Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-05 / 1. szám
vagyis az egyházi kormányzat törvényes alakjáról* szóló könyve, egyházi törvénykönyvül elfogadtatott.1 Ezeken kívül tartattak még kisebb jelentőségű zsinatok Nagy-Váradon a XVI. században, u. m. 1582. szeptember 4—6., 1584. junius 1., 1586. nov. 24. (particularis), 1591. junius 6., 1595. julius 6.2 A katholicizmus azonban az igy megerősödött ref. egyház mellett is folyvást létezett. A fejedelmi Báthoryak időnként élesztgették azt; sőt 1579-ben az országgyűlés engedélyével, Báthory Kristóf behozta oda a jezsuitákat is »az ifjúság tanítása végett«, s ezek között leginkább kitűnt Szántó István, az első, a ki a magyarok közül jezsuitává lett. Ez 1581-ben jött Váradra. Lángoló buzgalommal prédikál a Szent-Enyed templomban s e mellett keresve keresi az alkalmat, hogy a protestáns papokkal és tanárokkal vitába bocsátkozzék. > Buzgalmában nem egyszer túllépte a mérséklet határait* — mondja — Fraknói.3 Lehet, hogy ekkor foglalták vissza a váradi katholikusok a Szent-Enyed templomát, a miről az erdélyi rendek országosan is panaszkodtak.4 Ilyen viszonyok között élt és tanult Nagy-Váradon Alvinczi Péter 1580 — 1598 (?). Tanítója Kassai Zsigmond Dávid tanár volLjji Wittenbergből, a theologiai mellett, klasszikai képzettséget is hozott magával, ugy, hogy csakhamar közkedvességet nyert, s több főúr is nevelésére bízta gyermekét, mint a Kendyek, Somboryak, Csákyak, Kovasóczyak, Telegdyek, Varkocsok, Sulyokok, Kornisok és mások. Az iskola diszei azonban Alvinczi Péter. Pázmány Péter és Pécsváradi Péter voltak. Pázmány felől soká azt hitték, hogy épen azért, mert Alvinczi és Pécsváradi Péter felülmúlták, lett volna katholikussá, azonban Fraknói egészen más indokokra vezeti vissza az ő áttérését. H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** A lelkészi iroda. Útmutató az anyakönyvek vezetésére, a hivatalos okiratok kiállítására s a hivatalos küldemények postadíj-mentességére nézve. Összeállította Adorján Ferencz, lajoskomáromi evang. s.-lelkész. I. füzet. Az anyakönyvek vezetése. Pozsony. 1892., ára 60 kr., 43 1. — E kis munka II. füzetét, mely a lelkészek által kiállítandó okiratokról szól, mult év elején, a mikor megjelent, röviden ismertettük s használhatóságára rámutatunk. A most megjelent I. füzet hasonló modorban, kellő gondossággal van összeállítva. Első felében az anyakönyvekről szól általában, kimutatva ezek fontosságát, ismertetve az állami ellenőrzést, az anyakönyvek külső és belső berendezését, az anyakönyvezési illetékességet, a bejegyzés idejét és pontosságát, a katonák anyakönyvezését, az anyakönyvek kijavítását, lezárását, nyelvét, megőrzését. Második felében az anyakönyvekről szól részletesen, és pedig külön a szülöttek és kereszteltek, a házasultak, a halottak, a konfirmáltak és az áttértek anyakönyvéről, gondosan közölve az ezekre vonatkozó törvényeket és rendeleteket. 1 Ugyanott 68tí—695. lap. 3 Tóth Sámuel »Adalékok a tiszántúli ref. egyházkerület történetéhez* 3—17 lap. 3 Fraknói »Pázmány Péter* 5—17. lap. 4 Ugyanott. Az anyakönyvek vezetésével megemlékezik a keresztelés, esketés, temetés és áttérés körüli lelkészi eljárásról is. Egészben véve használható, de terjedelméhez mérten, kissé drága útmutató. A füzet, melyhez az egyházi hivatalok hivatalos küldeményeinek szabályai vannak mellékelve (s a II. füzet folytatólagos lapszámaival ellátva), szerzőnél rendelhető meg, Lajos-Komáromban. A II. füzetből, melynek ára 40kr.,még kapható néhány példány, szintén a szerzőnél. ** Előfizetési felhívás. Lélektani igazság, hogy csak az az ember boldog, a ki az Ur Jézus Krisztussal élő összeköttetésben él: történeti tény pedig az, hogy csak az az ország nagy és hatalmas, a melynek minél több Krisztusban hivő és Krisztust követő polgára van. így egyfelől hazámfiai boldogságát, másfelől hazám nagyságát őszinte lélekkel előmozdítani törekvő vágyom késztetett arra, hogy egy oly lapot adjak ki, melynek minden sora arra munkáljon, hogy az embereket az Ur Jézussal élő összeköttetésbe hozza és tartsa. Ezen lapra, mely »Keresztyén« címmel havonta képpel jelenik meg, ezennel előfizetést nyitok. Ára egész évre 50 Jer., mely egyenesen' hozzám — Nagy-Becskerekre — küldendő. Szalay József szerkesztő és kiadó. ** Magyar Társadalom cím alatt uj hetilap indult meg Budapesten. Tóth Vilmos szerkesztésében és kiadásában. egész évre 6 frt előfizetési díj mellett. Első számában Szőts Farkasnak, Lapunk szerkesztőjének életrajzát és arcképét közli. Ebben még nincs semmi különös; de azt már egy kissé különös és nem nagy bizalmat keltő dolognak tartjuk, hogy más célra és más irodalmi vállalat számára elkért arcképet valaki, az érdekeltnek tudta és beleegyezése nélkül, más helyen kiadjon. És még különösebb előttünk az, hogy Tóth Vilmos ur, mint a »Protestáns Almanach« szerkesztője, a háromhetenként igért Almanach-füzetekkel már félév óta késik, pedig az előfizetési díjakat fölszedte. Tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy a megrekedett »Prot. Almanach« és a most megindult > Magyar Társadalom < kiadója és szerkesztője egy és ugyanazon személy. ** A reformáció befolyása a skót jellemre Irta James A. Froude, fordította Baráth Ferencz. Budapest, 1893. Kókai könyvkereskedése. Knox János arcképével. 30 1., ára 20 kr. — Nagyon becses és érdekes kis füzet. Eszméltetőleg és tanulságosan világít be a skót reformáció politikai, társadalmi és lélektani indokaiba. »Skócia protestántizmusa — mondja a mély elméjű szerző — Skócia protestantizmusa a középrend teremtménye volt, a mint megfordítva mondhatjuk, hogy a középrend a protestántizmus által teremteték.* A hatalom államban és egyházban egyaránt — a másik oldalhoz állt. Majorosokból, munkásokból, mesteremberekből, kereskedőkből vagy az alsóbb nemességből alakult Skóciában, Knox vezetése alatt, egy bátor, független, szorgalmas és becsületes társadalmi osztály, mely az újkori Skóciának irányt, lelket és vezetőket adott. A vallás, mely a nemesek kezében csak játékszer volt. ezeknél élet-halál kérdés volt. Ezek a kovenanterek megharcolták a politikai és lelkiismereti szabadságharcot s kivívták egész nemzetök számára a lelki és politikai szabadság áldásait. S az a hitrendszer, mint a rendes, minden-