Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-24 / 51. szám

vei százezreket áldoz elemi s kisdedóvó intézetek emelésére, mikor látjuk, hogy mindenhova apáca nevelők telepíttetnek be, sőt mint ezt a nagyváradi s egyéb példák igazolják, még a közös alapokból alkotott emberbaráti s közművelődési intézeteinkbe is betelepítik e hittérítő intézményt. Más részről pedig az alpapság titkos aknaharcot folytat a társadalmat egybeforrasztó közös intézmények ellen, nyilt támadásokat intéz a prot. egyház vezéregyénei és munkás tagjai ellen, igyekezvén leszorítani a nyilvános működés minden teréről mindazokat, akik az egyház érdekében vagy a nemzet szabadelvű fejlődése körül tevékeny munkásságot fejtenek ki. Mindezen jelenségeket egybevetve, a főiskola helyzetével kettős sulylyal nehezedik reánk a kölcsönös kötelességteljesítés érzete, hogy ugy községi népoktatási intézeteinkben közös erővel, mint a kerület egyetlen főiskolájában társadalmi úton a korszerű haladást biztosítsuk! A főiskola érdekében a komáromi mozgalom és vezetőinek igazolására az alábbiakban közöljük a kétszázas bizottság »Emlékiratát« s le fogjuk vonni abból a főiskola jövő képére nézve tárgyilagos következtetéseinket. (Vége köv.) Világi tanácsbiró. ISKOLAÜGY. A zsinat iskolaügyi bizottságának javaslata. Negyedik fejezet. Felsőbb leánynevelő-intézetek. 47. §. A felsőbb leánynevelő-intézetek felállításának és fentartásának szabályozása és szervezetének megállapítása az egyházkerületek jogkörébe tartozik. Ötödik fejezet. Tanító-, tanítónő- és kisdedóvó-képezdék. 48. §. Minden egyházközség, egyházmegye, egyházkerület, valamint az egyetemes egyház is állíthat és tarthat fenn tanító-, tanítónő- és kisdedóvó-képezdéket. 49. §. A rendes- és segédtanárok fizetését, az igazgató külön díjazását, az iskolafentartó-testület meghallgatásával, az egyházkerület állapítja meg a helyi körülmények szerint és oly módon, hogy azok tisztességesen és erejöket és idejöket hivatásuknak szentelve élhessenek, és az általuk teljesített szolgálatért méltányosan díjaztassanak; e díjazás azonban nem lehet kevesebb, mint amennyi az ugyanazon fentartó-testület helyi gimnáziumának rendes- vagy segédtanárai, illetve igazgatója részére van megállapítva. Az egyetemes egyház által föntartott tanítóképezdében a tanári fizetést a konvent határozza meg. 50. §. A tantervet, valamint a rendtartási és fegyelmi szabályokat, mindegyik ily intézet számára az illető egyházkerület meghallgatásával, az egyetemes konvent állapítja meg. 51. §. Az igazgató és a tanári szék fölött az igazgató-tanács áll, melynek elnökét és tagjait az iskolafentartó-testület választja. Tagjainak száma az elnökkel együtt 5, legfölebb 9. Az igazgató hivatalánál fogva tagja, ezenkívül tagja még egy, a tanári testület által választott rendes tanár, akiknek oly ügyekben nincsen szavazatuk, melyekben személyesen érdekelve vannak. 52. §. Az igazgató-tanács hatáskörét az egyházkerületek szabályrendelettel állapítják meg. 53. §. Az igazgató-tanács felett álló felsőbb hatóságok: á) kizárólag az egyházközség által fentartott intézetre nézve az illető egyháztanács, a felett az egyházmegye, azután az egyházkerület és az egyetemes konvent; b) az egyházmegye által fentartott intézeteknél az egyházmegye, e felett az egyházkerület és legfelül az egyetemes konvent; c) az egyházkerület által fentartott intézetekre nézve az egyházkerület és legfelül az egyetemes konvent; d) az egyetemes egyház által fentartott intézetekre az egyetemes konvent, mely azon egyházkerületet bizza meg a közvetetlen felügyeleti joggal, melynek területén az ilyen tanintézetek felállítva vannak; e) a pártfogóság vagy bármely fentartó-testület által fentartott intézetekre nézve, az egyházmegye, azonfelül az egyházkerület és legfelül az egyetemes konvent; Az a), b) és c) alatt megjelölt intézetek közül azoknál, melyek az eddigi gyakorlat szerint közvetlenül az egyházkerület hatósága alatt állanak, felsőbb hatóságok továbbra is az egyházkerület és legfelül az egyetemes konvent. MÁSODIK RÉSZ. Keresztyén felebaráti nevelő-intézetek. 54. §. Az egyháznak kiváló feladata: keresztyéni szeretettel azoknak neveléséről és önfentartó munkára Való képesítéséről gondoskodni, akik különben elhagyatottságuk, vagy szegénységök miatt, sem maguk erejéből, sem hozzátartozóik segélyével, nem neveltethetnek fel az egyháznak és a társadalomnak munkás tagjaivá. Az egyház által, az ilyenek nevelésére és ápolására létesítendő intézetek: 1. az árvaházak, azon mindkét nemű árva gyermekeknek nevelésére és oktatására, akiknek neveltetéséről nincsen aki gondoskodjék; 2. a szeretetházak, azon anyagilag és erkölcsileg elhagyatott, de különben ép testű és ép elméjű mindkét nemű gyermekek ellátására és neveltetésére, kik — akár élnek szülőik, akár nem — az anyagi nyomor miatt, helyzetüknél fogva az erkölcsi elveszésnek leginkább ki vannak téve; 3. addig is, míg az egyetemes egyház siketnémákat, vakokat és hülyéket ápoló intézeteket állíthatna fel, azon tanítókat, akik rendes hivatalos teendőik mellett a némák, vakok és hülyék tanításával is sikeresen foglalkoznak, jutalomban részesíti. 55. §. Minden oly helyen, ahol községi, állami vagy idegen felekezeti, akár társadalmi vagy alapítványi forrásból fentartott ilynemű intézetek vannak, az illető helyi lelkész és presbytérium köteles utána járni: vannak-e az ily intézetekben ev. reform, vallású gyermekek föl véve és azok vallásos oktatásáról gondoskodni, azokat nyilván tartani és az egyházlátogatás útján róluk az egyházmegyének jelentést tenni. 56. §. Ily intézeteket állíthatnak és tarthatnak fenn egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek és az egyetemes egyház, sőt egyesek vagy társulatok is úgy, hogy azt az egyház hatósága alá helyezik.