Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-03-02 / 9. szám
kenyeret és letettük az ostyát: igy az Isten fiának velünk munkálkodó ereje által naponként azon leszünk, hogy a mely eklesiákba még be nem vitettethetett, lassan-lassan bevitettessék és az ostya letétettessék. Engedjetek azért Ur Krisztusnak drága vérével megváltatott hivek a mi jó intésünknek, ne álljatok ellene e mi isteni igazságra való jó igyekezetünknek, becsüljétek meg az Isten fiának képében Ti néktek szóló személyünket és ugy mint az Ur Krisztus asztalára való jó lelki halak, engedjétek magatokat mi tőlünk az evangeliomnak hálójával ez eránt is a hiábavalóságban és emberi találmányban gyönyörködő rossz világnak tengeréből kifogattatni stb. Melyre fejenként Ti Kegyelmeteket segélje a teljes szent háromság egy-Isten. Ámen. Ezekről akartuk szerelmes Atyánkfiai Ti Kegyelmeteket e levelünkben tudósítani. Ezzel annak az Istennek oltalma alá ajánljuk fejenként Ti Kegyelmeteket, kinek hatalmával a választottak hit által őriztetnek az idvességre. Költ a mi (Szent-Lőrinczen a Gyöngyös mellett levő) zsinatunkban, Mindszent napján 1618-dik esztendőben. Kegyelmeteknek az Ur Krisztusban szeretettel szolgáló Atyjafiai és lelki vezéri Pathai István, püspök. Seniorok és az egész tanítói gyülekezet. Külcím. Generoso, egregiis, bellica virtute praestantissimis Viris, Domino Stephano Sárkány de Ákosháza, Vojvodis, caeterisque militibus in praesidio Kis-Comariano constitutis etc Dominis, amicis et fautoribus perpetua fide nobis observandissimis. Mokos Gyula. BELFÖLD. Egyházi tanárok állami nyugdíjintézete. A régóta vajúdó tanári nyugdíjintézet ügyében az igért tervezet valahára elkészült. A vallás- és közoktatási minisztérium a napokban népes értekezletet hiv össze, mely a tervezetet megvitassa. A tervezet szerint az országos tanári nyudíjintézet kiterjedne mindazon nyilvános középiskolákra, a melyeknél az alkalmazott rendes tanárok és igazgatók, továbbá azoknak özvegyei és árvái az 1885. évi XI. t.-c. vagy pedig más természetű közrendelkezés alapján nyugdíjra vagy végkielégítésre, illetőleg özvegyi ellátásra és nevelési járulékra jogosítva nincsenek. Ily középiskolák azok, a melyeket autonom felekezetek, a törvényhatóságok, a községek s ugyanezek alapítványai és végre a kormány kezelése alatt nem álló és felekezeti jelleggel nem biró alapok vagy alapítványok tartanak fenn. A tanintézetek belépése a nyugdíjintézetbe, az illető középiskola fentartójának jelentkezése alapján, önkéntesen történnék. E nyugdíjintézet felállításának és fentartásának költségeire az eszközölt valószínűségi számítások szerint — a melyeknél az eddig telt bejelentések alapján 62 középiskola 568 tanárral vétetett számba — évenkint mintegy 141.000 frtra lenne szükség, a mely összeg a következőkép volna fedezendő: n) a tanárok részéről fizetésűknek 300 frton felüli része után, valamint fizetésüknek minden szaporulata után egyszer s mindenkorra befizetendő V3 rész 14.000 frt, b) a fentartók részéről tanáraik törzsíizetése után évenkint fizetendő mintegy 5 százaléknyi összeg kerek számban . . 27.000 frt, c) a tanulók részéről fejenkint és évenkint fizetendő 3 forintnyi díj kerek számban 40.000 frt, (l) az államkincstár részéről adandó évi segély 60.000 frt, Összesen 141.000 frt. Amint e költségszámításból látható, e nyugdíjintézet létesítésénél, a néhol már létező helyi nyugdíjalapoknak az országos intézet céljaira való igénybevétele nem terveztetik ; miért is ezen helyi nyugdíjalapok ezen országos intézet létesülte után a fentartók által szabad tetszésök szerint, vagy az a), b) és c) alatt felsorolt befizetések alapjául szolgáló tőkeként volnának kezelhetők, vagy pedig esetleg más — eredeti rendeltetésükkel rokon — célokra fordíthatók. Az országos nyugdíjintézet javára befolyó jövedelmek az állampénztárban a néptanítói országos nyugdíj-és gyámintézeti pénztár eljárása szerint a kormány kezelése alatt álló közalapként volnának kezelhetők. A már szolgálatban levő tanárokra nézve meg volna engedhető, hogy az őket terhelő, a) alatt fenn megjelölt befizetést 36—48 havi egyenlő részletben teljesíthessék. Azonban a most nevezettek, fizétésök és fizetésök szaporulatainak egyszersmindenkorra beszolgáltatandó 1 /3 részén felül, ezen beszolgáltatandó összeg után, most említett javadalmazásuk elnyerésének időpontjából számítva, 5% kamatot is volnának kötelesek fizetni. Ugyané tanárokat illetőleg a miniszter, a bekivánandó hiteles okmányok alapján, minden egyénre nézve külön állapítaná meg azt, hogy a múltban teljesített szolgálati idejök és élvezett járandóságuk mértéke a nyugdíjba mennyiben számítható be. E megállapítást a miniszter az 1885. évi XI. t.-c. megfelelő rendelkezései és azok analógiájának alkalmazása alapján eszközölné. Oly esetben, a midőn a tanároknak nincs természetben lakásuk vagy szálláspénzök, a nyugdíjba számítható fizetés megállapításánál az összes állandó járandóság egy ötödrésze lakbérnek vétetnék. A most alkalmazásban levőknél a 24-ik korévet megelőző szolgálat ideje a nyugdíjba semmi esetben sem volna beszámítható; a jövőben alkalmazandóknál azonban e megszorításnak nem volna helye. A nyugdíjintézet érdekében biztosítékokról kellene gondoskodni arra nézve, hogy a 30-ik szolgálati év, vagy pedig a 65-ik év elérése előtt, a nyugdíjazás elrendelése csakis a legnyilván valóbban kényszerítő okok alapján forduljon elő. Végül megállapítandó volna, hogy egyrészről a jelen országos nyugdíjintézet kötelékébe tartozó középiskolák tanárai, másrészről pedig az 1885. évi XI. t.-c. alá eső tisztviselők és tanárok közt, a nyugdíj szempontjából minden tekintetben teljes viszonosság álljon fenn s e viszonosság lehetőleg ki terjesztessék a minisztérium közvetlen rendelkezése alatt álló középiskoláknál működő azon tanárokra is, a kik korábban valamely, a jelen nyugdíjintézet kötelékébe tartozó középiskolánál voltak alkalmazva és ezen most jelölt minőségben töltött szolgálatuknak a nyugdíjba való beszámítására az 1885. évi XI. t.-c. vagy más jogforrások alapján igényt nem tarthatnának. A minisztérium közvetlen rendelkezési jogkörébe nem tartozó jogakadémiáknál, tanító- és tanítónő-képzőknél,