Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-25 / 21. szám

pótlási kapjanak a lelkészek, arra az állam, illetőleg a kormány, ugy látszik gondolni sem akar. Magam sem akarom épen most e kérdést feszegetni, csakis egy különös dologra akarom felhivni az illetékes körök figyelmét. A képviselőház közigazgatási bizottságának f. évi május 10-én tartott ülésében, a szóban forgó törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásakor, szóba kerülvén a lelkészek esetleges kárpótlásának, illetőleg az anyakönyvi jövedelemnek kérdése, Hieronymi miniszter (a Pesti Hirlap május 11-iki száma szerint) akép nyilatkozott volna, hogy »a kormány behatólag foglalkozott e kérdéssel is. Először is azt kellett kiderítenie, mennyi azon bevételi összeg, melytől a felekezeti lelkészek elesnek. Erre nézve konkrét adat állott rendelkezésére az adóbevallásokban. E szerint az egész ország területén — Horvátországot bele nem értve — az egész eleső jövedelem összesen 36.000 forint; vagyis az, egyesekre elosztva, elenyészően csekély összeget tesz ki«. Hiba, még pedig igen nagy hiba van a kréta körül, kegyelmes uram! Először is az adóbevallásokban, tudtommal, egyetlen lelkész sem szokta külön kitüntetni az anyakönyvei után befolyó jövedelmet; másodszor pedig ez »az egész eleső jövedelem« nem 36.000 forint, hanem legalább is húszszor annyi! s épen ezért nem oly »elenyészően csekély* az, elosztva is az egyes lelkészekre nézve! A kassai ref. lelkész pékiául évi 80 forint jövedelemtől esik el az anyakönyvek államosításával, midőn t. i. a fokozatos csökkenés után a 0-ra redukálódás ideje elérkezik s ez az összeg a magamféle szegény ember előtt igen tekinlélyes pozició, nem pedig elenyésző csekélység! De nem ezt az elesendő jövedelmet akarom reklamálni, hanem a hibás számítást kiigazítani. Mi szívesen beleegyezünk az anyakönyvek államosításába; de ne méltóztassanak bennünket 5—10 forintos martyroknak tartani és feltüntetni. (Elég bajuk van úgyis az ilyenekkel — a másik oldalon!) Egy kicsikét többet érünk, illetőleg többet veszítünk. A törvényjavaslat indokolása szerint az anyakönyvekből befolyó jövedelem minden lélek után 4 (négy) krajcárra tehető. Szerintem ugyan ez összeg alacsony, mert az én számításom hat, sőt 6*15 krajcárt tüntet fel arányszámul; de hát azért maradjunk a négy krajcáros számításnál. Magyarország lakossága . . . 15* 133.494 Fiuméé 29.494 Összesen: 15 162.988 Ha ez összeget négygyei szorzom, a szorzat 60*651.952 lesz, ami 606.5 í 9 forint és 52 krajcár évi jövedelmet jelent. Nem 36.000 forint tehát, hanem a törvényjavaslat számítása szerint is 606.519 frt 52 krajcár az a bizonyos »eleső jövedelem*. De én bizton merem állítani, hogy nem is ennyitől, hanem legkevesebb 700.000 forint évi jövedelemtől esik el a magyarországi minden hitfelekezetü papság. Egyelőre csak ennyit akartam az »elenyészően csekély összegre« nézve megjegyezni.* Kassa. Révész Kálmán, ref. lelkes?;. ISKOLAÜGY. Az olvasás tanítása ABC-és könyv és falitáblák nélkül.** A népek műveltségi állapotát, a statisztikai adatok nyomán, az irni-olvasni tudók számából szokták mérlegelni, honnan van mégis, hogy mig a tanítás mezején csaknem minden téren ujabb-ujabb reformokkal találkozunk, addig az olvasás tanítás módszere csaknem félszázad óta stagnál, vagy ferde irányban halad. Azért van ez, mert az Abc könyv tartatik az olvasás tanítás egyedüli forrásának, pedig a legelterjedtebb, mondhatnók, hogy csaknem monopolizáltatott Abc-ék irói — bár a legjelesebb pedagógusok — gyakorlati tanítással soha nem foglalkozván, inkább az elméletre alapítva irták Abc-és vezérkönyveiket az olvasás tanításhoz s nem ritkán idegen forrásokat használva; nem csoda tehát, ha nem találták meg a leghelyesebb irányt. A tanügyi lapokban is vajmi ritkán találkozunk e módszer javítására vagy könnyítésére célzó törekvésekkel, sőt vannak olyanok, kik nem bírván legyőzni a megállapított módszer nehézségeit, külön akarják választani az olvasás tanítását az Írástól s igy egészen retrográd irányban haladni. Ez úttal, midőn a jelenben divó olvasási módszer hibáira rámutatok, egyszersmind egy attól némileg eltérő, de a hosszas tapasztalás után határozottan helyesebb módszer megismerésére kívánom felhivni szeretett pályatársaim és a mélyen tisztelt iskolaszéki elnök urak figyelmét. Köztudomásu dolog, hogy a hangoztatási módszer hazánkban már e század közepén meglehetősen el volt terjedve s azt pár évtized multán felváltotta az irvaolvastatás módszere. A legjelesebb pedagógusok, mint Zákány németből fordított. Árvái német tanító segítségével irta meg Abc-]ét és vezérkönyvét. Ezen a nyomon haladt CJönczy s utána valamennyi jeles Abc iró, és mint elmé* Mult számunkból tér szűke miatt kimaradt. Szerk. ** Erre a cikkre különösen felhívjuk olvasóink, kivált a tanítók és iskolaszéki elnökök figyelmét. Az olvasás tanításának itt ismertetett módját szerző, mint gyakorló tanító, évtizedes tapasztalaton kipróbálta s egy nem sokára kiadandó Vezérkönyvben módszeresen feldolgozva közre fogja bocsátani. Szerk. 41*