Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-02 / 9. szám

milyen modorban adja, hogy az prédikáció ne legyen. Ezt az akadályt azzal lehetne leginkább elhárítanunk, ha azokat az előadásokat és fel­olvasásokat, melyek ugy Pesten, mint Gyomán tartattak és tartatni fognak, kis röpiratokban közrebocsátanánk, részint, hogy ezek tájékoztató­kul szolgáljanak, részint, hogy a viszonyokhoz képest egészben is felhasználhatók legyenek. Ezeknek kinyomatása és közrebocsátása pedig a »Protestáns irodalmi társaság« feladata lenne ugy, hogy ezt minden lelkész ingyen, vagy leg­feljebb kiállítási áron szerezhetné meg. Papp Károly. Falusi gondolatok a polgári házasságról. * Hazánkban darab idő óta a polgári házasság kér­dése a közvéleményt annyira foglalkoztatja, hogy mellette minden más kérdés háttérbe szorul. A védők szintúgy, mint az ellenzők a legkülönösebb érveket, olykor inkább okoskodó, mint okos érveket hoznak elő, melyek annál­fogva oly meddő viták, melyeknek nincs semmi értékük és eredményük, mert igénytelen falusi gondolatom szerint a polgári házasság hazánkban ez idő szerint aligha fog törvényerőre emelkedhetni. Megmondom az okát, hogy miért ? Mert semmiféle minisztérium, bármely párthoz tar­tozzék, a polgári házasságra nézve nem fog oly bölcscség­követ feltalálni, hogy ennek behozatala uj terhet ne rak­jon a nép vállaira. Rendezett tanácsú városokban ez ugyan megtörtén­hetik a házasok nagyobb anyagi terheltetése nélkül, de az is teher lenne rájuk nézve, ha a tanukkal a város­házánál kellene jelentkezniük beiratás végett. De hát azon nagyszámú községekben, hol sem jegyző, sem orvos, sem alsó gimnáziumi osztályt végzett egyén nem létezik, mikép volna ez kivihető a nép megterheltetése nélkül ?! Ha pedig a minisztérium mind e mellett is ez országgyűlés folyama alatt, erkölcsi befolyásolással képes volna a polgári házasságot törvény erejére emelni: akkor biztosra vehető, hogy a nép ítélni fog a képviselők felett s mérlegbe fogja vetni, hogy a polgári házasság által elért előny ellensulyozza-e a vele járó uj terheket ?! Ez indokból azokra nézve, kik ezt perhorreskálják, nem szolgáltathat nyugtalanságra okot azon körülmény, ha a polgári házasság ez országgyűlés alatt törvény erejére emeltetik. Mert ha ez el lesz halasztva, ugy annak védői­ben mindenkoron megmarad a harcias inger, annak be­hozatalát sürgetni. De ha az törvényerőre emelkedik, s a nép ebből kifolyólag ítélni fog a képviselők felett, és a jövő országgyűlésre olyakat választ, kikről feltétele­zik, hogy a polgári házasságot ellenezni fogják: akkor * Szerzője iránti tiszteletből közöljük e cikket. Felfogásá-. bun nem osztozunk. Eltérő álláspontunk ismeretes. Szerk. az inger annak behozatala mellett hosszabb időre meg­szűnik, s akkor a nem eléggé bölcs államférfiak tapasz­talni fogják annak igazságát, mit egy bölcs államférfi mondott: »Sokan azt vélik, hogy a közvélemény csak leves, pedig tenger az, mely elnyeli azokat, kik azzal szembeszállnak«. E szempontból tekintve sajnálatos tévedésnek látszik, hogy a két protestáns felekezet legújabb zsinatai, a tör­vényszékek szervezését a házassági ügyekben ismét elha­lasztották, azon egy század óta hangsúlyozott indokból, hogy a kormányt nem kell akadályozni a polgári hazas­ság létrehozásában. Majd várhatunk újra egy századig! A debreezeni zsinaton Kovács Antal felsőbaranyai esperes indítványát, a házassági törvényszékek szervezésére nézve, többen aláírták és a zsinatnak beterjesztették. Az ügy tiz évre el lett halasztva. A pesti zsinat az ügyet ismét elhalasztotta tiz évre. Várhatunk újra türelemmel egy századig! Ez eljárás hasonlít azon politikához, mit Péczely József egykori debreezeni tanártól hallottam, hogy midőn az 1825-iki országgyűlés alatt I Ferencz király egy bi­zalmas beszélgetés alkalmával azon nézetét nyilvánította miszerint célszerűnek vélné, hogy a katholikus püspökök mellett a protestáns püspököknek is helyük lenne a főrendi­házban, a jelenlevő református hitvallású gróf Vay Ábrahám e szavakkal hűtötte le a király jó intencióját: »bárcsak a katholikus püspökök se volnának ott!« Úgyde, miután a tények logikája erősebb, mint minden theoria, s csak­ugyan tény, hogy a katholikus püspökök a főrendiháznak tagjai, ebből következik, miszerint Tisza Kálmán azon pozitív politikája, hogy a katholikus püspökök mellett a protestáns püspököknek is helyük legyen a főrendiházban, bölcsebb, mint gróf Vay negatív politikája. De e példa után aztán okszerűen következtetni lehet azt is, hogy ha már a római katholikusok, görögkeletiek, erdé­lyi protestánsok és unitáriusok egyházi törvényszékeikben ítélnek a házassági pörökben, különösen pedig az erdélyi protestánsok és unitáriusok egy-két év alatt elvégzik a házassági válópöröket, mig a mi válópöreinket a világi törvényszéken tiz évig is hercehurcolják, minek aztán az szokott következménye lenni, hogy az ekkép zaklatott házasok azon felekezetnél keresnek menekülést, hol kevesebb zaklatással érhetik el válási szándékukat: ily körülmények között bölcs politika volna, hogy addig, mig a többi hit­felekezeteknek házassági törvényszékeik vannak, a magyar­országi protestánsok is szervezzék házassági törvényszékei­ket. Ha aztán tiz, husz, vagy több év múlva az ügy annyira meg lesz érve, hogv a nép a polgári házasság mellettt némi csekély terhet viselni nem fog idegenkedni, akkor a többi hitfelekezetekkel együtt a magyarországi protestánsok is, az állam érdekében megszüntethetik házas­sági törvényszékeiket. Addig pedig, mig ez bekövetkezik, figyelembe veendő, hogy volt idő, midőn a nép vallásos meggyőződésből és buzgóságból csatlakozott azon fele­kezethez, melynek hitelvei meggyőződésével egyeztek s ezért kész volt nehéz áldozatokat is hozni. De jelenkorunk-

Next

/
Thumbnails
Contents