottam, kifejtvén gyülekezetem előtt a Szent István ünnep történetét és jelentőségét, aztán azon okokat, melyek alapján mi semmiféle szentet az emberek közül nem ismerünk és nem ünnepelhetünk, végre előadtam, hogy milyennek kellene lenni egy valódi nemzeti ünnepnek s miért nem alkalmas erre Szent István napja. Az egésznek summája kegyelet minden felekezeti szemponttól független összes tiszteletnyilvánításaira az egykor hatalmas és bölcs kéz« (Nemzet) »Szent István a világnak egyetlen szentje, a kit nemcsak a pápista tisztel, hanem a kálvinista és lutheránus is, a zsidó is, unitárius is.« (Magyar Hirlap). A nagy gonddal szerkesztett s méltán közkedvességnek örvendő Vasárnapi Újság szerint is (melyet pedig sokan kálvinista újságnak tartottak eddig) »az egész magyar nemzetnek ünnepe Szent István napja«. Az »Ország Világ* a legderekabb, ez már nemcsak Szent István napját, hanem az aug. 15-én ünnepelt Nagy Boldogasszony napját is országos ünnepnek tartja, s erősen reméli, hogy »a millennium után az első magyar király szent kultusza újra vérré válik az egész nemzet hálás [szivében.« S igy folytathatnám még sokáig az idézéseket, de ennyi, azt hiszem, elég.