Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-01 / 22. szám

fenn s fognak is fentartani ki tudja meddig, legalább a politikai irány erre enged következtetni. Mi következhetik be? Majd némelyek kilépnek a felekezetekből, hogy azonban gyermekeiket neveltethessék, arra a néhány évre megfizetik az iskolafentartási költséget, mig gyermekök iskolába jár. A jó keresztyének egész életökön át emelni fogják e terhet, a szektáskodók pedig markukba nevetnek. Mindezeken egy pár tollvonással segíteni lehetne, s akkor én is hiszem, hogy a lelkipásztori fokozottabb tevékenység megtarthatná azt, a mi még el nem veszett. Azzal azonban mindenesetre tisztában lehetünk, hogy az erőnek forrását Isten segedelme mellett önmagunkban kell keresnünk. Vigyázzunk! Legyünk szelidek mint a galambok, de mindenekfelett okosak, mint a kigyók. Justus. ISKOLAÜGY. A magyarországi tanítók háza. Néhány éve csak, hogy tanügyi lapjainkban és a buzgó Eötvös-egyesületben felvettetett az eszme s megtétetett az indítvány »Építsünk házat a magyarországi tanítóknak?« Az elvetett mag termő földbe került: a tanítók örömmel fogadták az eszmét, országszerte megkezdték a gyűjtést, az Eötvös-egyesület vezetői pedig, élükön Péterfy Sándor elnökkel és Lakits Vendel titkárral, kérvényt nyújtottak be a fő- és székváros tanácsához, melytől a •>Tanítók háza« számára ingyen telket kérnek. A tanács bizonyára kedvezően fogja elintézni a kérvényt, legalább a véleményadásra hivatott bizottságok előzékenysége s a tanácsurak ismeretes jóindulata erre enged következtetni. Ha lesz telek, akkor hozzáfoghatnak az építkezéshez, kivált ha a közönség buzgósága és áldozatkészsége is növekedni fog az áldásos ügy iránt. Azt hiszszük, nem végzünk felesleges munkát, ha a »Magyar Tanítóképző« után megismertetjük olvasóinkkal azt a tervrajzot, melyet a tanítók folyamodványuk mellékleteként a tanácshoz beterjesztettek. A Magyarországi tanítók házának kettős célt kell szolgálnia, nevezetesen: magába kell fogadnia 1. a felsőbb iskolákat, különösen pedig az egyetemeket látogató ifjúság szállását és esetleg ellátását eszközlő intézetet; 2. a magyarországi tanítók azon országos egyesületeinek az otthonát, a melyek a fővárost választották székhelyül, továbbá azoknak a fővárosi tanítóegyesületeknek a tanácskozó helyiségeit is, a melyek a Magyarországi tanítók házában óhajtanak állandó hajlékot maguknak berendezni. Ezen kettős célhoz képest a Magyarországi tanítók házának két, egymástól teljesen elkülönített, külön-külön bejárattal biró, nagyobbszabásu épületrészből kell állania. A felsőbb iskolákat és az egyetemeket látogató ifjúság számára berendezendő épületrészt oly módon lehetne és kellene berendeznünk. mint a hogyan a bécsi Rudóífinum van szervezve, a melyben a technikát látogató szegényebb sorsú ifjúság talál ingyen szállást és igen mérsékelt díjért teljes ellátást. Ezen berendezésnek megfelelőleg a tanuló ifjúság otthonát magába foglaló, teljesen elkülönített részében a »Magyarországi tanítók házának* annyi három-három s egymásba nyíló szobából álló és egy ajtóval elzárható lakosztályt kellene felállítanunk, a hányszor hat, esetleg nyolc ifjú számára tervezzük intézetünket, hogy igy minden egyes hat-hat, avagy nyolc-nyolc tanulóból álló csoportnak legyen egy, a folyosóra nyiló nappali, illetve dolgozó termén kivül egy jobbra és egy balra nyiló háló, illetve pihenő szobája, a melyek három-három, esetleg pedig négy-négy egyén számára volnának berendezendők. Az ifjúság ezen száz tanuló befogadására tervezett lakosztályán kivül gondoskodni kell az épületben könyvtári helyiségről, egy-két olvasóteremről, hangszerekkel fölszerelendő szobákról, egy-két kisebb fogadóteremről, felügyelői lakásról, szolgák lakásáról, fürdőszobákról, ruhanemüek, tüzelőanyag raktáraiul szolgáló és más egyéb nélkülözhetlen helyiségekről. A magyarországi tanítók házának ezen része a nagy szünidő alatt, a midőn az ifjúság a fővárosból eltávozik, néhány héten át arra is föl volna használható, hogy a fővárosba siető vidéki néptanítóknak és tanároknak olcsó pénzért néhány napra szállásul szolgáljon. A magyarországi tanítók házának másik, az előbbitől teljesen elkülönített és külön bejárattal ellátandó részében az országos tanítói egyesületek és a velük egy fedél alá vonulni kész fővárosi tanító-egyesületek számára berendezendő irodai helyiségeken kivül, kell egy nagyobb, közös tanítói könyvtári helyiségről, egy kisebb és nagyobb, körülbelül 300 egyénre számított tanácskozó teremről, egy háznagyi, egy házmesteri lakásról, továbbá egy olyan vendéglői helyiségeket magába foglaló nagyobb lakosztályról gondoskodnunk, a melyben a vendéglős az intézetben elhelyezett ifjaknak, megszabott olcsó áron, rendes élelmezést adjon és a kartársak által rendezendő összejövetelek és estélyek alkalmával étkezésről gondoskodjék. Ezekben vázoltuk volna annak az épületnek a berendezését, a mely a »Magyarországi tanítók Ferencz József-háza« nevét viselné. A magyarországi tanítók ezen házának, ugy a tanítóegyesületek otthonát képező, valamint a tanuló ifjúság »Eötvös-intézetét* magába foglaló részét is egy külön, ezen célra egybeállítható igazgató-tanács gondozhatná, a melynek tagjait részben az >Eötvös-alap országos tanítói egyesület* választhatná a saját tagjai és a fővárosi felsőbb iskolák és egyetem tanárai közül. Ennek az igazgatótanácsnak a tagjai lehetnének, ha az illető testületek is ugy kívánnák, az »Országos tanító bizottságnak* a >Tanítók árvaházi egyesületének*, a >Polgári iskolai tanárok országos egyesületének*, a »Kisdednevelők országos egyesületének*, valamint a fővárosban működő egyéb tanító-egyesületeknek a képviselői, ha az intézet fentartásához évenkint nagyobb, azaz kétszáz forintot is meghaladó összeggel járulnának. Hivatalból tagjai volnának ezen igazgatótanácsnak a főváros képviselője és a vallás- és közoktatás-