Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-24 / 51. szám

57. §. A felállított egyes intézetek szervezetét és szabályait, a fentartó, illetőleg azon testület határozza meg, melynek közvetetten hatósága alatt állanak. — Ha ez nem az egyházkerület vagy egyetemes konvent, akkor a szervezeti és rendtartási szabályok az egyházkerület jóváhagyásával állapíttatnak meg. HARMADIK RÉSZ. Gimnáziumok. 58. §. Nyilvános gimnáziumokat állíthatnak fel és tarthatnak fenn az egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek és az egyetemes egyház. Uj gimnáziumok felállítása, a meglevőknek továbbfejlesztése, vagy alább szállítása, vagy megszüntetése az egyházkerületnek és legfőbb fokon az egyetemes konventnek engedélyével történhetik. Az illető egyházi főhatóságok az engedély megadásának ügyét elintézvén, ezt az államkormánynak — tekintettel az 1883. XXX. t,-c. 54. §-ára — bejelenteni tartoznak. 59. §. öly esetben, amidőn valamely fentartó-testület a maga erejéből gimnáziumát a törvény követelményeinek megfelelőleg berendezni nem képes, az 1883. évi XXX. t.-c. 47. §-a alapján államsegélyt is vehet igénybe ; a melyre nézve az illető egyházkerület ajánlatára az egyetemes konvent köti meg az államkormánynyal e tekintetben a szerződést. 60. §. A gimnáziumban rendes, továbbá helyettes és óraadó tanárok alkalmazhatók. 61. §. Rendes tanárokul csak oly feddhetetlen erkölcsű, protestáns, magyar honpolgárok alkalmazhatók, akik az illető tanszakban középiskolai tanári oklevelet nyertek. Kivételesen alkalmazhatók rendes tanárokul oly egyének is, kik a tudományos irodalom terén, vagy a tudomány gyakorlati művelésében kiváló bizonyságát szolgáltatták az illető szakban való képzettségöknek. Ily egyének azonban, alkalmazásuk esetén, tartoznak 3 év alatt a tanárképesítő vizsgálatot letenni. 62. §. A rendes tanárok a fentartó-testület által élethosszig választatnak; s ha a gimnáziumot, a melybe választattak, egyes egyházközség, pártfogóság vagy egyházmegye tartja fenn, az egyházkerület által erősíttetnek meg. 63. §. Helyettes és óraadó tanárokul csak ideiglenesen és meghatározott időre, 1—3 évre, alkalmazhatók oly feddhetetlen életű egyének, kik ha még nem tették is le a képesítő-vizsgálatot, de akadémiai tanfolyamot végeztek, s kimutatják, hogy különösen azon szakra készültek, melynek tanítására vállalkoznak, vagy pedig az illető szakbeli képzettségüket és egyszersmind kellő általános műveltségüket, irodalmi munkásságukkal igazolják. Oly feltétellel alkalmazhatók azonban, hogy 3 év lefolyása alatt a tanári vizsgálatot letegyék; különben állásukon meg nem hagyatnak. 64. §. Az igazgató, nem teljes gimnáziumoknál 16, teljes gimnáziumoknál 12, a többi tanárok pedig 20, a rajztanár 14 heti óránál többre nem kötelezhető. Ha a megjelölt óraszámnál többet tanítanak, azért méltányos külön díjban részesítendők. A tanárok, az iskola felsőbbségének engedélye nélkül, sem más intézetben nem taníthatnak, sem az intézet növendékeinek magánórákat nem adhatnak és hivatásuk betöltésében akadályul szolgálható tisztséget vagy megbízatást el nem fogadhatnak. 65. §. A tanárok fizetésére, az igazgató külön díjazására nézve a 49. §. határozatai érvényesek. A rendes tanárok fizetése azonban lakáson, vagy 200 frt lakbéren kivül 1200 frt; az igazgató külön tiszteletdíja pedig, teljes gimnáziumban 300 frt, nem teljes gimnáziumnál 200 frtnál kevesebb nem lehet. 66. §. A gimnáziumi tanárok számára nyugdíjazási, s özvegyeik és árváik számára segélyezési alapról gondoskodni kötelessége a fentartó-testületnek. A jelenleg fennálló tanári nvug- és gyámintézetek, továbbra is az illető egyházkerületek felügyelése és pártfogása alatt állanak. Ha egyetemes nyugdíjintézet állíttatnék fel, annak mimódon leendő szervezése, az egyházkerületek meghallgatása mellett, az egyetemes konvent hatáskörébe tartozik. 67. §. A nem ev. ref. felekezeti középiskolába járó ev. ref. vallású tanítványok vallásos oktatásáról az egyházkerület intézkedik. 68. §. Az egyes tantárgyakban az egész tanfolyam alatt elérendő célt és a megszerzendő ismeretek mérvét, időről-időre az egyetemes konvent határozza meg. A megállapított mérték azonban nem lehet kisebb, mint az, mely a közoktatási miniszter vezetése alatt álló intézetekben alkalmazva van. A tantervet a kebelében lévő gimnáziumok számára az egyházkerület állapítja meg, a tanintézetek tanári testületeinek és közvetetten felügyelő hatóságainak előleges meghallgatásával. Szintén az intézkedik, az említett módon, a tantervnek a helyi körülményekhez való alkalmazása s ezek szerint való módosítása iránt. A tanterv és tankönyvek az országos törvény 8. §-a értelmében, az egyházkerületi főhatóság űtján, a vallás-és közoktatásügyi miniszternek is bejelentendők. 69. §. A használható tankönyveket és taneszközöket, a tanári kar ajánlatára, az illető egyházkerület jelöli ki s a kijelöltek sorából a használandókat az illető intézetek tanártestületei választják. Mind a kijelölt, mind a választott könyvek jegyzéke a konventhez felterjesztendő. 70. §. A tandíjat az egyházkerület jóváhagyásával, az iskolát fentartó testület állapítja meg. 71. §. A tanév 10 hónapból áll. 72. §. A rendtartási és fegyelmi szabályokat a kebelében levő gimnáziumokra nézve, az egyházkerület állapítja meg. Ezen szabályok az egyetemes konventhez és a vallás- és közoktatási miniszterhez felterjesztendők. 73. §. A gimnáziumokat igazgatják és azokban az oktatás ügyét intézik: 1. az igazgató és annak vezetése alatt a tanárok s a tanári testület; 2. az igazgató-tanács; 3. a felsőbb egyházi hatóságok, u. m.: egyházmegye, egyházkerület és egyetemes konvent. 74. §. Az igazgató, az illető egyházkerület rendtartása szerint, a rendes tanárok közül legalább 6 évre választatik. Tiszte: az egész intézetben az oktatást és nevelést, a rendszabályok és tantervek értelmében összhangzatosan vezetni; közvetetlenül felügyelni arra, hogy ügy a tanárok, mint a tanulók kötelességeiket pontosan teljesítsék. 75. §. Az összes tanárok az igazgató elnöklete alatt alkotják, a didaktikai kérdésekben és általában a nevelés és oktatás feletti tanácskozásra, a tanári értekezletet; fegyelmi s administrativ ügyekre a tanári széket. 76. §. A tanári testület felett áll: az igazgatótanács, melynek legalább 9, legfölebb 19 tagja van. Á gimnáziumi igazgató-tanács áll: a tanintézetet fentartó-testület által választott tagokból, a tanintézet igazgatójából és a tanári testület 2 választottjából. Az igazgató-tanács hatáskörébe tartozik: az intézet egész működésének ellenőrzése; az iskola-törvények és rendtartások végrehajtására s általában az intézet valláserkölcsi életére való felügyelet s a tapasztalt hiányok