Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-11 / 19. szám

BELFÖLD. Az ág. evang. egyház zsinata. A magyarországi ág. hitv. evangélikusok zsinatának negyedik ülésszakát május 4-én délelőtt 10 órakor nyitották meg. Péchy Tamás és Karsay Sándor elnökök. Péchy Tamás rövid megnyitó beszéde után Karsay Sándor püspök buzgó imát mondott, hálát adván Istennek a jó királyért, ki a protestánsok iránt való bizodalmát és szeretetét most is fényesen kinyilvánítá, mikor az egyházi törvényeket legfelsőbb jóváhagyásával ellátta. Isten áldását kérte ezért az uralkodóra, egész királyi családjára és hazánk bölcs kormányára. Karsay püspök imája után Péchy Tamás rövid beszédben körvonalozta a zsinat teendőit. A legelső tárgy a királyi leirat és annak kapcsán a jóváhagyott törvények kihirdetése. A zsinat elrendeli a királyi jóváhagyási záradékkal ellátott törvények kihirdetését. Györy Elek jegyző felolvasta a következő jóváhagyási záradékot: A magyarországi ágostai hitvallású evangélikusoknak legfelsőbb királyi engedelmünkkel az 1891. évi december hó 5-én és folytatólag az 1893. évi február 7-ik és következő napjain Budapest fő- és székvárosunkban tartott országos zsinata által alkotott és vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterünk utján legfelsőbb jóváhagyásunk és királyi megerősítésünk alá hódolattal felterjesztett jelen egyházi alkotmányt ezennel jóváhagyjuk és megerősítjük. Kelt Bécsben. 1893-ik március 18. Ferencz József. A zsinat állva hallgatta végig a jóváhagyási záradék felolvasását. A törvények kihirdetése után Péchy Tamás elnök előterjeszti, hogy a zsinat eddig is hasznos munkát végzett, mert keresztülvitte azt a nagyfontosságú dolgot, hogy ma már az evangélikusoknak királyi jóváhagyással ellátott kész törvénykönyvük van, hanem a munka még nem ért véget, mert a zsinatnak arról is intézkedni kell, hogy a már megalkotott törvények minél hamarabb érvénybe lépjenek. A jelenlegi törvények készítésénél ugyan az eddigi törvények voltak az irányadók és igy a törvénycikkek között sok az olyan, mely minden nehézség és előkészület nélkül azonnal életbe léptethető, de vannak olyan intézkedések, melyek már csak akkor vihetők minden rázkódtatás nélkül keresztül, ha a rájuk vonatkozó szükséges előkészületek meg lesznek téve. Kéri azért a zsinatot, hogy küldjön ki egy bizottságot, mely a legközelebbi ülésre terjeszszen be javaslatot a kihirdetett törvények életbeléptetésének ügyében. Az elnök javaslatát a zsinat elfogadta és a bizottság tagjaiul megválasztotta báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő elnöklete alatt a püspököket, a kerületi felügyelőket s ezen kivül még minden kerületből három-három tagot, névszerint pedig dr. Steiner Károlyt, Gyurácz Ferenczet, Poszvék Sándort, Somogyi Károlyt, Terray Gyulát, Hörk Józsefet, Günter főesperest, Rittert, Somorjait, Zsilinszky!, Krammár Bélát, Böhm Károlyt. Péchy Tamás felhívja a naplóbiráló és az igazolási bizottságokat, hogy délután 5 órakor tartsanak ülést. Azon kivül azt ajánlja, hogy mivel most ő felsége a király itthon van, deputációt küldjön a zsinat ő felségéhez, mely az evangélikusok zsinati törvényeinek legkegyelmesebb megerősítéseért a zsinat hálás köszönetét tolmácsolná a király előtt. Zelenka Pál püspök azt indítványozza, hogy a miniszterelnökhöz és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez is küldjenek tisztelgő bizottságot. A zsinat ezt az indítványt is elfogadta. A május 5-diki ülésen Péchy Tamás elnök előterjeszti, hogy ő felsége a király a zsinat küldöttségét holnap délelőtt 10 órakor fogadja. A napirend során a különböző bizottságok jelentései következtek. Közülök első sorban a naplóbiráló bizottság jelentését tárgyalták és tudomásul vették, hogy 44 ülés naplóját a bizottság megbírálta. A naplókinyomatási költségek fedezetére a bizottság háromezer forintot kér a zsinattól. Ezt a háromezer forintot azonban a zsinat ez alkalommal nem szavazta meg és a napló kinyomását későbbre halasztották. A zsinati törvények életbeléptetése céljából javaslattétel végett kiküldött bizottság jelentése is tárgyalás alá került, A bizottság javasolja, hogy a zsinati törvényeket minden egyházi és iskolai hatóságnak, ahhoz való alkalmazkodás végett küldjék meg. E célból a gazdasági bizottság utasítandó, hogy a zsinati törvényeket 2400 példányban oly módon nyomassa ki, hogy abból az egyetemes egyház legalább 1000 példányt ingyen kapjon a kiadótól. Javasolja továbbá a bizottság, hogy a magyar szövegen kivül a törvényt magyar-német és magyar-tót nyelven is adják ki. A zsinat elfogadta a bizottság javaslatait és a törvény kinyomatásával, a revízióval es az ellenőrzéssel Zelenka Pál püspököt, Győry Elek zsinati jegyzőt és Perlaky Elek zsinati háznagyot bizták meg. A tót fordítás revideálását Baltik püspökre, a német fordítás ellenőrzését pedig Michaelis Vilmos zsinati főjegyzőre bizták. Az ülés napirendjét ezzel a zsinat letárgyalta. Az ülés berekesztése előtt azonban Szentiványi Árpád, gömöri Szontagh Pál és több zsinati képviselő egy indítványt adott be. Az indítvány igy hangzik: »írjon fel a zsinat a képviselőházhoz és a kormányhoz, hogy a házassági jog állami szabályozásával, mire nézve az állam jogát elismeri, nem tekintheti Összefüggésbe hozhatónak az 1868-dik évi LIII. törvénycikk 12. §-ának a megszüntetését s a vallásfelekezetek viszonosságából folyó ezen törvényes rendelkezést a házassági jog állami szabályozása mellett is fentartani kéri*.