Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-16 / 7. szám

RÉGISÉGEK. Alvinczi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) II. Az 1604 pozsonyi országgyűlés; az octroyalt XXII. t.-c. és következményei. A rendek az évről-évre szaporodó sérelmek miatt hevesen kikeltek az országgyűlésen, melyet 1604. március elején;

a király öcscse, Mátyás főherceg nyitott meg bátyja helyett. Hevesen megtámadták az idegen zsoldosok garázdálkodását és a katholikus főpapok vallás-üldözését s követelték az elfoglalt templomok visszaadását. Thurzó György szemére hányta Forgách Ferencz püspöknek, ki az üldözést védelmezte, hogy szép jelét adja a fiúi tiszteletnek, midőn apja vallását gyalázza és apját, Forgách Simon hadvezért méltatlannak tartja azon méltóságokra, melyeket az viselt. A püspökök nem tágítottak. A protestáns többség tehát kérvényt adott be s Mátyás főherceget arra kérte, hogy járjon közben a királynál, miszerint a vallás-háborgatás megszűnjék s az elfoglalt templomok visszaadassanak. Mátyás főherceg, Forgách Ferencz püspök és kancellár s a jezsuiták azonban azt tanácsolták Rudolfnak, hogy tulajdonkép ne is válaszoljon a rendek kérvényére, hanem toldja meg önkényesen a hozandó törvényeket egy cikkel, a melyben jelentse ki, hogy a római katholikus vallást Magyarországban is uralkodó vallásnak akarja látni, minden eretnekségtől megtisztítani s uralkodói tiszténél fogva kegyelmesen jóváhagyja, megerősíti Szent Istvánnak s más boldogult királyoknak, az ő elődeinek a római katholikus hit érdekében bármikor kiadott törvényeit, határozatait. És nehogy ezután, különösen az országgyűléseken a fontos közügyek tárgyalását a vallásos ügyek felhozásával késleltessék, rendeli és szigorúan parancsolja. hogy az ilyen nyugtalan, zavargó emberekre szigorúan alkalmaztassák a régibb dekrétumokban és artikulusokban megszabott büntetés^1

Igv született (1604. máj. 1 ) az 1604: XXII. t.-c, mely nyilvános bizonyítéka annak, hogy sem Rudolf, sem tanácsadói nem tisztelték a magyar alkotmányt. Rudolf e törvénytelen szándékáról előre értesültek a rendek a lőcsei követektől, kik vallásos sérelmeik megorvoslását, a kassai követekkel együtt, híjában sürgették Rudolfnál Prágában. Mielőtt tehát az országgyűlés szétoszlott volna, a rendek többsége óvást emelt Rudolf alkotmánysértő szándoka ellen Istvánffy Miklós nádori helytartónál, 1604. ápril. 8-ikán és az óvásról tőle bizonyítványt is vett. Mindez mit sem használt. Pethe Márton sorra elszedte a szepesi 13 város protestáns templomait s a protestáns papokat elűzte, bár néhol kemény ellenállásra is talált. Lőcsén például kővel dobálták meg, midőn a jezsuitákat bevitte. Liszkán ugyan ő elűzte Szántai Pál református lelkészt s elvette a templomot és lelkészlakot. Thurzó Kristóf — kit időközben Pázmány visszatérített — Galgóczon vette el a protestáns templomot; Carigli Alfons jezsuita pedig nemcsak a protestáns templomokat szedte el Kolozsvárt, hanem némely polgárok magánházait is lefoglalta a jezsuiták számára stb.2 Még tartott a pozsonyi országgyűlés, midőn a felvidéki öt szabad királyi város követei Eperjesen arról 1 Zsilinszky M. »Magyarországi vallásügyi tárgyalások.« 253— 254. lap. 2 Zsilinszky M. »Magyarországi vallásügyi tárgyalások.* 255 1. tanácskoztak, hogy megtámadott, vallás-szabadságuk védelméről miként gondoskodjanak. Ráthorv István felhívta a megyéket, hogy a vallás-szabadság védelme végett kivánnak-e hozzá csatlakozni ? Pozsonyban egy részleges országgyűlésen a szomszédos megyék követei kijelentették, hogy addig adót nem fizetnek, mig vallás-szabadságukat' nem biztosítják. Homonnai István főkapitány alatt hasonlóképen nyilatkoztak a felsőmagyarországi rendek a gálszécsi részleges országgyűlésen, midőn Belgiojoso kassai parancsnok, a had folytatására segélypénzt kért tőlük. Kimondák a Rudolf által önkényesen hozott pót-cikkely törvénytelenségét, tiltakoztak a kassaiakon elkövetett vallási és más erőszakosságok, valamint a protestáns lelkészek üldözése ellen. Az ezen határozatokat kézbesítő küldöttség előtt azonban Belgiojoso kijelentette, hogy »Rudolf megparancsolta neki, miszerint a rendek minden szabadságának vessen véget, ha az egész ország elpusztul is bele*.1 Hogy szavát beváltsa Belgiojoso, hadait meg is indította ; a hazafiak pedig szabadító után néztek és ez lett Bocskay István. (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. IRODALOM. ** Az Életről és Halálról a természeti és lelki világban. E cím alatt Papp Károly, budapesti református lelkész Drummond után nagyon tanulságos két felolvasást tartott a vallásos estélyeken. Most e felolvasások különfüzetben is megjelentek. Olvasmánynak is érdekes és tanulságos a füzetke; de különösen gazdag olyan eszmékben, melyek a valláserkölcsi életet építik s igy egyházi beszédekben is előnyesen használhatók. A füzet terjedelme 41 lap, ára 25 kr. Kapható Budapesten, Hornyánszkv Viktor könyvkereskedésében, az Akadémia bérházában. ** Ellenzéki arczképcsarnok. Szerkeszti K. Szeless Adorján. Budapest (Rökk Szilárd-utca 23 ). Szerkesztő 10 füzetre tervezett albumban be akarja mutatni az ellenzéki képviselőket s a kiválóbb ellenzéki politikusokat, életrajzban és képben. Az 1-ső főzet, mely most jelent meg, nagy negyedrét alakban, finom papiron, diszes kiállításban, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Horánszky, Ugrón, Horváth Gy., Polonyi, Fornpek, Komjáthy, Klász I., Bolgár F., báró Kaas, Helfy, Hentaller, Ábrányi, Uray, gróf Károlyi G., Thaly, Justh, b. Jeszenszky L. és gr. Zichy H. politikusokat mutatja be. csinos képekben, tömören irt életrajzokban Előfizetési ára a 10 füzetnek 12 forint, kötve 15 frt. A tiszta jövedelem egy része az 1848/49-iki elaggott honvédek segélyezésére fordíttatik. Minden hónap 1-én egy-egy füzet fog megjelenni, busz arcképpel és ugyanannyi életrajzzal. ** Kérelem. Tisztelettel kéretnek mindazok, a kik a »Kálvin élete és theologiája« cimü művet előfizetési áron megrendelni akarják, szíveskedjenek a megrendelést, esetleg előjegyeztetésüket legkésőbb folyó évi március hó 1-éig, Nagy-Enyeden nálam eszközölni, miután a pél-1 Ugyanott 256. lap.