Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-10-27 / 47. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség': IX. hevület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kia<lő-liivatal: Bortiyánstki/ Viktor könyvkereskedése, hová az előfizetési éa hirdetési díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr / egész évre : 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalban és a kiadó könyvkereskedésében (Akadémia bérháza). Egyes szám ára 20 kr. A lélekről való prófécia. (Szegedi Kis István naplójából — a reformáció emlékünnepére.) Ezélciel XXXVII. 1-14. »Lőn én rajtam az Urnák keze, és kivűn engem az Ur Lélek által, és helyheztete engem egy mező közepette, mely csontokkal rakva vala. Es általvűn engem azok mellett köröskörül: és ímé felette sok vala a mező szinén, és ímé igen megszáradtak vala«. A lélek pedig felette igen megháborodék én bennem, mivelhogy a mezőt ismerem vala, és a csontokat is ismerem vala, és sok keserves könvhullatással áztatom vala azt a mezőt és azokat a csontokat. Mivelhogy a mező az volna, mely Calvinus János mezejének hivattatik e mi földünkön mind e mai napig; a csontok pedig azoknak csontjaik, kiket az Ur lelke egykoron felgerjesztett vala, hogy az Istennek szent evangyeliomát hirdetnék, követnék és védelmeznék. Láték pedig sűrű sötét ködöt és felhőt, mely jő vala túlnan a hegyek felől és készül megfojtani a mezőn mindeneket, mind füveket és virágokat, mind embereket. Láték pedig a nagy szürke ködben némi nemű phantomokat, kik felette rettenetes tekintetűek valának, és kénköves tűzzel füstölgének, hogy megégetnék a szenteknek csontjaikat, és feldúlnák a sírokat is. Felette igen megrémülék annakokáért és kiáltok vala nagy felszóval az Úrhoz, mondván: Jelentsd meg nékem én Istenem, Izraelnek erős Istene, mint lészen ennek a mezőnek dolga, és kicsoda szabadíthatná meg a közelgő nagy veszedelemtől? »És monda nékem: Embernek fia! Nemde élnének-e ezek a tetemek? és mondék: Uram Isten, te tudod!« Avagy nem Te láttad-é a nagy erős tusákat, melyeket víttak vala az evangyeliom ellenségéivel; nem Te hallgattad-é meg alázatos esedezésöket, hogy ezt a mezőt, mely csontjaiknak nyugodalmat ad, tisztítsd meg minden pogány népektől; avagy nem Te hívtad-é őket pihenésre, minekutána a hadakozásban minden vérök elfolya? Sőt ímé Te látod, oh Izráelnek erős Istene, hogy ha ezek a tetemek élnének, máskép lenne ím ez mezőnek dolga! Nem lenne ez, hogy a kicsiny hitűség, hazugság, képmutatás, a szíveknek megkövéredése és a Sátánnak egész hada feldúlják és beszennyezzék az apáknak örökéti Nem élnek ezek, Uram Isten, sőt inkább a kik élnének is, ímé mint a holttetemek megdermedtek! »És monda nékem: Prófétálj e tetemek felől, és mondjad nékik: Ti megszáradott tetemek, halljátok meg az Ur beszédét Igy szól az Ur Isten ezeknek a tetemeknek: Imé én bocsátok ti belétek lelket, és éltek. És adok ti reátok inakat, és húst adok reátok, és bőrrel beborítlak titeket, és adok ti belétek lelket, és éltek; és megtudjátok, hogy én vagyok az Ur!« Felette igen örvendezett azért az én szívem és az én könyhullatásom is ímé nagy örömre fordult, mivelhogy az Ur megemlékezett a Sionról és az ő népét nem hagyta a pogány népek zsákmányául. Jólehet a szürke felhő mind lejebb ereszkedett vala és a nagy sűrű köd befedezett vala mind élőt mind holtat, és a gonosz phantomok is kegyetlenül halált kiáltának a mezőnek minden lakosira: mindazonáltal megerősítém az én szívemet, mivelhogy hallottam volna az Urnák szavát. »Prófétálék azért, a mint meg vala parancsolva nékem; és mikor prófétálnék, lőn zúgás, és ímé indulás, és egybemenének a tetemek, mindenik tetem az ő teteméhez. És látám és ímé inak valának ő rajtok, és hús nevekedett vala rajtok, és felül a bőr béborította vala őket; — de Lélek nem vala ő bennek.« Oh én Uram Istenem, ímé hús nevekedett vala a tetemeken, és felül a bőr beborította vala őket; mindazonáltal nem hallják a phantomoknak fenyegető szavokat, sem a Sátán hada ellen fegyvert nem vonnak: mivelhogy Lélek nem volna ő bennek. »Monda továbbá nékem: prófétálj a léleknek, prófétálj embernek fia, és mondjad a léleknek: Ezt mondja az Ur Isten: A négy szelek