Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-19 / 3. szám

szigetiben és a debreczeniben (4—4), a rimaszombatiban, budapestiben és miskolcziban (3—3). Legfiatalabb tanári kara a kisújszállási gimnáziumnak van, mert itt a leg­idősebb tanár is csak 3 év óta működik. (S. L.) * Felekezeti középiskolai tanárok nyugdíj­intézete. Mint a lapok irják. gróf Gsáky Albin közoktatás­ügyi miniszter a felekezeti középiskolák nyugdíjintézetének programmját teljesen kidolgoztatta. A nyugdíjintézetbe egyelőre csak a gimnáziumi és reáliskolai tanárok vétet­nek fel, az akadémiai, praeparandiai stb. tanárok eshetőleg később és más alapon. A nyugdíjintézet az iskolafentartók és a tanulók évi járulékából, az állam évi segélyéből és a tanárok belépési díjából fog felállíttatni. A törvény­javaslat elkészítése előtt a közoktatási kormány még értekezletet tart az érdekelt egyházak főbb férfiaival, kiket külön meghívóval a napokban fog erre fölkérni. — Bizony ideje is már, hogy e régóta függőben tartott ügy valahára kedvező megoldást nyerjen! * Katholikus autonomia és kongrua-bizottság. A püspöki konferencia határozatából összeülendő 15-ös bizottságot Vaszary Kolos hercegprímás f. hó 17-ére hivta össze. A bizottság tagjai a püspöki karból: Schlauch Lőrincz, Steiner Fülöp. Hornig Károly báró, Dessewffv Sándor, Schuszter Konstantin, Firczák Gyula és Fehér Ipoly főapát; a világiak közül Zichy Nándor gróf, Eszter­házy Miklós Móricz gr., Károlyi István gr., Apponvi Al­bert gr., Polónyi Géza, Győrffy Gyula és Pallavicini Ede őrgróf. * A Besztercze-Naszód vármegyei általános tanítóegyesület a »Dél magyarországi tanítóegyesület* mintájára a Királyhágón tuli megyék tanítóköreit szoro­sabb szövetségben akarja egyesíteni, ugy azonban, hogy mindenik egyesület sértetlenül megtartja a maga önkor­mányzatát (vagyonát, alapszabályait); az egyesülés csak arra szorítkoznék, hogy az egyesületek elvi jelentőségű határozataikat egymással közölnék, mely célból a meglevő tanügyi lapok közül egyesületi orgánumot választanának, eshetőleg külön szaklapot alapítanának A szövetkezetbe lépett egyesületek három évenként ünnepélyes közgyűlést tartanának. Az indítványozó tanítóegyesület elöljárósága, Szentpéteri János elnök és Sebestyén József főjegyző, felhívják a szomszéd egyesületeket, hogy a szövetkezésre vonatkozó véleményöket Szentpéteri János elnökhöz 1893. junius l-ig eljuttatni szíveskedjenek. * A miskolczi főgimnázium állami segélye a napokban nyert végleges megoldást. A megkötendő szerződés szerint a miskolczi főgimnázium kap az állam­tól egyszer s mindenkorra 50 ezer forint építkezési segélyt, ezen kívül a tanári fizetések javítására és egyéb hiányok pótlására 11 ezer forint évi segélyt. Ennek fejében a főgim­názium 13 tanára közül négyet jövőre a közoktatási kor­mány fog kinevezni. A tárgyalásokon a kormányt Beöthy Zsolt egyetemi tanár képviselte. — Vajha az állam­segélyre s más tekintetben is fejlesztésre szorult többi gimnáziumaink is minél előbb rendeznék anyagi ügyeiket, hogy középiskolai ügyünk fejlődése egyszer már nagyobb lendületet venne! * Gyászrovat. Általános részvét közt kisértük örök nyugalomra e hó 7-én d. u. 2 órakor llomonnay Istvánt. a nagykőrösi ev. ref. tanítói kar érdemes tagját. A csa­pások súlya alatt megtörve, de nem lankadva, egészségé­ben megrendülve, ez iskolai évben már a tánítást sem végezheté. Működése zajtalan, de áldásos és sikeres volt: nem vágyott vezérszerepre, mint napjainkban annyi sokan, munkaterve egyedül az iskola volt s vágyai az övéi boldogításában összpontosultak. Még egészen fiatal volt, csaknem gyermek, mikor szülőföldjéről, Kun-Szent-Miklós­ról Nagy-Kőrösre jött, hogy itt tanulói pályáján magát tovább képezze; egyházunk korán felismerte a tehetséges ifjút s egyik iskolája vezetését gondjaira bizá. Innen Makádra ment úgynevezett akadémikusrektornak, honnan tapasztalatokkal gazdagodva 1858-ban ismét Nagy-Kőrösre jött s azóta itt működött folytonosan, tanítgatva a serdülő növendékeket, a kik közül nem egynek anyját, sőt nagy­anyját is ő vezeté a tudományok csarnokába. Szerencsétlen mezei gazdálkodás következtében elszegényedett, 1874. óta hivatali fizetésének felerészét is nélkülözni volt kénytelen, de azért elszegényedett édes anyját s világtalan mostoha atyját nem hagyta Ínségben s tisztességesen eltemettette, ezenfelül a rokonságnak is, még az utolsó időkben is, erkölcsi és anyagi támogatója volt, úgy, hogy igazán elmondhatta Jobbal: »Az én étkemnek falatját soha meg nem ettem, hogy abból az éhező özvegy ne ett volna, és az én házamnál ugy nevekedett az árva. mint atyjánál* (XXI. 17.) Méltán hullottak a könyek a gyöngéd férj, a gondos atya ravatalára is. — Sokat szenvedett bará­tunk! íme leszámoltál az élettel, legyen számadásod könnyű az örök bíró előtt is! Legyen könnyű és áldott a föld porladó hamvaidon, a jó emlékezet viraszszon álmaid felett. Piipp József. — Brósz Jónás a kassai evang. egyház­nak 26 éven át tevékeny felügyelője, a hat szab. kir. városi esperesség buzgó felügyelője, a tiszakerületi gyám­intézet érdemes elnöke életének 70 ik évében elhunyt. A háznál Csiskó János kassai lelkész, a sirnál Sztehló János főesperes méltatták a kiváló egyházi férfiú érdemeit. Nekrologját nem sokára közöljük. Pályázat. A békésbánáti ev. ref. egyházmegyébe kebelezett resiezai ev. ref. egyház lelkész-tanítói állomására. Évi javadalom : szabad lakáson és stólán kívül 700, azaz hétszáz forint, husz köbméter fa. A 700 forintban benfoglaltatik 200, azaz kétszáz forint missziói illeték. Az egyház III. osztályú; lelkek száma 400. Lelkész kötelessége a felekezeti vegyes iskolában a tanítást is teljesíteni. A megválasztandó lelkész, ki az egyházmegyei özvegy­árva pénztárnak kötelezett tagja lesz, állomását folyó év ápril 24-én foglalja el. Pályázati kérvények az 1893 ik évi február 5-ik na)tjáig a békésbánáti ev. ref. egyházmegye esperesi hiva­talához Körös-Tarosára küldendők. Debreczen, 1893. január hó. A püspök helyett megbízásból: Tóth Sámuel, egyházkerületi jegyző. HOKNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYO.MI>Á ! A BUDAPESTKN.

Next

/
Thumbnails
Contents