Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-22 / 25. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szcrkeszlőség: IX. Icerttlttl, fipa-tUra szánt, hová a késiratok cimzendök. Hindő'hivatal : Hornyánstki/ Viktor könyvkereskedést (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési fira : Félévrt: 4 frt SO kr ; egész érre : 9 frt, JCt/ycs i>ií»i ára ítO kr. Felhívás előfizetésre. © A 72-ik félévre nyitunk előfizetést, bizalommal kérve olvasóink támogatását. Válságos időket élünk. Átalakulás küszöbén állunk. Az egyházpolitikai reformok jelentékenyen meg fogják változtatni az egyházi életet és tevékenységet. E változásokra készülnünk kell. Első sorban a sajtóban. Lapunk igyekezni fog, hogy a rá váró munkában megállja a helyét. Sürgetjük tovább is az evangélizálást. Ez legyen iránytűnk az átalakulásban, erőforrásunk a munkában, fegyverünk a küzdelemben, reménycsillagunk a győzelemre. Mert az evangelium Istennek hatalma, mely meg nem szégyenülhet. Az evangélium ereje alapította az egyházat, az reformálta, az fogja megtartani és megerősíteni az idők válságai között is. Fel a munkára! Isten nevében, az evangéliummal felfegyverkezve! Lapunk előfizetési ára félévre 4 frt 50 kr., negyedévre 2 frt 25 kr., szegényebb lelkészeknek a szokásos kedvezménynyel. Az előfizetések Hornyánszky Viktor nevére címezve, a kiadóhivatalba (Budapest, Akadémia bérháza) küldendők. Eddigi előfizetőinknek az új félév két első számát megküldjük, a többieket csak akkor, ha az előfizetést megújítják. Hornyánszky Viktor kiadó. Szöts Farkas fel. szerkesztő. Változások küszöbén. III. A vallások szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat, ha törvényerőre emeltetik, megadja a jogot az u. n. szektáknak is a szervezkedésre. Hát ezek a szekták eddig is nagyon kellemetlenek voltak nekünk és igen sok bajt okoztak, de veszedelemmel nem fenyegettek, mert hivatalosan azért hozzájuk csatlakozott híveink mégis csak hozzánk tartoztak s adófizetésre kötelesek voltak. De ha egyszer ők is szervezkedhetnek; hiveik a bevett felekezetek kötelékéből, azok terhének viselése alól kiléphetnek, nagy virágzásra fognak emelkedni — a mi rovásunkra. Annyira, hogy Schwalm Gy. az »Ev. Egyház és Iskola® egyik számában ezek egyike, a nazarénizmus miatt megsemmisüléstől félti egyházát. De mi is mindnyájan, ha ilyen sötétnek nem látjuk is a jövőt, bizonyára valami rózsásnak sem. Fülünkbe hangzanak azoknak a lelkészeknek panaszai, a kiknek egyházát már megtámadták ezek a szekták. Tudjuk, milyen ellenállhatatlan erővel terjednek mind tovább-tovább, mint kerítik hálójukba a gyengébb lelkeket s mint nem használ ellenükben semmi szer, sem prédikálás, sem cura pastoralis, sem szép szó, sem zsandár. De hát miben van nekik ez az óriási erejük? Első tekintetre azt hinné az ember, hogy a »nem adózunk« elvében; pedig nem, mert tényleg akkora, sőt sokszor nagyobb terhet viselnek, mint a mi hiveink, s ezen kivül még a mi egyházunk adóját is behajtják rajtuk. Es a hol nincs is nekik valamilyenes egyházi szervezetők, s nem fizetnek egyházok fentartására rendes járulékot, a sok jövő-menő próféta anynyiszor igénybe veszi vendégszeretetüket, hogy bizony a mit igy megebédelnek, megvacsorálnak, az is felér két-három esztendei adóval. De miben van hát erejök?