Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-12 / 2. szám

* A gyülekezetek életéből. A dévai ev. ref. egyházközség, mely Hunyadmegye székhelyén a magyar nemzeti érdekek vélelmezésének egyik legrégibb és legbiztosabb bástyája, elhatározta, hogy ősrégi, még a dicső Hunyadiak korából származó szép, góthstylü templomát és tornyát. Isten és a jó emberek segítségével, lehetőleg már az év tavaszán kijavíttatja, hogy ezen, az ősöktől reá maradt nagybecsű műemlék az időjárás viszontagságainak további romboló hatásától meg legyen óva. Ámde vagyoni ereje a kitűzött magasztos cél elérésére elégtelen. Birtoka, ugyszólva, semmi. Tagjainak száma, az ágostai evangélikus és az unitárius hiveket is beleszámítva, mindössze 860. Papilakja felépítésére, temetője rendezésére, templomkerítése kijavítására, magtár alapítására stb. az utóbbi évtized alatt 10.000 forintnál többet áldozott. Mint parányi kis magyar sziget az idegenajku népek óceánjában, csakis óriási erőfeszítéssel bírja magát fentartani. Esdve kérjük azért hazánk magyar közönségét: jöjjön segítségünkre! Gyámolítson minket bármily kis adománynyal, mert minden hozzánk juttatott fillér nemzeti missziónk betöltését segítendi elő. A kegyes adományokat kérjük a dévai reform, lelkészi hivatalhoz küldeni. — Déva, 1893. január 7-én. László Ignácz, főgondnok. SzÖts Sándor, lelkész. * Egyházi lapjaink az egyházpolitikai helyzetről. Kolozsvári és sárospataki laptársaink újévi vezércikkeikben szintén az egyházpolitikai válsággal foglalkoznak. A »Sárospataki Lapok« szerkesztője, miután rámutat az ultramontán törekvésekben rejlő veszélyekre, melyek államot és protestantizmust egyaránt fenyegetnek, nyíltan kimondja, hogy »oda kell állnunk a modern állam ellenségei ellen sorakozó táborba és minden tőlünk kitelhető erővel segítenünk kell azt diadalra«. »Milyen fegyverekkel...? A szó, az ige, az irodalom, a szent igazság fegyvereivel, a valódi protestáns fegyverekkel. Némi ébredés már mutatkozik. A népies irodalomnak általunk annyiszor sürgetett fecskéi már megjelentek egyes tájakon. Legyünk rajta, hogy minden házban meleg fészekre találjanak. A tanító az iskolában, a pap a szószéken s híveinek tűzhelye körül alkalmas és alkalmatlan időben résen legyenek, s a hol az ellenhatás nyomait, tüneteit észreveszik, ott a gyógyszerekkel készen álljanak. A papi értekezletek vitassák a tenni valókat s buzdítsák a kevéssé buzgókat az éberségre, a munkára, a küzdelemre« stb. A »Protestáns Közlöny« szerkesztője igy nyilatkozik az állam egyházpolitikai programmjáról: »Mi ott leszünk mellette, ha eleget tesz a szellem követelésének. Támogatjuk egész erővel azokkal szemben, kik meg akarják állítani az idők kerekét.* »A kálvinista egyetemes egyháznál nincs szilárdabb, állandóbb fundamentoma a magyar államnak. A magyar állam öngyilkosságot követ el, ha még ma is a »Regnum Marianum« követelései előtt meghajlik, azoknak sérelmével, kik itt élnek-halnak és nem rendeznek »szent zarándoki ásokat«, egy oly világhatalmasságnak csúfolt vén emberhez, ki minden pillanatban megalázni törekszik Magyarország souverainitását« stb. A »Debrtczeni Protestáns Lap« azt mondja, hogy »talpon legyünk mi protestánsok mindannyian s egyérdemüleg támogassuk a szóban forgó reformok keresztülvitelében a kormányt ugy, mint általában a hazai összes liberális elemeket, a melyekkel karöltve haladva, győzedelmeskedhetünk a haladás ellenségei, az ultramontanizmus sötétsége és erőszakossága ellen.« * A középiskolai tanárok kongresszusa. Budapesten január 8-án az állami és a közvetlen állami felügyelet alatt álló középiskolák tanárai egvértelmüleg hozott határozattal kimondották, hogy a fizetésrendezési törvényjavaslatnak a középiskolai tanárokat illető intézkedései sérelmesek s azok orvoslása végett az országgyűléshez memorandumot terjesztenek fel. A kongresszusnak egyhangúlag elfogadott határozati javaslata a következő: »Az állami és királyi középiskolák tanárainak küldötteiből 18l

J3. január 8-án Budapesten alakult kongresszus egyhangúlag kimondja, hogy azon elvi állásponton, melyre az országos középiskolai tanáregyesület húsvéti nagygyűlése helyezkedett, ma is megmarad, a tanárok részére értelmi munkájukhoz, valamint társadalmi állásukhoz méltó javadalmazást kér s az erre nézve említett nagygyűlésen elfogadott és az országgyűléshez juttatott módozatokat, ma is fentartja, a rangosztályokba való beosztást a tanügyre és a tanári testületekben szükséges egyetértő szellemre nézve károsnak és veszedelmesnek tartja. Ha azonban a kormány és az országgyűlés kizárólag a magyar középiskola érdekében ebbeli óhajtásunkat a tisztviselők, altisztek és szolgák javadalmazásának szabályozásáról szerkesztett törvényjavaslat elveivel megegyeztethetőnek nem találja, ugy kijelentjük, hogy a fővárosi és vidéki igazgatók és tanárok, annál inkább a vidéki tanárok között rangosztálykülönbség felállítását a vidéki tanférfiak érdekeire nézve sérelmesnek és igazságtalannak tartjuk és kérjük, hogy a pénzügyi bizottság által megállapított s kiváltképen a vidéki tanárokat sújtó rangosztályokba való beosztás sérelmeink orvoslásával megváltoztassék. Egyúttal a magyar középiskola érdekében ama kívánságunknak adunk kifejezést, hogy a helyettes tanárok alkalmaztatásuk alkalmával esküt tegyenek és három évi működésűk után rendes tanárokká kineveztessenek. A testi nevelés fontossága elodázhatatlanná teszi, hogy a tornatanítók javadalmazása is azon fokra emeltessék, a hova a tornatanítókat működési körük emeli.* — Reméljük, hogy a tanároknak e méltányos és indokolt kérelmét a képviselőház kedvezőleg fogja elintézni. * A népiskolai tanítók mozgalma. A magyarországi tanítók országos bizottsága Budapesten jan. 6-án Lakits Vendel elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a kántortanítók és hitoktatók fizetésének kedvezőbb rendezését, továbbá a kereskedelmi miniszter révén a hivatalos tantestületek számára a portomentes levelezést fogja kérelmezni. Mindenesetre pedig ki akarja eszközölni a bizottság, hogy a tanítók fizetését hatszáz forintra emeljék fel. E célból nyilt felhívást intéz az ország tanítóságához, hogy kerületenként kérje fel az országgyűlési képviselőket a hatszáz forintos fizetés kieszközlésére, a vallás-és közoktatásügyi miniszterhez beadott memorandumot tájékoztató levél kíséretében megüldi minden egyes képviselőnek és végül, a mint az országgyűlésen a kérdés napirendre kerül, az országos bizottság elnöksége meg fogja keresni mind a négy országos párt vezérférfiait, hogy a tanítóság anyagi érdekeit felkarolják. — A népnevelök budapesti egyesülete január 5-én tartotta közgyűlését, s elhatározta, hogy felkéri a főváros kilenc képviselőjét annak az eszmének támogatására, hogy a vidéki tanítók fizetésének minimumát négyszáz forintban állapítsák meg. * A placetum megsértése. E cím alatt az »Egyetértés* vezércikkben hívja fel a törvényhozás figyelmét arra, hogy Schopper György, rozsnyói püspök ama tettével. hogy az elkeresztelési ügyben kelt két pápai dekrétumot a király előzetes engedélye nélkül kihirdetett, súlyosan megsértette a magyar alkotmányt. Élesen elítéli továbbá a püspök pásztori levelét, mely a fennálló törvény