Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-10 / 49. szám

PROTESTÁNS KOLAI LAP. Szerkesztőség1 : IX. "kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadd-liivatal: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, hová az előfizetési és hirdetési díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalban és a kiadó könyvkereskedésében (Akadémia bérháza). Egyes szám ára 20 Jer. Vallásos olvasmányok terjedése. Embert olvasmánya, nemzetet irodalma szel­lemi és erkölcsi tekintetben nagyon jellemez. Mert olvasmány és irodalom a szellemi fejlettség és erkölcsi minőség tüköré. Gazdag irodalom a nem­zet szellemi gazdagságát mutatja, kezdetleges vagy elmaradott irodalom szellemi szegénységnek a jele. S az irodalom erkölcsi minősége is nagyon jel­lemző. Mély kedélyű, erős vallásosságu nemzetek irodalma a nemzeti géniusznak megfelelőleg mély és vallás-erkölcsi szellemű; könnyebb vérű, frivol­ságra hajló nemzetek szellemi termékeiből hiány­zik a vallás-erkölcsi íz és erő. És ez egészen természetes. A vallásos ember szereti a vallásos olvasmányokat, a vallástalan a hitetlenség dőre­ségeiben gyönyörködik, amint már Pál apostol megírta: a szellemi ember gyönyörködik az Isten törvényeiben, a testi ember nem veszi be azokat. A szorosan vett vallás-erkölcsi irodalom, egész­séges társadalomban, mindig a leggazdagabb, a legkiterjedtebb; a másfajta irodalmi termékek jóval csekélyebb számúak. Az angol, holland, amerikai, sőt a német irodalomban is a vallásos irodalmi művek a legszámosabbak: könyv, folyóirat, lap, füzetke stb. legtöbb a vallás köréből jelenik meg. Egészséges társadalomban így van helyesen. Mert vallás-erkölcsi épülésre és tökéletesedésre minden embernek szüksége van: műveltnek és művelet­lennek, szegénynek és gazdagnak; míg a tudo­mányos vagy szépirodalmi szükségletek jóval ki­sebb körre, rendesen a társadalom műveltebb elemeire szorítkoznak. Hazánkban, a reformáció századát leszámítva, a valláserkölcsi irodalom fejlesztésére és tényleges művelésére a vallásfelekezetek soha sem tettek nagyobb erőfeszítéseket, mint épen napjainkban. A római egyház az utolsó negyedszázadban nálunk is bámulatosan megerősítette valláserkölcsi sajtójá­nak működését az egész vonalon. A nép össze­ségét érdeklődésre ösztönzi egyházának tanai és ügyei iránt, a tudományt és ismereteket, az erkölcs és szépízlés tanait, mind-mind a vallásos irodalom szolgálatába fogni s a vallást ez által élő és cselekvő hitté nemesíteni a nép összeségében: nálunk Pázmány Péter utódai ismerték föl a szel­lemi harc e fegyverzetének el nem évülő modern voltát és álltak csatarendbe a Szent István-, Szent László-társulat, a »Magyar Néplap« s még számos más vállalat vallásos iratainak millió és millió füzetével és számaival. Mi protestánsok is kezdjük forgatni ezt a fegy­vert, mely eredetileg a mi fegyverünk, »saját fegyverünk«. Magyar reformátoraink ezzel vívták ki legfényesebb diadalaikat, miknek élvezetében meg is maradtak mindaddig, mig a hatalmas ellenfél, Pázmány Péter ugyanezzel övezte körül magát és társait. Előhaladottabb külföldi hitsorso­saink ezt a fegyvert forgatjak nagy sikerrel a tractatusok. vallásos lapok és olvasmányok millió és millió példányainak közrebocsátásával. Csak például említem föl, hogy az angol »Religious Tract Society« a mult évben csupán a lon­doni főraktárból 57 millió 836 ezer 6 szaz, a vele kooperáló társulatokkal közösen 70 millió példány vallásos iratokat adott el, hogy 93 évi fennállása óta 23,454-féle vallásos iratot bocsá­tott közre, hogy kiadványai most már 205-féle nyelven forognak a föld különböző országaiban, hogy csak a mult évben közel kétmillió kétszáz ezer frtot fordított vallásos kiadványokra.*) E ren­geteg méretekben és bámulatos sikerrel dolgozó társulat mellett, melynek áldásait ujabban mi is kezdjük méltányolni, száz meg száz egyesület és magánvállalat működik külföldi hitfeleink között a népek evangelizálásán. És e beszédes számok mellett ott van a rendkívüli erkölcsi siker: a föld külömböző pogány népei között való külmisszió, a keresztyén népek közötti belmisszió, az emberi­ség valláserkölcsi építése, nevelése és tökéletesí­tése s ez által az egyéni és nemzeti erő intenzi­vebb működése. Valóban a vallásos irodalom művelése és a nép közötti terjesztése az egyházi társadalom egyik leghatékonyabb fegyvere, mit *) Ninety-third Antinál Report of the Religious Tract Society, for the year 1892.

Next

/
Thumbnails
Contents