Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-09 / 10. szám

adott emlékiratában javasolja az érsek, hogy a protestánsoknak a grammatikánál felsőbb iskola ne engedtessék meg sehol: a protestánsok csak 14 éves korukig tanulhassanak saját iskoláikban, azontúl pedig római katholikus iskolába menjenek, azonban csak oly helyeken levőkbe, hol a protestánsoknak nyilvános vallásgyakorlat megengedve nincs. A leendő protestáns papok képzésére is csak egy-egy iskolát tart megengedhetőnek, melyekbe oly tanulók vétessenek fel, kik azelőtt katholikus iskolákba jártak Igy aztán — reményli — meg fog kevesbedni a protestáns papok száma, mert ezek igen veszedelmes akadályai az orthodoxa vallásterjesztésének. Ajánlja, hogy meg kell határozni azt is, hogy protestáns papokká semmi szin alatt nem lehetnek azok, a kik külföldi iskolákban tanultak: igy aztán meg fog szűnni a protestáns tanulók külföldre járása is* Ez előkelő s a trónhoz közelálló férfiú szavai bizonyára vetnek némi világosságot a kormány célzataira is a protestánsok iskoláinak ügyében. Ha nem állítjuk is, hogy a debreczeni iskola állapotának megvizsgálására még ez év folyamán elrendelt investigáló deputáció kiküldése egyenesen Barkóczy ajánlatára s az általa kijelölt cél érdekében történt; ha megengedjük is, hogy azon tudósítások, melyek ezentúl a református iskolák állapotáról több izben felkérettek, talán az állami közoktatás szervezésén működő bizottság munkálataihoz voltak szükségesek: de az kétségbevonhatlan tény, hogy az állam a protestáns iskolák vagyonának lefoglalásától nem idegenkedett. Ezt bizonyítja egyebek közt a nagyenyedi kollégium története. 1769-ben ugyanis a királyi fiskus az összes enyedi uradalom ellen intéz támadást; meg is idézi ez ügyben a kollégium kurátorait s rektorát, de 1770. január 29-én az erdélyi gubernium a fiskus követelését' végleg megsemmisítettnek nyilvánítja. ** Marton Sándor. KÖNYVISMERTETÉS. A magyarországi középiskolák ujabb szervezete történeti megvilágítással. Irta dr. Klamarik János. (A mű első fele.) Budapest, 1893. az Eggenberger-féle könyvkereskedés. 640 lap. Ára? Klamarik János miniszteri tanácsos e munkája egészen uj munka s nem újított kiadása az 1881-ben megjelent hasonló tárgyú munkájának. Az 1883-ik évi XXX. t.-c. következtében középiskoláink szervezete és eljárása oly gyökeres átalakuláson ment keresztül, hogy teljesen uj feldolgozása vált szükségessé a megváltozott szervezetnek és eljárásnak. Klamarik fent jelzett munkája ezt a rég érzett szükséget kívánja kielégíteni. S valóban ki is elégíti. Mind feldolgozási módja, mind tartalma által. k könyv ugy van szerkesztve, hogy történeti megvilágítással mutatja be a középiskolákra vonatkozó összes institúcióinkat, törvényeinket, szabályainkat és intézkedéseinket. Még pedig nemcsak az állami iskolákra, hanem az egyházi és másfajta iskolákra nézve is. Könyve nem pusztán törvény- és rendelet-gyűjtemény, hanem értékes * L- Révész Imre : »Adalékok a magyar protestáns iskolák autonómiájának történetéhez«. 15. 1. ** L. P. Szathmáry Károly : »A gyulafehérvár-nagyenyedi Bethlen-főtanoda története*. 176. 1.-t. magyarázatokkal és becses történeti jegyzetekkel illusztrálja középiskoláink szervezetét. Mindenütt közvetlen forrásokból merít, ami a középiskolaügy főadminisztrátorának, minisztériumi osztályfőnökének kiválóan módjában áll. S ez adja meg könyvének gyakorlati értékét, megbízhatóságát, s mondhatnám, nélkülözhetlenségét. A könyv tartalma teljes. Mindent felölel, amit a középiskolák szervezetéről tudni kell. Történeti bevezetéssel kezdi. Erre következik a középiskolák történetére vonatkozó irodalom ismertetése. Majd az I. R. 1-ször A középiskolákra vonatkozó törvényeink. 2-szor A középiskolák alapítása, fentartása és segélyezése. 3-szor A középiskolák kormányzata s a felettök való felügyelet. II. R. 1-ször Régi tanterveink. 2-szor Mai tanterveink a) az állami középiskoláknál, b) az autonom középiskoláknál. 3-szor A katonai alreáliskolák tanterve. 4-szer A tanítás nyelve. Történeti bevezetése rövid, tömör, de tanulságos és eszméitető. Megjelöli a korszakokat s némileg jellemzi is. Napjainkig négy fejlődési fokot különböztet meg a középiskolák történetében. Az egyházi iskoláét Mária Teréziáig, midőn az egyház az egyedüli iskolafentartó és fejlesztő. Mária Terézia érvényesíteni kezdi azt az elvet, hogy az iskola állami ügy s ez a második fokozat. A harmadik fokon az iskola a nemzeti nyelv és művelődés eszközévé lesz a tanítás nyelvének magyarrá tétele által 1844-ben. A negyedik fokozat a kiegyezéssel (1867.) kezdődik s tart napjainkig. A korszakok rövid jellemzését tudományos értékűvé teszi a számos irányeszme felvetése s az arra való rámutatás, hogy iskolaügyünk történetében mily sok még a megoldásra váró kérdés. A törvényhozás ismertetése szintén a történeti dolgokkal kezdődik. Azután az érvényben levő törvényt (1883. évi XXX. t.-e.) közli teljes szövegében s a megállapított magyarázatot is hozzácsatolja. Közli és kommentálja továbbá a görög nyelv fakultatívvá tételéről szóló 1890. évi XXX. t.-cikket és az 1790/91. évi XXVI. t.-cikket. mely a protestánsok iskolai autonómiáját állapítja meg. Az iskolák fentartásáról és segélyezéséről szóló rész körülményesen ismerteti az iskolafentartókat és a középiskolák segélyezését, mely utóbbira vonatkozólag egy szerződési mintát is közöl. (A szászvárosi főgimnázium szerződését.) E szakaszban igen fontos az összes gimnáziumoknak fentartóik szerint való áttekintése. Az iskolák kormányzásával foglalkozó rész közli az országos közoktatási tanács szervezetének szabályzatát, a tankerületi főigazgatókra vonatkozó utasítást: továbbá az erdélyi katholikus .status iskolakormányzási és felügyeleti, valamint az autonom egyházak iskolakormányzó és felügyelő hatáskörét ismerteti; közli az autonom felekezeti középiskolák meglátogatására kiküldött miniszteri megbízottak számára kiadott utasítást, s végül hazánknak 1.2 tankerülelre történt beosztását ismerteti. Mindeniket történeti bevezetéssel és számos oly részlettel, melyek itt először vannak irodalmilag feldolgozva. A tantervekkel foglalkozó II. rész (118—625. lap) a munka legnagyobb részét foglalja el. A tantervek köz-20