Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-03-09 / 10. szám
A kulturállamok néptanítóinak fizetése. A »Tanítók szava« legutóbbi számából. Miután a közoktatási miniszter ur a néptanítók fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat bizottsága tárgyalása alkalmával kimerítőleg nem foglalkozott a más államok tanítóinak fizetéseivel tehát nem végzek -— szerény nézetem szerint — fölösleges munkát, ha foglalkozom e kiváló fontosságú minimummal. Ha végig tekintünk a különböző államok, tartományok. kantonok tanítóinak fizetési minimumain, ugy találjuk, hogy ez a legtöbb helyen két számhatár között mozog, melyeknek egyike a magaslatát, a másik a lehető legkisebb alacsonyságát jelöli. Az alsófoku minimumokkal az összes vizsgákat le nem tett segéd- és rendes tanítók; a középső és felső minimumokkal a vizsgázott tanítók díjaztatnak. Franciaországban öt minimum van. Romániában és Rraziliában kétféle minimum található, az egyiket a falusi, a másikat a városi tanító kapja. Magyarországon szintén két minimum van a 200 és 300 frtos minimum. Horvátországban csak egy minimum van. Több országban a helyi viszonyoktól vagy a lakosság számától függ a minimum magassága. »A hány ház — annyi a szokás Ausztria tartományaiban és Északamerikában a nő- és férfi tanítók fizetése közt 90%-tól 60°/0 -ig is lemenő differenciát találunk. Midőn a különböző államokban ily szempontok szerint rendezett minimumokat találunk, szükséges mind az alacsony, mind a közép, mind a magas minimumokat tekintetbe venni. E nélkül minden hivatkozásunk, indokolásunk, bírálatunk egyoldalúvá válik. A miniszter úrtól ily irányú indokolást örömmel vennénk, mert leplezetlenül tárná fel a mi elmaradottságunkat más államokkal szemben, mert csak azt a sebet lehet gyógyítani, a melyet az orvosok láthatnak. De most térjünk át a nevezetesebb államok minimumainak kimutatátására: A minimum A maximum Ország neve o. ért. írtban o. ért. frtban 1. Egyesült, államok .... 819-1365 ? 2. Angolország 900—1800 3200 3. Franciaország 400—840 ? 4. Porosz és Würtemberg . . 540 — 1200) 5 Bajorország 504—1320 2790 6. Szász királvság 510 — 11001 7. Románia 432—1080 1728 8. Brazília 400-700 9. Svájc 320-450 800 10. Ausztria és tartományaiban 300—800 1065 11. Horvátország 400 720-980 12. Magyarország ..... 200—300 lesz 510 A minimum és maximum határa a következő államokban csak megközelítőleg mutatható ki: Portugáliában 336 frt és 700 frt között váltakozik a tanítói fizetés. 2. Spanyolországban 250 és 800 frt között. 3. Olaszországban 200 és 480 frt között. 4. Oroszországban 323 és 404 frt között. 5. Belgiumban? Ausztriában a tanítói fizetések tényleg magasabbak jóval, mint nálunk. Csehországban a fizetési minimum pedig 600 forint. Poroszországban, mely ország mint első ismerte föl a népiskoláknak az állami belterjes fejlődésre való nagy hatását, az uj iskolai törvényjavaslat szabad lakáson kivül 1000 márka kezdő fizetést állapít meg, ugy, hogy az 1600 márkáig, vagyis 600—960 forintig emelkedhetik. Baden nagy hercegségben az uj népiskolai törvény 1100 márka kezdőfizetést (660 frt) 27 évi működés alatt 1800 márkára emelkedőleg (1080 frt) állapít meg. A német birodalomban a vidéki tanítók fizetésének átlaga 855 márka (512 frt), a városiaké pedig 2250 márka (1350 frt). Schaffhausen Kánton törvényjavaslata igy kívánja erndezni a tanítók fizetését: A nyolcosztályu elemi iskolában a tanítók fizetése 1400 frank (560 forint), 1500 (600 frt), 1600 (640 frt), 1700 (680 frt), 1800 fr. (720 frt); a hétosztályuban 1400 fr. a legkisebb, 1700 fr. a legtöbb ; a hatosztályuban hasonlóképen; az ötosztályuban 1400 fr. a legkisebb, 1700 fr. a legtöbb; a négyosztályuban 1400 fr. a legkisebb, 1600 frank a legtöbb; a háromosztályuban 1400 frank a legkisebb, 1600 frank a legtöbb; a kétosztályuban 1500 frank a legkisebb, 1600 frank a legtöbb; az egyosztálvu, vagyis osztatlan iskolában a tanító fizetése 1600 frank. A tanítónők a jelzett fizetéseknek 4 /5 -ét kapják. Itt hivatkozom még Verédy Károly, budapesti kir. tanfelügyelőnek a Magy. Paed. m. é. 1—2. számában közölt adataira is szórói-szóra: »Különben a tanítók javadalmazása összefüggésben van a tanítás eredményével. És ha a német tanítók fizetése, különösen az intelligens városokban, folyton emelkedésre vall, az annak a helyes igazságnak általános méltatására vezethető vissza, hogy .jó munkaerő csak jó jövedelmezés mellet biztosítható. E tekintetben nézetem az, hogy a kérelem indokolt, mert tanítóságunk erre üdvös munkálkodásával rászolgált. És hogy kérelmüket e mellett szerény igényűnek tartom, azt csak néhány fizetési skálával akarom igazolni. A berlini elemi iskolai tanítók hét fizetési fokozatba vannak beosztva ez idő szerint. A fokozat a következő: 1. fokozat 1600, II. 1900. III. 2200 és 2300. IV. 2500 és 2600. V. 2700, VI. 3000, VII 3300 márka. Érdekesebb ennél a lipcsei elemi tanítók javadalmazásáról szóló kimutatás. Az ideiglenes próbaidőre meghívott okleveles tanítók évi fizetése 1350 márka, az elemi iskolai igazgató-tanítók évi javadalmazása, alkalmaztatásuk első évében 4500 márka, ötödédes pótlék pedig 300 márka. A tanítók javadalmazása akként van biztosítva, hogy az a szolgálati évek szerint van tagolva és pedig 1—5 évi szolgálat alatt 2100, 5—10 évig 2400. 10—15 évig 2700, 15—20 évig 3000, 20—25 évig 3300 és 25-30 évig 3600 márka évi fizetést kap minden rendes tanító. És ez a javadalmazási fokozat nem is tartozik a legjobbakhoz, mert ennél pl. a frankfurti sokkal kedvezőbb«. Sőt, hogy egészen közel fekvő példát említsünk, a mi Horvátországunkban (mely népoktatásügyét az anyaországtól függetlenül intézi) a fizetési minimum 400 frt, hét izbeni 50 frtos korpótlékkal; tehát 750 frtig emelkedhetik. Igy szégyeníti meg a kis, de nagy Horvátországért rajongó tartomány — az anyaországot, a nagy magyar királyságot! Igaz marad tehát, hogy Horvátország az európai népek között az utolsó, de Magyarország az ázsiai képek között — a kultura terén — az első. És ez adatok nem légből kapottak, megegyeznek azok a Verédy Károly-féle »Paedagogiai Encyclopedia« adataival. A föntebbi kimutatásból minden józan eszű ember beláthatja, hogy az államok egész sora már rég megelőzte Magyarországot. Bomániában a falusi tanító 432 frtot, a városi 1080 frtot kap. A törzsfizetés 15%-kai öt év után, 30°/0 -kal tiz év után, 45%-kai 15 év múlva és 60%-kal 20 év alatt emeltetik. Oroszországban, a hol a tanítókat vesszőzik és Szibériába küldözgetik, a hol a tankötelesek alig 1%-a jár iskolába, ott is magasabb fizetést élveznek a tanítók, mint a mi 300 frtunk. Általában 200—250 rubelt kapnak, a mi 323 frt 80 krnak és 404 frt 75 krnak felel meg.
