Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-29 / 43. szám - 1892-10-06 / 44. szám

engedékenyebb voltát föltételezné: olyan kérdések, melyekre biztos feleletet nem adhatni, csak maga a tanári kar tudhatna felvilágosítással szolgálni, anélkül azonban, hogy a statisztika akkor is biztos alapra volna fektethető. Önmunkásságra serkentés végett valamennyi gimnáziumban volt önképzőkör, sőt egyes helyeken — az erdélyi iskolákban mindenütt — általános, az iskola, mint testület által is föl volt hiva a tanuló ifjúság pályakérdések megfejtésére. A legnagyobb munkakörben a miskolczi, kolozsvári, pápai s debreczeni tanulók működtek. Legkevesebb munkásságot Zilahon fejtettek ki. Feltűnő, hogy a pápai iskolánál az általános iskolai pályatételek egyik legnehezebbikét, a bölcsészetit egy VII. osztályú fejtette meg. Nagy-En ved s Kolozsvár egyháztörténeti kérdésekkel is foglalkoztatták ifjaikat. Ez utóbbi helyen lapot is adtak ki »Remény« címen. Szathmár-Németiben az önképző kör csak ez évben alakult s a munkásságról nincs említés téve. Szegény tanulókat segélyző egyesület van: Budapesten, Csurgón, Halason, Pápán, Zilahon s szegény tanulók segélyalapja Kolozsváron, Kecskeméten, Szászvároson. Budapest: 6665 frt 20 krt. Csurgó: 828 frt 11 krral s 530 db. könyvvel, Halas: 1949 frt 65 kr. Pápa: 460 frt 20 kr., 170 db. könyvvel. Zilah: 670 frt 31 krral, 3274 db. könyvvel rendelkezik, míg Kecskeméten a szegény tanulók segélyalapja : 183 frt 37 kr., Szászvároson pedig 3481 frt 38 kr. Kivánatos volna, ha többi iskoláink is gondoskodnának ilyenekről. Iskolai takarékpénztárt sehol sem találunk. Talán a takarékosság nem református keresztyén erény ? Végül még az érettségi vizsgákról akarunk megemlékezni, mint a gimnáziumi tanítás legfontosabb mozzanatáról. Érettségi szóbeli vizsgára legtöbben jelentkeztek: Debreczenben (47); Kecskeméten (38); Máramaros-Szigeten (38); Hód mező-Vásárhelyen (35); Budapesten (29); Miskolczon (29); legkevesebben: Szászvároson (5); Zilahon (11); Csurgón (14) s Sárospatakon (16). Az elért siker természetesen itt is nagyon különböző, melynek alapját biztosan nem állapíthatni meg, mint nem állapíthattuk meg az általános vizsgák eredményeinél sem. Az egyes tanintézeteknél az eredmények a következők: A szóbeli érettségi vizsgát tettek hány százaléka lett érett: Budapesten 10 jeles, 20 jó, 52 egyszerű, 13 javító. 0 ismétel, végképen 5. Csurgó 30 jeles, 35 jó, 35 egyszerű. Debreczen 7 jeles, 24 jó, 52 egyszerű, 15 javító, ismétel 2. Halas 10 jeles, 10 jó, 55 egyszerű, együtt 25. Hódmező-Vásárhely 3 jeles, 28 jó, 48 egyszerű, 18 javító, ism. 3. Kecskemét 21 jó, 63 egyszerű, együtt 16. Kolozsvár 20 jeles, 23 jó, 48 egyszerű, 3 javító, ism. 6. Máramaros-Sziget 3 jeles, 13 jó, 56 egyszerű, 18 javító, ism. 7, végi. 3. Miskolcz 25 jó, 75 egyszerű. Nagy-Enyed 12 jeles, 35 jó, 35 egyszerű, 18 javító. Nagy-Kőrös 13 jeles, 18 jó, 44 egyszerű, 25 javító. Pápa 4 jeles, 23 jó, 64 egyszerű, 9 javító. Rimaszombat 16 jeles, 37 jó, 37 egyszerű, 10 javító. Sárospatak 44 jó, 50 egyszerű, 6 javító. Szathmár-Németi 6 jeles, 24 jó, 53 egyszerű, 12 javító, ism. 5. Szászváros 60 jó, 40 egyszerű. Székely-Udvarhely 40 jó, 60 egyszerű. Zilah 9 jeles, 18 jó, 73 egyszerű. Az eredmény nagyon is jó abból a szempontból, hogy csupán öt intézetben lettek tanulóink ismétlésre utasítva. A legkielégitőbb eredményt Csurgó mutatja föl, a leggyengébbet Máramaros-Sziget. Meglepő a Rimaszombatban elért siker, hol az egész iskola 3°/0

-os jeles osztályzatával szemben az érettségit tettek 16°/0

-a áll szemben, bizonyára a jól készülés bizonyságául. Hogy öt intézetben nincs egy jelesen érett sem: nem elszomorító jelenség, kivált ha a szászvárosi s székely-udvarhelyi eredményt nézzük, hol a legjobb középsikert találjuk. Jövő életpályájukat az érettségire jelentkezettek a Iegváltozatosabban jelezték. Természetesen még mindig a jogi pálya a legcsalogatóbb, nem különben az egyházi is. Theologiai pályára legtöbben jelentkeztek Sárospatakon (6), Kecskeméten (6), Pápán (5), Kolozsváron (5), Miskolczon, Nagy-Enyeden, jogira: Kecskeméten (7), Máramaros-Szigeten, Hódmező-Vásárhelyen (9-9) s Rimaszombatban (10). Még sok más szempontokból is lehetne iskoláinkat ismertetni, de ezúttal, miután nem lehettünk olyan helyzetben, hogy összes ev. ref. iskoláinkkal foglalkozzunk, elégnek tartottunk ennyit is. Jövőre majd szélesebb alapokon kívánunk foglalkozni intézeteinkkel, nem csupán a teljes, hanem csonka gimnáziumainkkal is. Kivánatos volna, hogy főgimnáziumaink mind egyenlő statisztikai beosztásokat alkalmaznának, továbbá értekezéseket is közölnének, melyek a tanügy körébe vágnak s végül az iskolák anyagi állapotáról is adnának olyan-amilyen képet, hogy e tekintetben is tájékozódhatnának az érdeklődők. Dr. Senex. TÁRCZ A. Catholieae res. Adalékok az ultramontánok vallási türelméhez és igazságszeretetéhez. (Folytatás és vége.) Most térjünk át egy másik példányára az ultramontán vallási türelemnek és igazmondásnak. Igaz-e, hogy dr. Luther Márton felakasztotta magát? *vagy: Dr. Luther Márton kedélyállapota, életének végpercei és halála. Psychologiko-hisztorikus 'tanulmány. Irta Dr. Reindl Román. (Ára CO kr.) Budapest. Hunyady Mátyás intézetében 1891«. Engedje meg a nagyt Szerkesztő ur, hogy a »Dr.« ur e szellemi termékét is egy füst alatt bemutassam. Kezdődik az a »Bevezetés «-en ekképen: »Kétszáz éve annak, hogy a protestantizmusnak utoljára lettek szemei elé tartva ama keserű igazságok, melyek a szerencsétlen Luther Mártonnak végnapjaira és halálára vonatkoznak.« »Kétszáz esztendő! Bizonyára elég nagy, elég hosszú idő arra, hogy a katholicizmus türelmességéről fényes tanúságot tegyen.* »A közéletben is megszégyenítő valami, ha p. o. egy család feje öngyilkossá válik; de százszorta megszégyenítőbb, ha a kötél volt az eszköz, melylyel életének véget vetett. Nos! És mit mondjunk egy vallásról, melynek alapítója felakasztja magát?« *Ne méltóztassanak félre érteni! Nem gyűlölet, hanem az igazság nyilt, bátor és leplezetlen szava szól belőlünk.« »Pestis eram vivens, moriens ero mors tua Papa* ez volt Luther jelszava. »Mennyi dölyf, s szánalomra méltó önbizalom! Egy szerencsétlen őrült pillanatban csuhájából kiugrott barát hadat üzen a pápaságnak, melyet az üdvezítő »kőszálnak nevezett, s melyről megmondotta, hogy a pokol kapui nem fognak erőt venni rajta!* »Á protestantizmusnak a pápaság iránti gyűlölete, annak megsemmisítése iránti erőszakos és mégis meddő törekvése lesz, vagyis máris megölő betűje!«