Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-05 / 1. szám

napi élet vezetője, közvetlen szülőoka volt mindannak, ami a skót jellemben legjobb és legnagyobb. — A füzet fordítása jó magyaros, kiállítása csinos. Élvezetes és tanulságos olvasmány, meggyőzőleg bizonyítja, hogy mily átalakító, nemesítő és boldogító hatása van az evangéliumi vallásnak, a hol az átmegy a lélekbe és a közéletbe. KÜLÖNFÉLÉK. Tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy előfizetésüket megújítani, Lapunkat ismerőseik körében terjeszteni sziveskedjenek. Előfizetési árak: egész évre 9 frt, félévre 4 frt 50 kr. Szegényebb sorsú, 600 írtnál kisebb fizetésű lelkészeknek egész évre 6, félévre 3 frt. Az előfizetési és bármi másféle pénzek, a Lap kiadóhivatalába, Homyánszky Viktorhoz (Budapest, Akadémia bérháza) küldendők. * Középiskolai tanárok sérelme. A képviselőház pénzügyi bizottsága, az állami tisztviselők fizetésének rendezése alkalmából, az állami középiskolai tanárokat vidéken a IX, fővárosban a VIII. rangosztályba sorozta. Nagy ezért a felindulás és elkeseredés az állami tanárok körében s egyre-másra érkeznek a határozatok, hogy országos kongresszust kell tartani Budapesten, deputációt kell indítani a miniszterhez, kérvényeket szerkeszteni az országgyűléshez, hogy a rajtok elkövetett sérelem orvosoltassék. A kecskeméti főreáliskolai tanárok kérvénye, melyet az országgyűléshez intéztek, többek között így jajdul föl: »Lelkük felindulásának egész keserűségével vettek hirt a vidéki tanárok a t. Ház pénzügyi bizottságának ama határozatáról, mely őket a hivatali rangosztály IX. fokozatába sorozza; egy fokozatba a telekkönyvvezetővel, adótárnokkal, a rendőrségi segédfogalmazóval, a detektivosztály másodfelügyelőjével s egyéb kisebbrendü segédhivatali tisztviselőkkel.* Ezután elrészletezve a tanárokon ejtett igazságtalanságokat, azt kérik a képviselőháztól: méltóztassék kimondani, hogy az állami iskolák rendes tanárait úgy mint eddig, rangosztályba egyáltalán nem sorozza, vagy a mennyiben ez lehetséges nem volna, kivétel nélkül a VIII. rangosztályba helyezi, de bármelyik esetben is ezen fokozat illetményei szerint javadalmazza. — Mi azt tartjuk, hogy az állami tanárok mozgalma jogos, sérelrnöket orvosolni kell s hiszszük is. hogy a képviselőház orvosolni fogja. De ha jogos az állami tanárok jobb sorsba juttatása, mennyivel jogosultabb volna a szegény egyházi tanárok anyagi helyzetének javítása, kik állami kartársaikénál 3—5, sőt néhol 6—8 száz forinttal is kevesebb fizetésen nyomorognak, kiknek nyugdíjok nincs, korpótlékok a legtöbb helyt nincs. Itt van, ebben van az egyházi tanügy halálos sebe. Orvosok, iskolafentartók. ezt gyógyítsátok! * A Grönczy-egyesület megalakult december 28-án Hajduvármegve székhelyén. A közgyűlést Sólyom Antal, a létesítő bizottság nyitotta meg, kifejtve az egyesület célját. Majd Eötvös Károly Lajos, e ritka tevékenységű tanfelügyelő, az uj egyletnek is szellemi megteremtője, olvasta fel a Gönczy-család üdvözlő levelét s tett jetentést arról, hogy özv. Gönczy Pálné és gróf Dégenfeld József 50—50 koronával az egylet alapító tagjaivá lettek. Az általunk is közlött alapszabály-tervezet elfogadása után, az egyesület elnökévé egyhangúlag Korács Lajos, debreczeni tanítóképezdei tanár választatott, ki tartalmas beszéddel foglalta el elnöki székét. Ülés végén a tisztviselőket és választmányt választották meg. Rokonszenvesen üdvözöljük a szép hivatásu egyletet, Isten áldását kivánva működésére. Legyen az egyesület oly munkás és tevékeny, mint Gönczy Pál vala, s akkor élni és virágozni fog. * A nagybecskereki ezredéves emlék-szeretetház érdekében. Az 1892. év elején újévi üdvözlet megváltatása címen néhány nagybecskereki polgár összeadott 50 frtot, mely az év folyamán 324 frtra szaporodott, mely összeg gyümölcsözőleg kezeltetik a torontáli bankban. Ezen összeg célja, az ezredév évfordulali napjáig begyülendo összeggel, hogy egy alap képződjék, mely alap jövedelme arra szolgáljon, hogy azon magyar gyermekek iskolást áfását előmozdítsa, a kik nem iskoláztathatnak; vagy, ha iskoláztatnának, hát nyelvök veszélyének lennének kitéve. Ezen alap nevelésére minden magyar embert teljes tisztelettel kérek és pedig annyival inkább, mert ez intézet az ezredév évfordulati napján működését okvetlen megkezdendi. Adományok e célra, vagy alólirotthoz, vagy egyenesen a torontáli takarék- és hitelbankban, Nagy-Becskerekre, mint a szeretetház pénzei kezelőjéhez, küldendők. Nagy-Becskereken, J892. évi december hó 30-án, Sza lap József,\ igazgató. * A nagyváradi árvaház vitás ügyében a belügyminiszter a napokban következő leiratot intézett Biharmegye alispánjához. »A »Biharmegyei nőegylet« az 1873. évi 52.846. sz. alatti belügyminiszteri rendelettel jóváhagyott alapszabályai szerint azon legnemesebb felebaráti célt tűzte ki. hogy az általa alapított árvaházban — szülők nélküli árva gyermekek, valláskülönbség nélkül, felvétessenek, gondoztassanak és saját vallásukban neveltessenek. Ezen feladatnak elérésere az egylet tagjai, a lelkes nők, valláskülönbség nélkül, egyesült erővel működtek. Ennek tutajdonítható, hogy ezen árvaház kitűzött céljának teljesen megfelelt és a szegény árvák, áldva a sorsukat biztosító adakozókés intézők buzgóságát, a legcélszerűbb ellátásban és gondozásban részesültek. 1888-ik évben a gondnokné lemondván, ugyanazon év április hó 5-én tartott egyleti közgyűlésen, az elnöknő indítványára, azon határozat hozatott, hogy az árvaházban a gondnoki teendőkkel gráci apácák bízassanak meg. Ezen határozat — minthogy az alapszabályokban előirt eljárás meg nem tartatott — megsemmisíttetett. Ugyanezen indítvány 1892-ik évi szeptember hó 25-én tartott közgyűlésén, szótöbbséggel elfogadtatott s ennek alapján az érvényben levő alapszabályok, 66, 67. és 68-ik szakaszának módosítása, jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz kötelességszerűig felterjesztetett. Ezen közgyűlési határozat ellen a kisebbség panaszt s felebbezést nyújtott be. ügy az egyleti elnökség által tett előterjesztés, valamint a felebbezés irataiból arról győződtem meg: hogy az egyleti tagok dicséretes egyetértése, mely ezen jótékony intézet felvirágzását biztosítottta, nemcsak megszűnt, de oly ellentétek támadtak, melyek lehetetlenné teszik, hogy ezen intézet kitűzött céljának ezentúl megfeleljen — mert mint most sikerült az egyik résznek, a módosításra vonatkozólag, többséget nyerni — a másik rész is arra fog törekedni, hogy többséget szerezvén, a javaslatba hozott módosítások újra megváltoztathassanak. Hivatalos kötelességem a felet