Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-07 / 36. szám

<*K volt.1 édes atyámfiai, római katholikus test­véreink ünneplik egyik szenljöknek, Magyarország nagy és bölcs legelső királyának emlékünnepét, nekünk azonban ma nincs ünnepünk! Különben nem prédikációmat akarom ismer­tetni, hanem arról óhajtok egyet és mást elmon­dani, miképen állott elő a jelen, sok tekintetben aggasztó és szomorú helyzet s mi a teendőnk a jövőre nézve? Szent István* első királyunk minden magyar hálájára és tiszteletére méltó, mint nagy és bölcs fejedelem, azonban mint szentet csakis róm. kath. vallású honfitársaink ünnepelhetik. Sok könyvet átforgattam, hogy megtudjam, melyik pápa és mikor kanonizálta I. István ki­rályt; végre megtaláltam, (ha ugyan hiteles az adat), hogy a történelem legnagyobb pápája, VII. Gergely avatta őt szentté 1083-ban. Ez év aug. 20-án** történt ugyanis az ő 45 év óla nyugvó holttestének felemelése (elevatio), mely alkalommal, a legenda szerint, ma is ereklyeként őrzött jobb kezét a feloszlásnak indult részek mellett teljes épségben találták meg. Ettől fogva kezdődik Szent István napjának megünneplése s a magyar kath. egyház folyvást aug. 20-án tar­totta és tartja ez ünnepet, melyet XI. Incze pápa (1876—89) Buda vára visszavételének örömére az egész r. kath. egyházra kiterjedőleg szeptember 2-ikára tett át. *** Hogy a magyar r. kath. egyház ünnepe or­szágos vagy nemzeti ünneppé tétessék, erre nézve az első lépés 1819-ben történt meg, a mikor Kul­csár István, az általa szerkesztett „Hazai és kül­földi tudósításokban", indítványozta, hogy az e napon Budán tartatni szokott ünnepélyes egyházi szertartáson a budai és pesti kir. hatóságok is megjelenjenek. Az eszmét felkarolta Kovalik János címzetes püspök és érseki helvnök s I. Ferencz császár és király, (melyik évben, nem találom) elrendelte, hogy Szent István napja országos norma ünnepnek tekintessék.f Ezzel azonban nem elégedtek meg. A m. kir. * Én minden aggály nélkül használom a »Szent« jelzőt épen ugy, mint I. Lajosnál a »Nagy« jelzőt vagy a német Frigyes­nél a »Barbarossa«-t, a francia Fülöpnél a »Szép«-et s egyáltalában kicsinyes dolognak tartom abban keresni a kálvinista álláspontot, hogy Szent Istvántól a »Szent« jelzőt megtagadjuk, mert hiszen akkor Kun-Szent-Miklós is kálvinista nyelven Kun-Miklós lenne. ** Hihetetlen, de igaz, hogy még a »Magyar Állam« egyik cikkírója sincs tisztában Szent István ünnepével. Azt irja ugyanis, hogy a szent király halála napját nem tehetjük nemzeti ünneppé ; holott István király augusztus 15 én (Nagy Boldogasszony napján) halt meg; emlékünnepe pedig Magyarországon aug. 20-án van. *** Knauz Nándor: »Kortan*. 271. lap. Érdekes, hogy Mesz­lényi Gyula (most szathmári püspök) szintén szept. 2-ára esőnek mondja Szent István ünnepét. (Uj Magyar Sión 1876. 163. lap A legrégibb kinyomtatott Szent Istvánnapi prédikáció tudomásom szerint 1760. jelent meg. (Uj Magyar Sión 1876. 913. 1.) f Lonovics: »Egyházi archaeologia*. Bécs, 1857. I. kötet 307. lap. helytartótanács többrendbeli * leiratában kérdést intézett a protestáns egyházkerületekhez, hogy mikép tartják meg a protestánsok Szent István király ünnepét? Mire a kerületek, bizonyára egybe­hangzólag, akkép válaszoltak, mint a tiszántúli kerület 1829. ápril 25-én: „Iraltassék meg alá­zatos tisztelettel, hogy a megnevezett ünnep a mi felekezetünk tagjai által semmiképen nem ünne­peltetik, s nem is ünnepeltethetik, mivel a mi vallásunknak principiumával, minden efféle ünne­pek megtartása ellenkezik, a mely oknál fogva fel is oldoztattunk az alól az 1791: XXVI. tör­vénycikkely által/' ** E határozott nyilatkozatra az 1831. október 5-én 25,853. szám alatt kibocsátott helytartó­tanácsi rendeletben jött meg a válasz, a mely sze­rint a protestánsok ez ünnepen az olyan külső munkákat, melyeknek folytatása az ünnepnapo­kon törvényesen meg van tiltva, tartoznak eltá­voztatni, egyébiránt magoknak az evangélikusoknak tetszésökre hagyatván, ha akarják-e és minemű vallásos szertartással akarják azt templomaikban ünnepelni." E rendelet tehát fakultatívvá teszi a protes­tánsokra nézve a Szent Istvánnap megünneplését s Borsod vármegye mégis országos grovament csinált e miatt, mint Lonovics az idézett helyen irja. Nagyon érdekes lenne az idevonatkozó iratokat közelebbről megismerni. 1831-től fogva egész 1878-ig nyugodott a dolog. Igaz, hogy a Budán tartatni szokott ünne­pély mind inkább nagyobb közönség előtt folyt le; az ügyesen számító klérus tudta a módját, miképen kell ez ünnepet nemzeti jellegűvé alakí­tani. 1859-ben valóságos alkotmányos tüntetés volt Szent István napján, mely miatt Scitovski prímásnak kellemetlensége is volt; a vasutigazgató­ságok által a zónarendszer behozatala előtt adni szokott olcsó jegyek telték könnyűvé az ország közönségének a mind inkább szépülő főváros meg­látogatását, a lóversenyek legfőbb napja, a szín­házak szünet utáni megnyitása, mind ez ünnepre tétetett; elég az hozzá, hogy 1878-ban egy szép napon (február 8-án) boldogult Trefort Ágoston az egyházi főhatóságokhoz egy oly tartalmú ren­deletet bocsátott ki, a mely szerint »tekintve, hogy Szent István napja reánk magyarokra nézve az egyházi ünnepélyen felül még kiválóan nem­zeti ünnep is, ott is, hol az eddig szokásban nem volt, ha a lakosság, vagy a hatóság kivánja, az illető lelkész köteles isteni tiszteletet tartani«. A protestáns egyházkerületek természetesen azonnal protestáltak ezen miniszteri rendelet ellen, * 1827. január 2-án 57. sz. a. 1828. október 14-én 27,294. sz. a. 1829. március 23-án 7348. sz. a. 1829. május 26-án 14,014. sz. a ** Révész Imre: >Figyelmező« 1878. 160. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents