Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-23 / 8. szám

Midőn ezen adórendszert a nagyobb birtokos osztály elfo­gadta, igaz hogy magára jelentékeny terhet rótt, de va gyontalan felebarátját az oly súlyos és igaztalan teher alól részben felszabadította, másrészről egyháza jóllétének alapját s annak jövőjét ma még nem eléggé méltatható biztos alapra fektette különösen akkor, midőn a sorok közt olvasható határozatával évről-évre bizonyos összeget tőkésíteni kiván. Elismeréssel adózhatunk tehát az egyház­község presbyteriumának, s abban benlevő birtokosok­nak, midőn erösebb megadóztatásuk dacára is egyhangú határozatot hoztak a hitközség javára. És elismeréssel kell adóznunk a gyülekezet vezetőjének, Szendy Lajos lelkész urnák is, kit hivei néhány évi itt működése alatt csak szeretni és tisztelni tanultak, s kinek jelentékeny szerep jutott az ügy diadalra juttatásában. Adjon Isten egyházköz­ségeinknek jeles vezetőket és adjon nemesen gondolkodó áldozatkész egyháztagokat! Pacsér, 1893. február 15-én. Hajdú Zs. * Levél Tisztelendő Czékus László Úrhoz! Czékus László ur szerént a statisztika kedvezőtlen adato­kat tüntet fel a protestantizmusnak hazánkban való neve­kedésére nézve. S nem tudja ennek az okát? Csodálom. S felsóhajt, hogy bár a magyar protestantizmus is az önszaporítás és önterjesztés útjára lépne ?! Én azt hiszem, hogy gondolkodni is felesleges ezen. Hiszen a ki nem akarja, csak az nem tudja, mi ennek az oka. Ahol az országos s egyházi más nagy terheken kivül, 10—20 frt között váltakozik a lelkésznek s tanítónak páronként fize­tendő járandóság, ott a mai viszonyok között, terjesz­kedésről alig lehet szó. S megtörténik az is, hogy a szegény cselédnek felmondják a szolgálatot, ha csak nem katho­lizál. Kik nem forogtak lukmázó nép között, s kiknek fogalmuk sincs, az egyes vidékeken lakó — de nagy számot tevő — szegény protestáns nép állapotáról, azok gondolkozhatnak csak a fenti kérdés felett. De a ki szemei­vel látja, hogy a szegény fertályos gazda, midőn orsz. adóját s egyházi terhét lefizette, elvetette őszi földjét s nem maradt csak egy marok gabonája: az előtt meg van magyarázva a dolog. S ez igazságot ezeren aláírják. Szomorú arccal fizeti a szegény protestáns nép, még a legkedvesebb papját s tanítóját is. Nem maradván kamarájában semmi, fuvarral s napszámmal (ha kap) szerzi meg asztalára nem a hust, de a sovány kenyeret. Czékus László ur — teljes igazság­gal — nem vádol senkit. De nekem igen kedvező alkal­mat nyújtott, hogy a nekem is kezemre adott kérdésre, megfelelhettem. Bizony, bizony, nem az aratók hibája, ha alkalmatlan idők járván, nem arathatnak ugy, mint kellene s a hogy szeretnék! Tisztelettel Beczefán, 1893. febr. 9. Munkácsy Lajos, református lelkész. * Gyászrovat. Nagy Lajos nyug. törvényszéki elnök, a székelyudvarhelyi református kollégium nagy tevékeny­ségű főgondnoka élete 75-ik évében Székely-Udvarhelytt. — Doleschall Sándor kiérd, zólyomi főesperes, az evan­gélikus egyetemes egyház levéltárnoka, a budapesti né­met egyházközség lelkésze élete 63-ik, lelkipásztorsága 35-ik évében hosszas szenvedés után Budapesten. Nagy buzgalmu, magas műveltségű, erős hitű, ékesszavu lelki­pásztor volt, ki egész erejével szolgálta az evangéliom szent ügyét. Országos prot. árva-egyesületünk választ­mányában mint a karácsonyi ünnepélyek német szónoka, utóbbi időben mint a tanügyi bizottság elnöke buzgólkodott az árvák ügyéért. Irodalmilag is működött, jobbára német nyelven, s e fajta müvei között a budapesti evangélikus egyház száz éves jubileumára irt egyháztörténeti monog­ráfiája a legértékesebb. Temetése folyó hó 18-án nagy részvéttel ment végbe. A zsúfolásig megtelt Deák-téri templomban Schrantz János pesti lelkész mondott felette gyászbeszédet s az evangélikus énekkar zengett gyász­dalokat, a temetőben Scholtz Gusztáv budai lelkész tartott búcsúztatót. — Szilágyi Benő gyömrői lelkész temetése Gyomron a lakosságnak, a környék intelligenciájának és papságának impozáns részvétével folyt le. A papilak udvarán Szánthó János pesti esperes mondott szép gyász­imát, a templomban Vargha László némedi-i lelkész tartott gyászbeszédet, a sirnál Papp János segédlelkész búcsú­beszédet és Szász Károly püspök mondott gyönyörű áldást. A temetésen a budapesti theologiai énekkar szép gyász­dalokat énekelt. — Kovács Béla m.-szigeti főgimnáziumi tanár, élete 54-ik évében, agyszélhüdésben. Széles látkörü, jól képzett tanár volt; a piarista-rendből 1872-bén lépett át hozzánk. Özvegye gyászolja. Koporsója fölött Szikszay Zoltán m.-szigeti lelkész mondott beszédet és imát, a sir­nál Darabant Gusztáv vallástanár vett tőle bucsut. ADAKOZAS. Az óbecsei fiókegyház templomépítési alap­jára adakoztak: Korbay Károly kulai ügyvéd 5 forint, gy.-vári elöljáróság 5 forint, geszti egyház (Zemplén­megye) 3 frt 20 kr., péterfalvi egyház 1 frt, szent-andrási elöljáróság 1 forint, Sátoraljaújhely város tanácsa 2 frt, Kötegyán elöljáróság 2 frt 50 kr., sárándi elöljáróság 6 frt 30 kr., mihálydi körjegyzőség 3 frt 20 kr., soponyai elöl­járóság 3 frt, Turóczi Endre (Szeghalom) 8 frt 40 kr., Katona József (Szentes) 8 frt 20 kr., Schenkenberger Ede tanító (Torzsa) 6 frt 70 kr., Szabó János (T.-Föld­vár) 1 frt 35 kr., Dunay József (Czecze) 5 frt 30 kr., Darányi Ignácz 2 forint, Szász Sándor (Szászlóna) 5 frt 69 kr., mélt. Szász Domokos püspök 5 frt, Sober Ferencz városi főjegyző (Göncz) 6 frt 5 kr.. Varga Lajos tanár (Sárospatak) 1 frt 50 kr., Bévárdy József (Tisza-Bura) 4 frt, Molnár Pál tanító (Pánd) 4 forint 55 kr., Nagy Sándor (T.-Nagykér) 1 frt 22 kr., Bartha György (Neszmély) 3 frt 21 kr., Nagy Dániel (Tépe) 1 forint 60 kr, Csik Dániel püspöki titkár (Miskolcz) 2 frt 15 kr., fogarasi egyház 2 frt, Révész Mihály 4 frt, pelsőczi elöljáróság 10 frt 55 kr., felsőmérai egyház 1 frt, zsibói elöljáróság 5 frt, kemen­csei elöljáróság 2 frt 29 kr., zsámolyi elöljáróság 2 frt 15 kr., dr. Gidófalvi István királyi közjegyző (Szász-Régen) 1 frt, krassói elöljáróság 6 frt 80 kr., Kebelei Nagy Pál (Szőkefalva) 16 frt, Madari István főjegyző (Komád) 4 frt 20 kr. Összesen 154 frt 11 kr. Ó-Becsén, 1893. február 12-én. Zentay Gyula. 266/93. sz. Pályázat. A dunamelléki egyházkerület külsősomogyi egyház­megyéjébe köbelezett német-gyönki ref. egyház lelkészi állomására. Jövedelem hivatalos becslés szerint 1000 forint, s igy ez egyház harmadosztályú. A gyülekezet német ajkú lévén, a német nyelv teljes birása kívántatik. A pályázók kellően felszerelt kérvényeiket folyó évi március hó 20-ikáig nagytiszteletü Bocsor Lajos reform, esperes úrhoz (Tengőd, Tolnamegye) nyújtsák be. Budapest, 1893. február hó 20-ikán. Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. HORNYANSZKY VIKTOR KONYVNYOMOAJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents