Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-24 / 51. szám

vei százezreket áldoz elemi s kisdedóvó intézetek emelé­sére, mikor látjuk, hogy mindenhova apáca nevelők tele­píttetnek be, sőt mint ezt a nagyváradi s egyéb példák igazolják, még a közös alapokból alkotott emberbaráti s közművelődési intézeteinkbe is betelepítik e hittérítő intéz­ményt. Más részről pedig az alpapság titkos aknaharcot folytat a társadalmat egybeforrasztó közös intézmények ellen, nyilt támadásokat intéz a prot. egyház vezéregyénei és munkás tagjai ellen, igyekezvén leszorítani a nyilvános működés minden teréről mindazokat, akik az egyház érde­kében vagy a nemzet szabadelvű fejlődése körül tevékeny munkásságot fejtenek ki. Mindezen jelenségeket egybe­vetve, a főiskola helyzetével kettős sulylyal nehezedik reánk a kölcsönös kötelességteljesítés érzete, hogy ugy községi népoktatási intézeteinkben közös erővel, mint a kerület egyetlen főiskolájában társadalmi úton a korszerű haladást biztosítsuk! A főiskola érdekében a komáromi mozgalom és vezetőinek igazolására az alábbiakban közöl­jük a kétszázas bizottság »Emlékiratát« s le fogjuk vonni abból a főiskola jövő képére nézve tárgyilagos következ­tetéseinket. (Vége köv.) Világi tanácsbiró. ISKOLAÜGY. A zsinat iskolaügyi bizottságának javaslata. Negyedik fejezet. Felsőbb leánynevelő-intézetek. 47. §. A felsőbb leánynevelő-intézetek felállításának és fentartásának szabályozása és szervezetének megálla­pítása az egyházkerületek jogkörébe tartozik. Ötödik fejezet. Tanító-, tanítónő- és kisdedóvó-képezdék. 48. §. Minden egyházközség, egyházmegye, egyház­kerület, valamint az egyetemes egyház is állíthat és tarthat fenn tanító-, tanítónő- és kisdedóvó-képezdéket. 49. §. A rendes- és segédtanárok fizetését, az igaz­gató külön díjazását, az iskolafentartó-testület meghallga­tásával, az egyházkerület állapítja meg a helyi körülmé­nyek szerint és oly módon, hogy azok tisztességesen és erejöket és idejöket hivatásuknak szentelve élhessenek, és az általuk teljesített szolgálatért méltányosan díjaztas­sanak; e díjazás azonban nem lehet kevesebb, mint amennyi az ugyanazon fentartó-testület helyi gimnáziumá­nak rendes- vagy segédtanárai, illetve igazgatója részére van megállapítva. Az egyetemes egyház által föntartott tanítóképezdében a tanári fizetést a konvent határozza meg. 50. §. A tantervet, valamint a rendtartási és fegyelmi szabályokat, mindegyik ily intézet számára az illető egy­házkerület meghallgatásával, az egyetemes konvent álla­pítja meg. 51. §. Az igazgató és a tanári szék fölött az igaz­gató-tanács áll, melynek elnökét és tagjait az iskolafen­tartó-testület választja. Tagjainak száma az elnökkel együtt 5, legfölebb 9. Az igazgató hivatalánál fogva tagja, ezenkívül tagja még egy, a tanári testület által választott rendes tanár, akiknek oly ügyekben nincsen szavazatuk, melyekben személyesen érdekelve vannak. 52. §. Az igazgató-tanács hatáskörét az egyház­kerületek szabályrendelettel állapítják meg. 53. §. Az igazgató-tanács felett álló felsőbb ható­ságok: á) kizárólag az egyházközség által fentartott inté­zetre nézve az illető egyháztanács, a felett az egyház­megye, azután az egyházkerület és az egyetemes konvent; b) az egyházmegye által fentartott intézeteknél az egyházmegye, e felett az egyházkerület és legfelül az egyetemes konvent; c) az egyházkerület által fentartott intézetekre nézve az egyházkerület és legfelül az egyetemes konvent; d) az egyetemes egyház által fentartott intézetekre az egyetemes konvent, mely azon egyházkerületet bizza meg a közvetetlen felügyeleti joggal, melynek területén az ilyen tanintézetek felállítva vannak; e) a pártfogóság vagy bármely fentartó-testület által fentartott intézetekre nézve, az egyházmegye, azonfelül az egyházkerület és legfelül az egyetemes konvent; Az a), b) és c) alatt megjelölt intézetek közül azok­nál, melyek az eddigi gyakorlat szerint közvetlenül az egyházkerület hatósága alatt állanak, felsőbb hatóságok továbbra is az egyházkerület és legfelül az egyetemes konvent. MÁSODIK RÉSZ. Keresztyén felebaráti nevelő-intézetek. 54. §. Az egyháznak kiváló feladata: keresztyéni szeretettel azoknak neveléséről és önfentartó munkára Való képesítéséről gondoskodni, akik különben elhagya­tottságuk, vagy szegénységök miatt, sem maguk erejéből, sem hozzátartozóik segélyével, nem neveltethetnek fel az egyháznak és a társadalomnak munkás tagjaivá. Az egyház által, az ilyenek nevelésére és ápolására létesítendő intézetek: 1. az árvaházak, azon mindkét nemű árva gyerme­keknek nevelésére és oktatására, akiknek neveltetéséről nincsen aki gondoskodjék; 2. a szeretetházak, azon anyagilag és erkölcsileg elhagyatott, de különben ép testű és ép elméjű mindkét nemű gyermekek ellátására és neveltetésére, kik — akár élnek szülőik, akár nem — az anyagi nyomor miatt, helyzetüknél fogva az erkölcsi elveszésnek leginkább ki vannak téve; 3. addig is, míg az egyetemes egyház siketnémákat, vakokat és hülyéket ápoló intézeteket állíthatna fel, azon tanítókat, akik rendes hivatalos teendőik mellett a némák, vakok és hülyék tanításával is sikeresen foglalkoznak, jutalomban részesíti. 55. §. Minden oly helyen, ahol községi, állami vagy idegen felekezeti, akár társadalmi vagy alapítványi forrás­ból fentartott ilynemű intézetek vannak, az illető helyi lelkész és presbytérium köteles utána járni: vannak-e az ily intézetekben ev. reform, vallású gyermekek föl véve és azok vallásos oktatásáról gondoskodni, azokat nyilván tartani és az egyházlátogatás útján róluk az egyházme­gyének jelentést tenni. 56. §. Ily intézeteket állíthatnak és tarthatnak fenn egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek és az egye­temes egyház, sőt egyesek vagy társulatok is úgy, hogy azt az egyház hatósága alá helyezik.

Next

/
Thumbnails
Contents