Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-16 / 7. szám

dányok a megrendelők száma szerint fognak nyomatni és ezen határidőn tul példányokkal előfizetési áron nem szolgálhatok. Tisztelettel fíaldi Károly, könyvkiadó. ** Az anyakönyvek államosítása. Néhány józan szó a napirenden levő egyházpolitikai kérdésekhez. Irta Jurista, Budapest, 1893. ára 60 kr. Tartalma: I. Az egyházi anyakönyvek helyzete az egyházi és a világi jogrendben. II. Az egyház és az állam közötti kölcsönös viszony az eddigi anyakönyvekre vonatkozólag. III. A Csákv-féle rendelet. IV. Az ecclesia militans harcképtelenné lett. V. Kibontakozás a jövőben. — Nyugodt hangon, kellő tárgyismerettel irott röpirat. Először arra mutat rá, hogy a lelkész mint anyakönyvvezető eredetileg egyházi megbizottként vezette az anyakönyvet; azután azt fejti ki, hogy az állam lassanként világi törvényerővel ruházta fel az anyakönyvet, mely most már az országos irott törvény erejénél fogva államilag is közhitelű közokmány jellegével bir, mit Jurista azzal bizonyít, hogy az állam uj rubrikákat rendelhet az anyakönyvbe, megállapíthatja az anyakönyv nyelvét, biztonságukról intézkedik, büntetőjogi felelősségre vonja az anyakönyvvezetőt stb. E szabad rendelkezésből kifolyólag, a mikor tetszik, akkor államosíthatja az anyakönyveket. Jurista sürgeti is ezt a szülöttek és halottak anyakönyvét illetőleg, mig az esketési anyakönyv államosítását a polgári házasság életbeléptetésének idejére kivánja halasztani. A születési és halálozási polgári anyakönyv vezetése a járási vagy községi orvosra bízandó. A születési anyakönyv államosításával a Csáky-féle rendelet azonban elesik, de az 1868. t.-c. továbbra is fentartandó és a polgári anyakönyvben akként érvényesítendő, hogy az anyakönyvvezető a Jegyzet rovatban megjegyzi, hogy a vegyes házasságból született s itt meg itt keresztelt gyermek az 1868. L1II. t.-c. értelmében róm. kath., ev. ref., vagy ág. hitv. evang. vallásban nevelendő. — Jurista az egyházpolitika többi kérdéseibe is belemarkol. Hévvel védi, pedig római katholikus vallásunak mondja magát, a Csáky-féle rendeletet, mely szerinte törvényes országos rendelet s az egész elkeresztelési hercehurcában az irányadó tényezők között csak Csáky gróf őrizte meg józan eszét. Jurista a klérus harcát politikai szempontból élesen elítéli. »A klérus — úgymond — vakon rohant a falnak s mikor összetörte magát, ezért másokat okozott. Az igazságért (t. i. hogy nem az állam joga a polgárok vallását meghatározni) vivott csatát ügyetlenségből elvesztette, sőt jövőre nézve teljesen harcképtelenné lett. Lealázták Róma legfőbb tanítói tekintélyét, megingott a bizalom a klérus vezérszerepe iránt, kompromittálva van tudománya és politikai belátása.« — A füzet érdemes a megszerzésre és tanulmányozásra. ** Hallgassanak a papok! Miért prédikálnak a római katholikus papok a polgári házasság ellen. írta Egy római katholikus polgár. Budapest, Bosznyai Károly bizománya. Ára 20 kr. — Szenvedélyes, gyűlölködő hangú, durva modorú pamflet, mely tulságai miatt valószínűleg nem sok barátot szerez a polgári házasságnak. »A fekete banda (értsd: klérus) újra felrajzik, újra károg, üvölt, fanatizál, átkoz, fenyeget, tanácsol: Meg kell fojtani az újszülöttet* (^polgári házasság). Pedig a polgári házassággal »azt akarják elérni, hogy a ki a papok beleegyezésével nem házasodhatik, házasodhassák anélkül, s a ki katasztrófának néz elé a házasság római k. bilincseiben, az a kölcsönös biztosítások mellett vallásváltoztatás, aszszonylealacsonyítás, gyermekbitangolás nélkül válhasson el«. S miért ellenzi a papság? Pénzérdekből és hatalmi érdekből. >Öh Tisztelendő uraim, vájjon az a J. Krisztus, a ki korbácscsal verte ki az Isten templomából a farizeusokat. mit gondolnak, mit cselekednék, ha leszállna az égből, belépne az »egyedülüdvözítő, hétszentséges római egyházba ?« Ez az eszmemenete, ilyen a tenorja röpiratának. — Hasonló ehhez az az ujabb förmedvény, mely Veritas név alá rejtőzve agitál a polgári házasság mellett. Kevés érvvel, de sok szenvedélylyel van irva. Végső következtetése arra megy ki, hogy a római katholikus egyház az állam kárára visszaélt hagyományos lelki hatalmával s előtte nincs sem haza, sem nemzet, sem polgár, sem család stb. Az ország ennek dacára tökéletesen ki van szolgáltatva a papoknak, s mivel ezt Bécsben is tudják, ott a »katholikus és különböző nemzetiségek papjai« biztos támaszt találnak. — A röpirat jellegénél és gyűlölködő modoránál fogva nem szolgál a jó ügy előnyére. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A belsősomogyi egyházmegye esperesévé Begedi István istvándi-i lelkészt Körmendy Sándor hedrahelyi lelkész 16 szavazatával szemben 4-1 szavazatta] ismét megválasztották a gyülekezetek presbyteriumai. — A belsősomogyi egyházmegye egyik papi tanácsbirói állására 37 szavazattal Körmendy Sándor hedrahelyi lelkész választatott meg, Szikszay Ödön 19 szavazata ellenében. — A gesztelyi lelkészi állásra néhai Olajos Pál helyére fia. Olajos Pál hernádkaki lelkész választatott. * Lelkészjelölés. A felsőborsodi egyházmegyébe kebelezett kápolnai lelkészi állomásra 11 pályázó közül jelöltettek: Vladár József radistyáni, Bodnár István kelecsényi, Szuliay Benedek felsőbarczikai rendes és Ferenczy Ferencz borsodi, Barna Gyula szentpéteri s.-lelkészek. A választás február 26-án lesz. — A nagybajomi (debreczeni egyházmegye) lelkészi állásra kijelöltettek: Fodor Sándor szerepi rendes, Mindszenti Imre debreczeni segéd-, Révész Mihály karczagi segéd-, Szűcs László vértesi rendes, és Vértessy Mór b. tordai rendes lelkészek; választás február 28-án. — A sárándi (debreczeni e. m.) egyházba kijelöltettek : Elek István debreczeni, Kassai Béla debreczeni, Kiss Sándor h. bagosi, Szolnoki Gerzson konyári és Veress Bálint henczidai segédlelkészek; választás március 2-án. * Belmisszió Budapesten. A Lónyay-utcai díszteremben február 8-án este tartott vallásos összejövetelen Szász Károly püspök tartott nagy tetszéssel fogadott felolvasást »A házasság és családi élet* cím alatt. Tárgyának első félében (a másik fele kifejtését más alkalomra Ígérte) fejtegetése arra az eredményre jutott: »Mintaköltő mondja: »Munkásság az élet sója, a romlástól mely megóvja* ; vallásosság az élet világossága, fénye; és a szeretet az életnek, a családnak, a háznak melegítő tűzhelye. Ez a három jelszó: munka, vallás, szeretet: a házasság és család jelszavai, éltetői, boldogítói; de e három közül egyiknek sem szabad hiányozni, hogy a családi élet teljes legyen s elérje célját — a földi és mennyei boldogságot«. A tanulságos felolvasás előtt Szöts Farkas, utána Szabó