Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-17 / 33. szám

ha a 11-ik évben váltak rokkanttá vagy elhaltak kapják, illetőleg özvegyeik a nyugdíjösszeg 42Vátstb. és igy évente 2°/o-lékka! emelkedőleg tovább, ha a 40-ik évben váltak rokkanttá vagy elhaltak, kapják illetőleg özvegyeik a nyugdíjösszeg 100%-át. A nyűg- és ellátási díjnak egyszer megállapított szá­zaléka többé nem emelkedik. (III. melléklet.) A 70 ik életkort már betöltött tagok, rokkantság bekövetkezte nélkül is léphetnek nyugdíjba, vagy hivatal­ból is nyugdíjba helyezhetők. Özvegyek ellátási díja. 13. Az elhalt tagok özvegyei ujabb férjhezmenetelük, áttértük vagy elhunytuk idejéig ellátásra nyernek jogo­sultságot. Az özvegyi ellátási díj: az elhunyt férjek tag­ságának 1—10 éve alatt (12) végkielégítéssel megszűnik, 10 éves tagsági év után pedig, az elhunyt férj nyugdíj­összege felétől (4), a tagsági évek után (12) egyszer és mindenkorra kiszámittatik és fizettetik. (III. melléklet). Árvák ellátási díja. 14. Az elhalt tag özvegye mellett az árvák is kap­nak, még pedig 18 éves korukig a fiu s 20 éves korukig a leánygyermekek ellátási díjra jogosultságot. Minden egyes árva az anya ellátási díjának 20°/o-liját kapja, együttesen azonban az özvegy anya ellátási díjának teljes összegénél többet nem kaphatnak. Apátlan, anyátlan egy vagy több árva az elhunyt özvegy anya ellátási díj összegében, a fentebb megállapított életkorig részesül. Va g y o n. 15. A nyugdíjintézet vagyonát képezik: a) az egyetemes alap évi jövedelmének 20%-lija. b) a tagoknak és az egyes tanártagokért az egye­temes egyháznak és az illető kerületeknek alapdíj és kor­pótlék cimén befizetései. c) az egyházak önkéntes adományai, d) utód nélkül elhalt lelkészek 1 jí évi fizetése. (Zsinati Törvények 75. p.) <) egyesek hagyománya, alapítványa, adománya. Jegyzet: Ezen vagyon kezelésére és gyümölesöz­tetésére nézve az egyetemes gyűlés szabályrendeletileg fog intézkedni. Jövedelem. 16. A nyugdíjintézet jövedelmét képezik: a) a tőke vagyonnak évi kamatai; b) a tagok az egyes tanártagokért az egyetem és az illető kerületek évi járulékai; c) ily célra netaláni hagyományok, adományok. Jegyzet. A folyó pénztár kezelése, általában az inté­zet központi berendezése és igazgatása tárgyában egye­temes szabályrendelet fog intézkedni. Jegyzet. Ezen nyugdíjintézetre vonatkozó szabály­rendelet az alantas közigazgatási összes testületek és részvényes tagok előzetes meghallgatása után az egyete­mes gyűlés által fog véglegesen megállapíttatni. Mathematilcai mérleg. 17. Az intézet vagyona és terhe 5 évenként mathe­matikai mérlegre vettetik s az eredményhez képest azután történik a központi igazgatóság javaslatára az egyetemes gyűlés által a szükségelt javító vagy módosító intézkedés (IV. melléklet). RÉGISÉGEK. Alvinczi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) VIII. Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalása ; régi ismeretségének megnyitása Alvinczi Péterrel; papkeresés a fejedelem számára. Homonnai trónkeresése és kudarca (1615—1617.) Báthori Gábor halálával füstbe ment ismét a bécsi udvar azon reménye, hogy Erdélyt uralma alá hajthatja. Bethlen Gábornak sem előző élete, sem hatalomra jutási körülményei, sem pedig jelleme és személyes tulajdonai nem nyújtottak arra reménységet, hogy ő a bécsi udvart fogja szolgálni valaha. Komolyan hitték, hogy a fejedelem Stambulban mohamedánná lett s tudták azt is, hogy Magyarországnak Erdélyhez csatolt részeit, melyeket Báthori Gábor utolsó napjaiban viszszafoglaltak, ismét viszsza fogja venni: tehát egy kedvük szerinti trónkövetelőt keres­tek. Dóczy Endre II. Mátyás szatmári várkapitánya, szél­iére beszélte, hogy a király nem fogja Bethlen Gábort Erdélyben tűrni. A fejedelem jól tudta, hogy Bécsben ellenei vannak; de azért 1614. nov. 13-kán fényes követséget küldött a királyhoz, hogy trónra lépését bejelentsék; egyszersmind megirta a nádornak és a szomszéd megyéknek, hogy »a ki Erdély széleit háborgatja, a hatalmas (török) császár szakálába kapkod ... s a zsitva-toroki béke ellen cselek­szik. « A követséget azonban durva dölyffel fogadták Linczben Mátyás udvarában s a fejedelmet szemrehányá­sokkal s ráfogásokkal illették. A követség bár megczáfolta a ráfogásokat, mindazáltal semmit mondó válaszszal két tagját útnak bocsátották; a harmadikat pedig viszszatar­tották. Az érdemleges választ Mátyás követei vitték meg Marosvásárhelyre, a hol a fejedelem s rendek előtt — 1614. ápril. 27. — Nagy-Váradot Mátyásnak viszszaköveteiték: de azok e követelést kereken viszszautasították. A bécsi udvar erre elhatározta a fejedelem megbuk­tatását. Jelöltje Homonnai Drugeth György volt, Felső-Magyarország leggazdagabb birtokosa. Ifjú éveiben Bocskay alatt harczolt, de mióta Pázmány a róm. kathol. egyházba térítette, az udvar legbuzgóbb hívei közé tartozott. Közép­szerű tehetségű és igen hiu ember volt s mint ilyen, igen alkalmas eszközül kínálkozott a Forgách prímás, Khlesl bécsi püspök és Pázmány céljai kivitelére, a kik a politikai célok megvalósítása mellett, a római egyház uralomra juttatását is várták tőle Erdélyben s ez okból megszerzék neki még a pápa támogatását is. Bethlen ez alatt szelleme fölényével és határozott föllépésével, csakhamar megszilárdította állását. II. Mátyás kényszerült őt elismerni s vele 1615. tavaszán a nagy­szombati egyességet megkötni. 1 Épen ezen alkudozás alkalmával, a fejedelem kan­cellárja — Péchy Simon, egykor Bocskay titkára — föl­kereste Alvinczi Pétert, hogy megújítsa közte s a fejede­lem közt való régi bizalmas viszonyt. E látogatás után nem sokára 1615. augusztus 14. levelet irt a fejedelem Alvinczinek, melyben közli vele, hogy szívesen újította volna meg vele a régi ösmeretséget, »ha az alkalmatlan állapotok engedték volna; de ezekben nem akarta Alvinczi személyét kétségessé tenni a magistratus előtt* (mely alatt hihetőleg a kassai generálist s II. Mátyás királyt érti, a kinek Alvinczi alattvalója volt) s veszedelembe 1 Fraknói »Pázmány Péter« fa Történeti életrajzok közt) 86—87 lap.

Next

/
Thumbnails
Contents