Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-01 / 52. szám

ÖTÖDIK RÉSZ. A konvent, mint közoktatási hatóság. 93. §. Az egyetemes konvent felügyel az ev. ref. egyházban fennálló összes alsóbb és felsőbb iskolák mindennemű szellemi és anyagi ügyeire, s különösen arra, hogy ezekben, a jelen törvény rendeletei pontosan végrehajtassanak s e törvény értelmében az összes tanügy összhangzatos fejlődését vezeti és irányozza. E célból: 1. A tanügy könnyebb kezelése végett, segédközege az egyetemes tanügyi bizottság, amelyet a konvent részint saját tagjaiból, részint más szakférfiakból alakít meg. 2. Megbízott szakértők által bármikor meglátogattathatja és vizsgáltathatja a tanintézeteket, hogy ez úton is tudomást szerezzen magának az oktatás menetéről, az intézet vezetéséről, igazgatásáról s egész szellemi és anyagi állapotáról. 3. Statisztikai adatokat és mindennemű, az iskolai viszonyokat kitüntető kimutatásokat, bármikor magához kívánhat az alsóbb fokú iskolahatóságoktól, az egyházkerületek útján. 4. Felügyel, hogy minden tanintézeti vagyon és alapítvány biztosan elhelyezve gyümölcsöztessék, és rendeltetési céljára rendesen fordíttassék. — E végre joga és kötelessége az illető egyházi hatóságoktól az iskolai vagyonról és annak kezeléséről, hova, miként, történő elhelyezéséről és jövedelmezéséről kimutatásokat kívánni, sőt a kezelést és egész gazdálkodást koronkint megvizsgáltatni. HATODIK RÉSZ. Átmeneti intézkedések. 94. §. A jelen törvénynek mindazon intézkedései, amelyek még meg nem levő, vagv nem rendszeresített intézetekre vonatkoznak, esetenkint és akkor fognak érvényesíttethetni, amikor az illető intézetek létesülni s rendszeresítetni fognak. 95. §. Mindazon törvények, melyek a már fennálló intézeteket illetik s azoknak rendezésére, igazgatására, beiszervezésére tartoznak, azonnal és rögtön hatályba lépnek; fenhagyatván mindamellett az egyházkerületeknek azon joguk, hogy ahol és amennyiben, fontos érdekek kockáztatása nélkül, az intézeteket fentartó-testületek anyagi körülményei nem engednék meg e törvényeknek teljes érvényesítését, ott is, ily esetekben, az erőkifejtést ugyan folytonosan szorgalmazva, ujabb segélyforrások megnyíltáig — melyeknek eszközlésére az egyetemes egyház is törekedni hivatva lesz — idő és esetenkint 3 vagy Iegfelebb 6 évi határidőn belől haladékot adhassanak. Indokolás. A köznevelés és közoktatásra vonatkozó jelen törvényjavaslatot, a zsinat által nyert utasítás szerint igyekezett az iskolaügyi bizottság összeállítani. A zsinat ugyanis, második ülésszakának 1892. március 30-án tartott huszonötödik ülése 374. számú jegyzőkönyvi határozatában, kijelölvén a konvent idevonatkozó törvényjavaslatából azon szakaszokat, amelyek az újonnan egybeállítandó javaslatba felveendők, arra hivta fel az iskolaügyi bizottságot, hogy ez elfogadott javaslat értelmében szerkeszsze meg a szöveget, amely aztán a tárgyalás alapjául szolgálhasson. Arra törekedtünk tehát első sorban, hogy javaslatunkból csak azok a pontok mellőztessenek, amelyeknek intézkedései az országos közoktatásügyi törvényekben benfoglaltatván, azok minden tekintetben különben is épségben hagyatnak s azokra vonatkozólag az országos törvényhozás velünk szemben egy következő zsinatig le nem kötheti esetleg ujabb alkotási jogát; de viszont másrészről beillesztessenek mindazok, amelyekre nézve intézkednünk, autonomikus jogunknál fogva, lehetséges és szükséges. Épen erre való tekintetből, iskolaügyi bizottságunk csakugyan felölelt csaknem minden kijelölt szakaszt s csak azokat mellőzte, amelyek azok közül egészen lényegtelen, vagy iskolai életünk mai háztartásának magától érthető kívánalmai (503. 543. stb. szakaszok); oly részleteket vévén fel ezek helyett, amelyek mellőzhetlenek s amelyek a munkálat teljessége végett is szükségeseknek mutatkoztak. Minthogy pedig a zsinat által megjelölt kihagyások miatt, a konventi javaslat egész rendszere megbontatott, iskolaügyi bizottságunk, feladatához képest, arra is törekedett, hogy összekötő kapcsokat, s kiegészítő részleteket keresvén, helyreállítsa a kívánatos egységet s az uj törvényjavaslatnak is megadja szervesen összefüggő alakát. Éz eredményezte azt, hogy bár néhol egész fejezeteket, címeket kellett kihagynunk s helyettök más, oda illőbbet alkalmaznunk, jelen törvényjavaslatunknak lehetőleg bensőleg függenek össze alkotó részei s az, az előbbihez képest rövidebb és tömörebb volta mellett is, egymásból folyó részleteket tartalmaz. Lényegesen uj intézkedéseket, csak a tanítók, tanárok és igazgatók fizetésének minimumát, továbbá az állandóbb igazgatóságot és az egyetemes tanügyi bizottságnak más alapon való szervezését megállapító szakaszok (49. 65. 74. 86. 93. §.) tartalmaznak, amelyek felett történt hosszas és mindenoldalú megfontolás után, az volt irányadó elve az iskolaügyi bizottságnak, hogy tanügyünk fejlődése. lehető virágzása és versenyképessége, csak úgy gondolható és várható, ha ev. ref. egyetemes egyházunk mindent elkövet arra, hogy felekezeti tanügyi munkásainak, legalább megközelítőleg legyen annyi anyagi jutalmuk. mint a mennyiben a velők egyenlő terhet emelő munkatársak, más iskolafentartó-testületeknél és hatóságoknál részesülnek. A gimnáziumi igazgató szolgálati éveinek többre való emelését pedig, szintén beható megfontolás után, azért fogadta el bizottságunk, mert a jó iskolai igazgatás egyik lényeges feltétele, az elvek és eljárás alkalmazásában való gyakorlottság s az ebből folyó következetesség; az, amit az igazgatás állandóságának is szoktunk nevezni. Végre az egyetemes tanügyi bizottság szervezésére más alapot azért kellett keresnünk, mert meggyőződésünk szerint, mostani, alig észrevehető lassú életmozgásának, aligha nem jelenlegi szervezetében van az oka s az általunk ajánlott megalakítási módról azt hiszszük, hogy ily módon ez intézmény bensőbb viszonyba fog hozatni a konventtel s az majd elevenebbé is teheti működését. Sok helyen a fogalmazáson változtatnunk s több szakaszt egészen újra alakítanunk, részint a világosság, részint a szabatosság és bizonyos irálvbeli következetesség céljából kellett. Ugy intézkedtünk, hogy a könnyebb összehasonlítás végett, törvényjavaslatunk szakaszainak folyó számai is idéztessenek. A nagyobb, de könnyebb nyomású számok tehát minden szakasznál a régibb folyószámra utalnak. Sárospatak, 1892. október 29. Szeremley Sámuel, Mitrovics Gyula, a zsinat iskolaügyi bizottságának a zsinat iskolaügyi bizottságának elnöke. előadója.