Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-12 / 2. szám

és még érvényben levő rendelet ellen izgat. A cikk megemlékezik arról, hogy Schopper most másodszor sérti meg a jus placetit. Először 1873-ban tette, mikor szintén a király előzetes engedélye nélkül hirdette ki a vatikáni zsinat határozatait. Akkor a képviselőház is foglalkozott az ügvgyel, s ha végül meg is elégedtek azzal, hogy a miniszter Schoppert a placetum megsértése miatt levélben megdorgálta, de a vita, mely e kérdésben támadt, igen heves volt s Deák Ferenc is ekkor mondotta el hires egyházpolitikai beszédét, mely a junius 28-iki programm neve alatt maradt fenn. Ma Schopper ismét odaveti a keztyüt a magyar közjognak. Az »Egyetértés* hangsúlyozza, hogy a placetum megsértését hallgatag tudomásul venni nem szabad s követeli a kormánytól, hogy Rozsnyó püspökét királyi megdorgálásban részesítsék és a királyi szó tekintélyével óvják a főpapságot a veszedelmes példa követésétől. * Főgimnázium Szegszárdon. Tolnavármegye négy községe: Dunaföldvár, Bonyhád, Gyönk és Szegszárd régóta versenyeznek már azon, hogy melyik kapja meg a megyében felállítani szándékolt uj főgimnáziumot. A verseny nagyon heves volt. mindegyik község igyekezett túllicitálni a másikat, nagy erőfeszítést tett, megmozgatott füt-tát, hogy a döntő köröket részére megnyerje. A nyertes Szegszárd lett, mert nemcsak a megyegyűlésen szavazott mellette igen tekintélyes többség, hanem a közoktatásügyi miniszter is javára döntötte el a kérdést. Klamarik János miniszteri tanácsos legközelebb Szegszárdra utazik, hogy a még eldöntetlen módozatokat a várossal közösen megállapítsa s véglegesen elintézze. A szegszárdi uj főgimnázium nagy konkurrenciát csinál a gyönki és bonyhádi protestáns algimnáziumoknak. * A beregi református egyházmegyében az uj tisztikar, párját ritkító egyértelműséggel a szavazatok első felbontásakor következőképen alakult meg: esperes Peterdy Károly, egyházmegyei gondnok Uray Imre, Tanácsbirák, lelkészek közül Nagy Sámuel, Pap Károly, Sütő Kálmán, Janka Gyula, Kallós Tivadar: világi részről: Hunyady Béla, Horzny Gyula, Gulácsy Dezső, Kóródy Sándor és ifjú Lónvay Sándor főispán. A jegyzői kar, papi részről: Sütő Kálmán fő-, Vajas Sándor, Szentimrey József; világi részről: Kovács Lajos s idősb Lónyay Sándor. Közpénztárnok Varga József. Ezek. egynek kivételével, mind a régiek. Uj szavazásra a gyámpénztárnokság és minthogy a főjegyző ezen hivatal tovább viselésére magát fel nem ajánlotta. a főjegyzőség fog bocsáttatni. ADAKOZÁS. Az óbecsei ev. ref fiókegyház templomépítési alapjára: Berettyó-Újfalu elöljárósága 2 frt 20 kr., Mezőtúr város polgármestere 7 frt 80 kr., Szatmár szab. kir. város tanácsa 15 frt. Kecskemét város tanácsa 10 forint, k.-ladányi egyház 3 frt 55 kr., Gergely Károly n.-bányai lelkész 9 frt, Öcsöd község elöljárósága 5 frt, Kiskun-Laczháza elöljárósága 27 frt 30 kr., Gyoma község elöljárósága 4 frt 90 kr., szentesi egyház 5 frt, dunavecsei egyház 4 forint, íüzesgyarmati elöljáróság 3 forint 16 kr., özv. Könyves Istvánné 4 frt 62 kr., Makó város tanácsa 8 frt, nagyváradi egyház 5 forint, puszta-ujlaki egyház 3 forint 65 kr., Magyaró egyház 1 forint, h.-hadházi egyház 2 frt, pocsaji egyház 1 forint, fúzesgyarmati egyház 2 frt 20 kr., Dédai egyház 3 frt 35 kr., nádudvardi egyház 2 frt, csökölvi egyház 1 frt, Varga István főgimnáziumi igazgató 2 forint 50 kr., öcsödi egyház 5 forint, bocskai egyház 1 frt 50 kr., alsó-vadászi egyház 50 kr., szoládi egyház 1 frt 15 kr., dévaványi elöljáróság 1 frt 20 kr., h.-hadházi elöljáróság 8 frt, Mihály Péter látrányi gondnok 50 kr., Csizmadia Ferencz tanító Fülöpszállás 1 frt 90 kr. Összesen: 201 frt 73 kr. Óbecse 1893. Zentay Gyula, egyházi jegyző. A tápiószelei ev. ref. templomra: Látrány 50 kr., Homok-Szent-György 6 frt 10 kr., Uj-Banovcze 3 forint; Paks 2 frt 60 kr., Sárkeresztúr 1 frt; Hegyközpálvi 1 frt; Ó-Kécske 3 frt; Ordas 2 frt; Tergenye 3 forint 72 kr., Pacsér 2 frt; Kórós 1 frt; Pálháza 1 forint 46 kr., Berkesz 2 frt; Rohod 1 forint 83 kr., Kaba 7 forint 68 kr., Kassa 2 frt; Debreczen 10 frt; Kecskemét 56 frt. (Perselypénz ó-év estéjén. Igy zárták be az évet a derék hívek, kik érzik az ő lelkűkben, hogy »miképen a test lélek nélkül megholt állat, azonképen a cselekedetek nélkül való hit megholt állat.« Jak. II. 26.) Tápió-Szele 1893-ik évi január 8-án. Bányai Géza, ev. ref. lelkész. Pályázati hirdetés. A debreczeni ev. ref. egyházmegye kebelében halálozás által megürült sárándi ev. reform, egyház lelkészi állomására. Évi javadalom földben, terményekben és készpénzben az érvényben levő becslés szerint 772 forint 10 krt tevén, ez állomás harmad osztályú. Miután az özvegy kegyeleti évben részesíttetett, az állomás a lakás teljes használatával 1894. évi ápril hó 24-én foglalható el. A megválasztandó a lelkész-gyámintézetnek jogos és kötelezett tagja, s mint ilyen köteles egy évi fizetése becslés szerinti értékének felét, a stóla levonásával, tehát 316 frt 5 krt két év alatt kamat nélkül, azontúl 20°/0

törlesztés s 6°/0

kamat mellett a lelkész-gyámintézeti pénztárba befizetni, s ha más egyházmegyéből családdal jő át, a 25 frt bekebelezési díj mellett évi részvénydíját, a 25 frtot, 5 éven át kétszeresen, tehát 50 forintban fizetni. Az ezen állomás elnyerésére jogosultak a tiszántúli ev. ref. egyházkerület lelkészminősítési szabályzata kívánalma szerint felszerelt pályázati kérvényöket folyó évi február hó 5-ik napjáig Dávidházy János esperes úrhoz Kabára juttassák el. Debreczen. 1893. január 5-én. Tóth Sámuel, egyházkerületi főjegyző mint püspöki meghízott. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNY V N YOMI >Á I \ BUDAPESTEN.