Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-17 / 50. szám

Az ideiglenes és segédtanítókat az esperes erősíti meg. 27. §. A tanítói hivatalról való lemondások és változások ügyét, s az egyházmegyék által e tekintetben követendő egyöntetű eljárás módozatait, az egyházkerületek szabályrendelettel intézik. 28. §. A tanító halála esetén az özvegy nő és az árvák félévig, vagy ha a tanév elején történt a halálozás, az egész folyó tanévre élvezik a lakás és a fizetés egyrészét, s ez idő alatt ideiglenes tanító alkalmazandó az elhunyt helyetteséül, kinek a körülményekhez képest, méltányos fizetését és lakását az esperes határozza meg, ügy hogy a tanítói jövedelemnek egy része az özvegy nő és az árvák javára maradjon. 29. §. Ha az egyházközség elmulasztaná a szükségessé vált tanítói állomásokat betölteni, vagy a betöltést halogatná: az esperes nevez ki oda szükség szerint segédvagy ideiglenes tanítót; valamint időközben, rendkívüli megüresedések esetén is, ha szükséges, ő intézkedik. 30. §. A tanítók fizetését, az egyházközség anyagi erejéhez és a helybeli viszonyokhoz mérve, a presbytérium állapítja meg az iskolaszék javaslatára, az egyházmegye jóváhagyásával és az egyházkerület megerősítésével. E fizetés azonban az ezután betöltendő állomásokon nem lehet kevesebb, mint: 1. Elemi iskolában: a) Rendes tanítónak alkalmas lakás, kerttel (vagy ezek helyett 100 frt) és legalább 300 frt fizetés vagy ezzel felérő természetbeli jövedelem. b) Segédtanítónak alkalmas lakás (vagy megfelelő lakbér) és ha élelmezést kap, 100 frt. élelmezés nélkül 200 frt. 2. Felső népiskolában: á) Rendes tanítónak alkalmas lakás, kerttel (vagy 100 frt lakbér) és 500 frt fizetés, vagy egyenértékű jövedelem terményekben. b) Segédtanítónak alkalmas lakás és 250 frt, vagy élelmezéssel 150 frt. A termények értéke, áruk 10 évi átlagát számítva állapíttatik meg. A hol az eddigi fizetések az itt megállapított minimumnál nagyobbak, ott azok leszállíthatok. 31. §. A hol a tanító a kántor és orgonista teendőit is végzi, ott a szabályszerű tanítói fizetésen felül őt illetik a temetési díjak és gyakorlatban levő kántori vagy orgonistái fizetések is. 32. §. Minden tanítói díjlevél az esperes által hitelesítve, megerősítve és aláirva adandó ki. 33. §. A tanítók nyugdíjazásáról, özvegyeik és árváik gyámolításáról, az országos törvény értelmében kötelesek az iskola-fentartók gondoskodni. 34. §. A tanító vármegyei, városi, községi és egyházi képviselő, valamint esküdtszéki tag is lehet, a kántori és orgonista teendőket teljesítheti, temetéseken segédkezhetik, de a tanítóság mellett semminemű hivatalt nem viselhet egyházi hatóságainak engedélye nélkül 35. §. A hol az egyházközség anyagi körülményei miatt külön tanítói állomás nem tartható fenn, ott az elemi iskolai tanítás a lelkészre is bízható. Lelkésztanítói állomásra jövőre csak oly lelkészek alkalmazhatók, kiknek egyszersmind tanítói oklevelök is van. Az ily lelkésztanító, állására nézve lelkésznek tekintendő, azon megjegyzéssel azonban, hogy tanítói minőségében elkövetett vétségei vagy mulasztásai, a tanítókra nézve fennálló törvények szerint büntetendők; s az ily minőségben ellene kimondott azon helyről való távozás, vagy hivatalvesztés, szükségképen maga után vonja lelkészi állásának elvesztését is. C) Népiskolai hatóságok. 36. §. Az egyházközségek által fentartott kisdedóvodák és népiskolák fölött álló hatóságok: első fokon a presbyterium s az általa választott iskolaszék; másod fokon az egyházmegye: harmad fokon az egyházkerület és legfelül az egyetemes konvent. 37. §. A presbyterium gondoskodik a szükséges kisdedóvoda, gyermek-menedékházak, vagy elemi, avagy felső népiskola felállításáról és fentartásáról, az iskolai épületek létesítéséről, szaporításáról vagy bővítéséről, a rendes és a rendszeresített állomásokon levő segédtanítók választásáról s ezeknek fizetéséről, valamint a jelen törvényben reá ruházott teendőkről; az iskolákra vonatkozó törvényeknek s egyházi felsőbb rendeleteknek végrehajtásáról, valamint azok értelmében az iskolára felügyel és az iskolaszéket megalakítja és annak tagjait választja. 38. §. Az iskolaszék az egyháztanács által 3 évre alakíttatik meg; tagjainak száma az egyháztanács tagjainak számától és a helyi körülményektől függ, de 5-nél kevesebb, 20-nál több nem lehet. — Tagja az iskolaszéknek ezen felül a tanító is; ahol pedig több tanító van, bezárólag 5 tanítóig 1 — azon felül még 1 tanító választandó a tanítói testület által, ugyancsak 3 évre. Elnöke a lelkész, s ahol több lelkész van, az egyháztanács által arra megválasztott lelkész; jegyzőjét maga választja. — Az iskolaszék tagjai, személyöket érdeklő ügyekben sem tanácskozási, sem szavazati jogaikat nem gyakorolhatják. Kisebb egyházközségekben az iskolaszék teendőit maga az egyháztanács is végezheti. 39. § Az iskolaszék hatáskörét az egyházkerületek, a törvény értelmében, szabályrendelettel állapítják meg. 40. §. Az egyházmegye, a népiskolai ügyeket 1. közgyűlése, 2. bírósága, 3. esperese, 4. tanügyi bizottsága által intézi 41. §. Az egyházmegyei közgyűlés, a megválasztott rendes tanítókat hivatalukban megerősíti, s intézkedik a tanítóválasztásoknál felmerülő kérdésekben: az esperesnek, egyházmegyei iskola-felügyelőknek s a tanügyi bizottságnak jelentését és javaslatait tárgyalja, és azok felett intézkedik; ahol szükséges, egyházmegyei határozattal intézkedik az iránt, hogy az egyes egyházközségek iskolaiigyi kötelességeiket teljesítsék; kebeléből tanügyi bizottságot és a szükséges számmal egyházmegyei iskolafelügyelőket választ: az iskolai törvények és egyházkerületi szabályrendeletek körén belől, a népiskolákra s óvodákra szükséges szabályrendeleteket alkot; intézkedik az egész népiskolai nevelésnek és oktatásnak a törvény értelmében való vezetése, terjesztése és fejlesztése iránt; őrködik az iskolai vagyon, alapítványok és jövedelmek kezelése és rendeltetésök szerint való felhasználása felett. 42. §. Az egyházmegyei közgyűlés az összes iskolákat iskolakörökre osztja fel; minden iskolakörre, lelkészekből, magukat kitüntetett tanítókból s más arra alkalmas egyénekből az iskolák látogatására rendszerint 2 tagból álló bizottságot választ. Ezen iskolafelügyelők kötelesek a szorgalom idő alatt, a körükbe eső iskolákat legalább kétszer meglátogatni, az év különböző szakaiban. Ezen iskolalátogatók főleg az iskola szellemi életét, az oktatás s annak vezetését, az iskola felszerelését és közegészségi viszonyait veszik vizsgálat alá. Tapasztalataikról és a körükbeli iskolák állapotáról évenkint az egyházmegyei tanügyi bizottság elnökéhez