Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-17 / 33. szám
ha a 11-ik évben váltak rokkanttá vagy elhaltak kapják, illetőleg özvegyeik a nyugdíjösszeg 42Vátstb. és igy évente 2°/o-lékka! emelkedőleg tovább, ha a 40-ik évben váltak rokkanttá vagy elhaltak, kapják illetőleg özvegyeik a nyugdíjösszeg 100%-át. A nyűg- és ellátási díjnak egyszer megállapított százaléka többé nem emelkedik. (III. melléklet.) A 70 ik életkort már betöltött tagok, rokkantság bekövetkezte nélkül is léphetnek nyugdíjba, vagy hivatalból is nyugdíjba helyezhetők. Özvegyek ellátási díja. 13. Az elhalt tagok özvegyei ujabb férjhezmenetelük, áttértük vagy elhunytuk idejéig ellátásra nyernek jogosultságot. Az özvegyi ellátási díj: az elhunyt férjek tagságának 1—10 éve alatt (12) végkielégítéssel megszűnik, 10 éves tagsági év után pedig, az elhunyt férj nyugdíjösszege felétől (4), a tagsági évek után (12) egyszer és mindenkorra kiszámittatik és fizettetik. (III. melléklet). Árvák ellátási díja. 14. Az elhalt tag özvegye mellett az árvák is kapnak, még pedig 18 éves korukig a fiu s 20 éves korukig a leánygyermekek ellátási díjra jogosultságot. Minden egyes árva az anya ellátási díjának 20°/o-liját kapja, együttesen azonban az özvegy anya ellátási díjának teljes összegénél többet nem kaphatnak. Apátlan, anyátlan egy vagy több árva az elhunyt özvegy anya ellátási díj összegében, a fentebb megállapított életkorig részesül. Va g y o n. 15. A nyugdíjintézet vagyonát képezik: a) az egyetemes alap évi jövedelmének 20%-lija. b) a tagoknak és az egyes tanártagokért az egyetemes egyháznak és az illető kerületeknek alapdíj és korpótlék cimén befizetései. c) az egyházak önkéntes adományai, d) utód nélkül elhalt lelkészek 1 jí évi fizetése. (Zsinati Törvények 75. p.) <) egyesek hagyománya, alapítványa, adománya. Jegyzet: Ezen vagyon kezelésére és gyümölesöztetésére nézve az egyetemes gyűlés szabályrendeletileg fog intézkedni. Jövedelem. 16. A nyugdíjintézet jövedelmét képezik: a) a tőke vagyonnak évi kamatai; b) a tagok az egyes tanártagokért az egyetem és az illető kerületek évi járulékai; c) ily célra netaláni hagyományok, adományok. Jegyzet. A folyó pénztár kezelése, általában az intézet központi berendezése és igazgatása tárgyában egyetemes szabályrendelet fog intézkedni. Jegyzet. Ezen nyugdíjintézetre vonatkozó szabályrendelet az alantas közigazgatási összes testületek és részvényes tagok előzetes meghallgatása után az egyetemes gyűlés által fog véglegesen megállapíttatni. Mathematilcai mérleg. 17. Az intézet vagyona és terhe 5 évenként mathematikai mérlegre vettetik s az eredményhez képest azután történik a központi igazgatóság javaslatára az egyetemes gyűlés által a szükségelt javító vagy módosító intézkedés (IV. melléklet). RÉGISÉGEK. Alvinczi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) VIII. Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalása ; régi ismeretségének megnyitása Alvinczi Péterrel; papkeresés a fejedelem számára. Homonnai trónkeresése és kudarca (1615—1617.) Báthori Gábor halálával füstbe ment ismét a bécsi udvar azon reménye, hogy Erdélyt uralma alá hajthatja. Bethlen Gábornak sem előző élete, sem hatalomra jutási körülményei, sem pedig jelleme és személyes tulajdonai nem nyújtottak arra reménységet, hogy ő a bécsi udvart fogja szolgálni valaha. Komolyan hitték, hogy a fejedelem Stambulban mohamedánná lett s tudták azt is, hogy Magyarországnak Erdélyhez csatolt részeit, melyeket Báthori Gábor utolsó napjaiban viszszafoglaltak, ismét viszsza fogja venni: tehát egy kedvük szerinti trónkövetelőt kerestek. Dóczy Endre II. Mátyás szatmári várkapitánya, széliére beszélte, hogy a király nem fogja Bethlen Gábort Erdélyben tűrni. A fejedelem jól tudta, hogy Bécsben ellenei vannak; de azért 1614. nov. 13-kán fényes követséget küldött a királyhoz, hogy trónra lépését bejelentsék; egyszersmind megirta a nádornak és a szomszéd megyéknek, hogy »a ki Erdély széleit háborgatja, a hatalmas (török) császár szakálába kapkod ... s a zsitva-toroki béke ellen cselekszik. « A követséget azonban durva dölyffel fogadták Linczben Mátyás udvarában s a fejedelmet szemrehányásokkal s ráfogásokkal illették. A követség bár megczáfolta a ráfogásokat, mindazáltal semmit mondó válaszszal két tagját útnak bocsátották; a harmadikat pedig viszszatartották. Az érdemleges választ Mátyás követei vitték meg Marosvásárhelyre, a hol a fejedelem s rendek előtt — 1614. ápril. 27. — Nagy-Váradot Mátyásnak viszszaköveteiték: de azok e követelést kereken viszszautasították. A bécsi udvar erre elhatározta a fejedelem megbuktatását. Jelöltje Homonnai Drugeth György volt, Felső-Magyarország leggazdagabb birtokosa. Ifjú éveiben Bocskay alatt harczolt, de mióta Pázmány a róm. kathol. egyházba térítette, az udvar legbuzgóbb hívei közé tartozott. Középszerű tehetségű és igen hiu ember volt s mint ilyen, igen alkalmas eszközül kínálkozott a Forgách prímás, Khlesl bécsi püspök és Pázmány céljai kivitelére, a kik a politikai célok megvalósítása mellett, a római egyház uralomra juttatását is várták tőle Erdélyben s ez okból megszerzék neki még a pápa támogatását is. Bethlen ez alatt szelleme fölényével és határozott föllépésével, csakhamar megszilárdította állását. II. Mátyás kényszerült őt elismerni s vele 1615. tavaszán a nagyszombati egyességet megkötni. 1 Épen ezen alkudozás alkalmával, a fejedelem kancellárja — Péchy Simon, egykor Bocskay titkára — fölkereste Alvinczi Pétert, hogy megújítsa közte s a fejedelem közt való régi bizalmas viszonyt. E látogatás után nem sokára 1615. augusztus 14. levelet irt a fejedelem Alvinczinek, melyben közli vele, hogy szívesen újította volna meg vele a régi ösmeretséget, »ha az alkalmatlan állapotok engedték volna; de ezekben nem akarta Alvinczi személyét kétségessé tenni a magistratus előtt* (mely alatt hihetőleg a kassai generálist s II. Mátyás királyt érti, a kinek Alvinczi alattvalója volt) s veszedelembe 1 Fraknói »Pázmány Péter« fa Történeti életrajzok közt) 86—87 lap.
