Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-02 / 9. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Uornyánszky Viktor könyvkereskedést (Akadémia bérháza), hová az elofiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Meg-jcleuik wiiideii csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt, Xffyea Mént ára 20 kr. Házasság és családi élet. Felolvastatott Budapesten a február 8-iki vallásos estélyen. »Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek neki segítőt, a ki mindig mellette legyen!« monda az Ur, a paradicsomban, miután az első embert teremtette — s teremté az asszonyembert (l.Móz. 11. 18.). Az asszony tehát a férfi segítőtársa, az élet minden viszonyaiban és változásaiban, bajaiban és örömeiben mindig mellette levő. Azt is mondta még az Ur: »Gyümölcsözzetek és sokasodjatok és töltsétek be a földet és hajtsátok azt birodalmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég repeső madarain és a földön a mező vadain s minden csuszó-mászó állatán« (1. Móz. I. 26., 28). Az embernek a földön és a természeten való uralkodásáról ma nem akarok szólani — csak azért idéztem az Urnák erre vonatkozó szavait, mert ezek Összefüggésbe vannak hozva az emberi nem sokasodásával s az egész föld kerekségén elszaporodásával és elterjedésével; ez pedig két gondolatot foglal magában: a család alkotást a férfi és a nő által, a szoros értelemben vett családot; és az egész emberi nemnek, 'elterjedésében is együvé tartozását: a széles értelemben vett embercsaládot. Ezekről akarok ma szólani, ha időm tul nem halad. I. Először a szoros értelemben vett családról s abban a házasság jelentőségéről. A család alapja, alkotásának feltétele, valódi alapeszméje a férfi és a nő viszonya, mely a teljes egyesülésben áll. A természet parancsa ez egyesülés, melyet a teremtő szava fejezett ki, midőn azt mondá: Nem jó az embernek egyedül lenni. Az ember nem egyedüliségre, hanem társulásra van teremtve. A magány, az elhagyatás, a társaitól való elzárkózás rideggé teszi az ember életét. Gyönyört nyújthat ugyan a magányban is a természet, ezer bájaival, szépségeivel; szellemének táplálékot a tudomány, a szemlélődés, az elmélkedés; de ezek csak egyoldalulag foglalkoztatják s az ember egész valóját be nem töltik, ki nem elégíthetik. Még az emberekbei való társalkodás is, ha közülök egygyel teljesen össze nem forrhatott, nem azonosulhatott, csak félig elégítheti ki. A legnemesebb barátság — a legélénkebb, legszellemesebb társaság legalább egy hurt az emberi lélek oly sok huru hangszerén érintetlenül hagy. Mert az emberi sziv nem élhet szeretet s vágyak nélkül, melyeknek kielégítését követeli, hogy boldog lehessen, A szeretetnek pedig nemcsak különböző fokozatai, hanem különböző nemei is vannak. Szerethetünk sokakat, de egyiket inkább szeretjük mint a másikat. Szerethetjük barátainkat, rokonainkat, testvéreinket, gyermekeinket, szülőinket, s mind e szeretet különböző, más-más nemü. A baráti szeretet hasonlít a rokoni és testvéri szeretethez, de mégsem az. Mi más a szülői szeretet a gyermekek iránt, sőt még az apai szeretet is különbözik az anyai szeretettől, s egészen más a gyermeki szeretet a szülők iránt. De mindezeknél hatalmas erősebb a szeretetnek az a neme, melyet minden más szeretettől külön névvel is nevezünk s különböztetünk meg: az, melyet szerelemnek nevez a (más nyelveknél ebben is gazdagabb s finomabb árnyalatra képes) magyar nyelv, egyedül a két nembeli ember, a férfi és a nő közötti hitvesi szeretetet, jelezvén általa; mert habár a házasság előtt keletkezik az ifjú és leány kebelében, vágya, mely lobogtatja, célja, melyet elérni akar, hogy a hitvesi eskü s a házassági kötés által nyerje meg szentesítését s állandósága biztosítékát. Ez az a szeretet, mely az Énekek énekének költője szerint, erős mint a halál, szilárd mint a koporsó, a buzgó szerelem, annak szenei tüzesek mint a sebesláng (Én. VIII. 6.); de ereje nemcsak heves, hanem állandó is, az élet és sors semmi változásai.