Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-17 / 33. szám
Egyetemes nyugdíjintézeti alapszabálytervezet. Alapítás.* 1. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház — egyetemes második zsinatának (1891—93) emlékére és a zsinati törvény 305. d) pontja értelmében — egyetemes nyugdíjintézetet szervez és gyámolít. Zs. T. 305. Az egyházi közalap célja .... . . . . d) elöregedett, vagy hivataluk folytatására képtelenné vált lelkészek s ezek özvegyei és árvái számára nyugdíjintézet szervezése és gyámolítása. Zs. T. 196. A rendes tanerőknek, az államinak megfelelő rendszeres nyugdíjazásáról, özvegyeinek és árváinak évi segélvdíjázásáról — a mennyiben arról az állam nem gondoskodnék — az egyetemes közgyűlés egyetemes nyugdíjintézet felállításával intézkedik. Tagok. 2. Ezen nyugdíjintézetnél az alább megnevezett tisztviselőknek munkaképtelenné válás esetére nyugdíj, elhaltuk után pedig özvegyeik és árváik részére ellátási díj biztosíttatik. 3. Ezen nyugdíjintézetnek kötelezőleg tagjai: rendes, helyettes és segédlelkészek, theologiai, jogakadémiai, tanítóképzői és felsőbb lányiskolái rendes és helyettes tanárok, vallástanárok, vallástanítók és énekvezérek (kántorok). Tagok biztosítása. 4. Az állandóan alkalmazott lelkészek, tanárok és énekvezérek tartoznak: évi fizetésük legalább felerészéig, ugy azonban, hogy az 400 -'írtnál kisebb és 1200 írtnál nagyobb összeg nem lehet, magukat — évi fizetésük legalább V4 rész összegéig pedig — ugy azonban, hogy az 200 frtnál kisebb és 600 frtnál nagyobb összeg nem lehet, családjaikat biztosítani. Az ideiglenesen alkalmazott helyettes és segédlelké. szek, helyettes tanárok és a vallástanítók legalább 100 frt nyugdíjnak biztosítására kötelezvék. Ugy az állandóan, mint az ideiglenes alkalmazottak, fizetésük felénél 100-al osztható magasb összegű nyugdíjra. még pedig a fizetés teljes, illetőleg 1200 frt összegéig történő biztosításra jogosítvák. 5. A nagyobb fizetésű állásba átment tagok, valamint a rendes alkalmazást nyert tagok, uj állásuk adta fizetésük fele összegéig felülbiztosításra köteleztetnek. Az eddigi nyugdíj igény beszámítása. 6. Az egy vagy több nyugdíjintézetnél (helyi, esperességi vagy kerületi özvegy-árva intézetnél, gvámoldánál stb.) már szerzett nyugdíjigény itt beszámíltatik, oly módon, hogy csupán azon összegre nézve kötelező a felülbiztosítás, mely a már meglévő nyugdíjigények lőösszege s a fizetés fele összege közt lévő különbözetből származik (I. melléklet.) Tanárok teljes biztosítása. 7. A zsinati törvényben (210. 215.) egyetemes jelleggel felruházott fő- és középiskolák (theologiák, jogakadémia és tanítóképző intézetek), valamint az egyes egyházkerületek által fentartott felsőbb leányiskolák rendes tanárai a fentebbi pont szerint, általuk kötelezőleg félfizetésük * Az ág. b. ev. zsinat 1893-iki általános ertekezletéből egyházkerületenként 6-6 tagot küldött ki egyetemes nyugdíjintézet szervezésére. A bizoilság f. évi május 3. és 4-ik napjain tartól! üléseiben az alábbi javaslatot készítette. erejéig történt biztosítási összegen felül az egyetemes egyház, illetőleg a tulajdonos kerületek által, fizetésük teljes összegéig, illetőleg 1200 írtig biztosíttatnak. (Zs. T. 196.) Intézetek és tagok befizetése. 8. A nyűg- és ellátási igények biztosítására fizetnek: a) az egyetemes alap, évi jövedelméből 20%-ólit évente; b) az egyetemes egyház és az illető tulajdonos kerületek a fentebbi pont szerint a rendes tanárok fizetésének másik felére nyugdíjbiztosításért az alábbi c) pont alatt megnevezett alapdíjat, korpótlékot és évi illetéket; c) a belépésre kötelezett rendes tisztviselők: alapdíj fejében a biztosított összeg 25%-tóliját, 25-ik korévüktől járó 5% kamatjával együtt egyszersmindenkorra (II. melléklet), korpótlék fejében a biztosított összeg 5%-tóliját. 25-ik korévüktől a belépéskor korévükig 5% kamatjával együtt egvszersmindenkorra (11. melléklet), évi illetékül a biztosított összeg 5%-tóliját évente. d) a belépésre kötelezett ideiglenes tisztviselők (helyettes és segédlelkészek, tanárok és a vallástanítók) fizetnek: alapdíjul a biztosított összeg után 10°/0 -it — évi illetékül 20 / 0 -it évente — korpótlékot és kamatokat az esetben, hogy ha felvételük alkalmával a 25-ik korévet már meghaladták. 9. A rendes alkalmazásban levő tisztviselők közül: most a 65-ik korévet még meg nem haladottak fogadtatnak el tagokul, az intézet megalakulása után alkalmazást nyert ily tisztviselők (2) pedig helyfoglalásuk idejében válnak itt kötelező tagokká kivétel nélkül. 10. Tagsági díjaknak fizetése megszűnik: az egyházi pályának elhagyása, helyvesztés, rokkanttá válás vagy elhalás esetében, előzőleg pedig a tagsági 40 év leteltével, vagy az intézet megalakulása után belépőknél a 65-ik korév elérése esetében. 11. A tagok mindenike által fizetendő alapdíj a 25-ik korévtől 5% tóli kamatjával együtt^— vagy egyszerre vagy 3 év alatt törleszthető; — a korpótlék a 25-ik korévtől számított 5%-tóli kamattal együtt, vagy egyszerre, vagy kikötött határidőn belül, vagy törlesztési kölcsönnel 20, 30 vagy negyven évre történt beosztás mellett törlesztetik ; az évi illeték pedig évente fizettetik. Az illeték, kamat és törlesztési kölcsön január 1. és julius 1. napján félévenként előre fizetendők. A tagok nyugdíja. 12. Az intézet megalakulásakor belépő rendes tisztviselők munkatehetetlenné válás esetében nyugdíjra nyernek jogosultságot. Koréveik, melyek után most utánfizetnek, tagsági évekül számíttatnak be. Kapnak ugyanis bekövetkezett rokkantság esetében maguk, vagy elhalás esetében özvegyeik és árváik, a fentebbi 4 pont alatt biztosított nyugdíjösszegből, hogyha a rokkantá válás vagy elhalás p. o. 35 éves korukban bekövetkezett 40%-lit. 36 » » 42%-lit stb. 37 » » » 44%-lit és igy tovább. • 65 » > » 100%-lit. Az intézet megalakulása után belépett uj tisztviselők. ha tagsági l—5 év közben váltak rokkanttá vagy elhaltak, egy évi nyugdíjösszeggel végkielégíttetnek. ha 6—10 év közben váltak rokkanttá vagy elhaltak, két évi nyugdíjösszeggel végkielégíttetnek. ha a 10-ik évben váltak rokkanttá vagy elhaltak kapják, illetőleg özvegyeik a nyugdíjösszeg 40%-át.
