Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-13 / 28. szám

Zsolna városában gyűlést hívnak össze; itt uj és hallatlan módon szuperintendenseket választottak, kik a többi lelkészeket tiszteikbe avatnák; oly törvényeket s határozatokat hoztak, melyek az igazsággal (?), a hazai törvényekkel (?), egyházi szabadsággal (?), a szent kánonokkal és Isten törvényeivel ellenkeznek (?), el nem mulaszthattuk ezért, hogy ezen gyűlés végzéseinek és határozatainak, mint a melyek a hívek és az igazság megrontását célozzák (?), ellenmondjunk*.1

Pázmány pedig irodalmi uton támadta meg a zsinatot, miből aztán polémia fejlett ki. De ezzel a clerus nem érte be; hanem 1.61 l-ben tartományi zsinatot tartott Forgách érsek, melyre augusztus 1-én számosan jelentek meg és szinte szervezkedtek a protestantizmussal szemben. Thurzó György nádor Forgách érseknek azzal felelt, hogy egyenesen béke és törvénybontónak nevezte; Lányi Illés püspök pedig az érsek alaptalan gyanúsításait mutatta ki. Bizony a támadó katholicizmussal szemben, igen nagy szükség lett volna több oly férfira, mint Alvinczi, ki a protestánsok egyesítésén fáradozott s kész volt a harcra is egyházáért. (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** A Pallas Nagy Lexikonának III. kötete is elhagyta a sajtót. Az előre tervezett kötet-nagyságoknál ez a kötet is szaporább: ötven iv helyett 52V2

ívnyi tartalmú s mellékleteiben, illusztrációiban éppen olyan gazdag, mint voltak az előbbeni kötetek. Terjed a Békalencse címszótól a Burgonyavészig. Cikkeiből csak a nagyobbakat idézzük: Békés vármegye (térképpel), Belgium (térképpel), Belgrád (térképpel), Belovár-Kőrös vármegye (térképpel), Bereg vármegye (térképpel), Berlin (térképpel és külön táblán a berlini középületek rajzaival), Beszterce-Naszód vármegye (térképpel), Betegsegélyző pénztár, Bihar vármegye (térképpel). Biróság (számtalan kisebb nagyobb cikkben annak különféle viszonyai és funkciói szerint), Birtok (hasonlóképen), Bismarck, Biztosítást, Bolgárország (térképpel), Boltív (18 ábrával), Bolygók (színes képmelléklettel), Bonaparte, Borsod vármegye (térképpel), Bosznia (térképpel), Boszporusz térképpel), Bottyán vára (képpel), Bőr, Braille-irás (mellékletekkel), Brassó vármegye (térképpel), Brassó város (térképpel), Brazília, Bronz (a bronzkori emlékek magyarországi alakjainak rajzaival), Brüsszel (térképpel), Budapest, (tizenöt szöveg-ábrával, tizenhárom képmelléklettel, négy tervrajzzal, két képmelléklet Budapest szobrainak rajzaival, öt melléklet Budapest épületeinek rajzaival, s két történelmi képmelléklettel), Bukarest (térképpel), stb. stb., átlagosan számítva mintegy ötezer-ötszáz címszóval, melyeknek feldolgozásában eléggé nem dicsérhető arány van megtartva a hazai és külföldi tárgyak közt úgy, hogy semmi sem hiányzik a külföldi dolgokból sem, de bővebben és részletesebben a magyar dolgok vannak feldolgozva. ** Magyar irók élete és munkái. A magyar tud. Akadémia megbízásából irta Szinnyei József, a nemzeti muzeum hirlap-könyvtár őre. III. kötet. 2. füzet. Megjelenik január, április, julius és október 15-én öt-öt íven. Előfizetési ára egy évre 2 frt. Budapest, 1893. kiadja 1 Franki: »Pázmány P. és kora« I. je. 97. lap. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése. E füzet is a szokott gondossággal van szerkesztve. Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. ** Megjelent a) Olvasókönyv az elemi iskolák II. b) Olvasókönyv az elemi iskolák III. és c) Olvasókönyv az elemi iskolák IV. osztálya számára, szerkesztették: Vass Mátyás, Tergina Gyula, Kerékgyártó Elek, Szegedi Traub és Társa 1892. Az első ára kötve 30 kr., a másodiké 35 kr., a harmadiké 45 kr. Az olvasmányok gondos megválasztása, csinos képek és szép kiállítás teszik ajánlatossá e könyveket. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Egyházi választások. A veszprémi református esperességben a napokban történtek meg a választások élénk részvétel mellett. A választások eredménye a következő: esperes Papp Sándor, gondnok Véghely Dezső veszprémmegyei alispán, főjegyző Nyikos Kálmán literi, aljegyző pedig Thury Etele vámosi református lelkész. — A munkácsi egyház Peterdy Károly helyébe Sütő Kálmán beregsomi lelkészt választotta. Adjon az Ur sok áldást, sok sikert. — Dr. Kvacsala Jánost, a pozsonyi lvceum tudós tanárát, a dorpati egyetem az egyháztörténelmi tanszékre rendes tanárul hivta meg. Gratulálunk a megtisztelő kitüntetéshez. * Érdekes látogatás. A miniszterelnök minapában násznagynak volt hiva Boncza képviselő esküvőjére. Fél órával előbb érkezett a Kálvin-térre, mint a nászközönség. Nem akarván az időt hiába tölteni, kijelentette, hogy a közelben levő református iskolákat óhajtja meglátogatni. Fel is ment a theologiára, hol Gáspár István s.-lelkész kalauzolta. Megtekintett minden termet. Majd átment a gimnáziumba s az őt kisérő s.-lelkésznek azt mondta: »Jó nekem ezeket az egyszerű épületeket látnom, mert nekem félmilliós számlákat adnak be sokszor iskolák építése alkalmával. Én is ilyen egyszerű iskolában tanultam «. Lassanként elmúlt a félóra s a miniszterelnök a templomba sietett. Nem tudom, eszébe jut-e majd, hogy mi sok olyan egyszerű épületet tartunk fenn, pedig nem kaptunk milliós segélyeket és uradalmakat s hozzá tanítunk bennök mindent, a mit az állam kiván s a hogy az állam kívánja ? ! Aztán meg, hogy a magyarság védoszlopai vagyunk, mégis száz meg száz lelkészünk és tanítónk nyomorog ? Hej, de jó volna, ha egyszer néhány 2—300 forintos fizetésű paphoz jutna el ő excellenciája, akár mint násznagy, akár mint más! * Hitünk hévmérője. Egy dolog van készülőben, a mi majd hévmérője lesz a magyar protestantizmus hitének. Van-e hitünk, igazi hegyeket mozgató hitünk, vagy esetleg a fagypont alatt állunk ? Szalay József nagybecskereki lelkész Keresztyén-ébői értesültünk a felől, hogy egy új külföldi vallásos iratokat terjesztő társulat akar Magyarországra jönni. Konradi, e társaság megbízottja, ez ügyben már lent is járt Nagybecskereken s az ottani lelkész úr úgy látszik igyekszik elősegíteni a nemzetközi társaság Magyarországra jövetelét. Beánk nézve az is szégyen, hogy a legbecsesebb szellemi táplálékkal, a bibliával idegenek látják el hazánkat. Hogy egyházunk valóságos lethargiába volt sülvedve, hogy valóságos, erőteljes keresztyén hitélet nem volt nálunk, annak nincs nyilvánvalóbb bizonysága, mint hogy oly sok ideig eltűrtük, hogy