Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-26 / 4. szám

H a r mi n c h ato (1 i k óv fc) 1 y a in. 4-dik szám. Budapest, 1803. január 26. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. S/erkcsztí(ség: IX. kerület, JPiiia-utru t£3. szám, hová a kéziratok cimzendök. líiiulri-hivnlul : Horni/ánszki/ Viktor Itönyvkm'eskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak iiitézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévr«: 4 frt SO hrj egész évre : 9 frt, Egyes szám ára £0 Jer. A zsidó vallás recepciója. Mikor először fölmerült a hire, azonnal kifejeztem elvi hozzájárulásomat. Most is a" mondó vagyok: csak hadd lehessen minél könnyebben keresztyénné az izraelita, nemzeti és társadalmi jó lészen abból. Fogadjuk szivesen keresztyén társadalmunkba, részeltessük az evangéliom áldásaiban, könnyítsük meg Izrael fiainak, hogy magyarok és keresztyének lehessenek. A zsidóság vallási recepcióját fontos nemzeti és állami tekintetek javallják. Hadd olvadjon be ennek az értékes fajnak anyagi és szellemi ereje a magyar nemzeti társadalomba. Ezt sürgeti a társadalmi egyenlőség törvénye, ezt ajánlja a magyar állam belső erősítésének nagy érdeke. A zsidóságnak magyarosodása és fajkeveredése is mindjárt gyorsabb lesz, mihelyt a vallása törvényes recepciót nyer hazánkban. A zsidó vallás törvényes bevételét okkalmóddal dogmatikai szempontból sem tartom helytelenítendő dolognak. A felebaráti szeretet azt parancsolja, hogy minden embert részesítsünk a Jézus Krisztus szerezte üdvösség áldásaiban. Mint keresztyéneknek isteni törvény rendeli Jézus Krisztus által: »Elmenvén tanítsatok minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevébe«. Nincs okunk tehát elvi ellenzői közé állani az izraelita vallás recepciójának. Sőt inkább most, mikor államkormányunk az eszme realizálását is fölvette programmjába, azt tartjuk, helyén van, ha a kivitel módozatjához is hozzá szólunk. Hozzászólásunkban főként a hitelvi és egyházjogi szempontokat állítjuk előtérbe. Miként tervezik a zsidó vallás recepcióját? Általánosan hirlelik s a kormány sem cáfolta meg, hogy az erre vonatkozó javaslat immár készen van és a következő két szakaszból áll: »1. Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatok«. »2. Az izraelita vallásról keresztyén hitre s a keresztyén hitről a zsidó vallásra való áttérést az 1868-iki Lili. t.-cikk szabályozza«. Az első szakaszban kimondott elvre nézve azt mondjuk Kun Bertalan püspökünk szavaival: »Szivesen üdvözöljük a recepciót, az alatt a föltétel alatt, ha a zsidó felekezet a maga hitcikkelyeit, a többi felekezetek példájára, körülírja, szervezkedik és mint ilyen saját felekezeti törvénykönyvet létesít, olyat, mely ő felsége szentesítését is megnveri«. E feltételt állami és egyházjogi tekintetek javallják. Az államnak tudnia kell, milyen hitvallomásu és egyházszervezetü vallást részeltet a többi hitfelekezeteket megillető testületi közjogokban, no meg annak idején a protestáns egyházak is ezen az alapon nyertek és most is e cimen élveznek testületi jogokat. Egyházjogilag azért szükséges a zsidó konfesszió és egyházszervezet bemutatása, mert a hazai zsidóság mind hittanilag, mind testületi szervezetében annyira rendezetlen, hogy amint egyik legkiválóbb rabbijok mondá: csak Budapesten ötféle zsidó egyház van, melyek egymástól elkülönítve, egymás ellenére, gyakran egymás kárára dolgoznak. Ám legyen tehát zsidó recepció, de előbb legyen zsidó egyházi organizáció. A javaslat 2-ik szakasza az áttérési törvény kiterjesztésével teljes vallási viszonosságot és jogegyenlőséget biztosít a zsidó vallás híveinek. Nemzeti és társadalmi szempontból, mint magyar honfiak, a tervezetnek ezt az intencióját is szivesen üdvözöljük; hadd legyen a zsidó is minden tekintetben egyenjogú tagja a magyar társadalomnak. De mint keresztyének és egyháztagok az egyházak vezérférfiainak komoly megfontolást igénylő két lényeges hitelvi mozzanatot ajánlunk figyelmökbe. Egyik a szakasz első, másik a szakasz második felére vonatkozik. A §. első felei az izraelita vallásról a keresztyén hitre való áttérést engedélyezi. Helyes. Ezt az állam, mint jogi lehetőséget, kimondhatja, az 7