Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-22 / 42. szám

resi jelentés is, mely szerint az első magyar általános biztosítótársasággal mult évben kötött egyességünk folytán az első évre 40 frt 30 krnyi jutalék esett — ugyancsak gyámintézetünk javára. Élénk vitát keltett ez alkalommal is az újra felszínre került u. n. mányi erdőügy, melyben a mult közgyűlés alkalmával közölt szóbeli egyezség jegyzőkönyvi szövegezése ellen az egyház lelkésze az egyházkerülelre fellebbezett, formaliter megtámadva az annak rendje és módja szerint hitelesített jegyzőkönyv vonatkozó pontjának hiteles voltát. Ám a közgyűlés indignációval utasította vissza ez insinuaciót, az illető jegyzőkönyvi pont hitelességéhez és helyességéhez semmi kétség nem férkőzhetvén, s az egyezséget továbbra is érvényben hagyá. Egy másik, hosszabb discussiót keltett tárgya volt közgyűlésünknek az abai egyház pótadó-ügye. A másodtanítói állás fentartására s egyéb fedezetlen kiadások teljesíthetése végett szükségelt mintegy 700 frtnyi pótadót, mig a presbyterium osztálybasorozás utján óhajtaná kivettetni, addig az egyházközségi közgyűlés az államadó utáni kivetés mellett foglalt állást ismételten. Az »adóforint* jelszót azonban, űgy látszik, csak a szegény sorsú nép hangoztatja; a jobbmódnak, mint szintén az uri osztály is határozottan perhorreskálja ezt. Kitűnt ez ezen alkalommal közgyűlésünkön is. Történt ugyan egy felszólalás — egyik lelkésztársunk részéről — az adóforintot hangoztató jelszó mellett is, de csak pusztában kiáltó szó maradt. A közgyűlés a zsinat által is csak fakultatívnak mondott osztálybasorozás elvét fogadta el, kimondván, hogy a szóban levő 700 frt a presbyterium legjobb belátása szerint eszközlendo osztálybasorozás utján s olyformán vetessék ki az abai egyháztagokra, hogy a legalsó osztályba sorozandók 70 krnyi. a legfelső osztálybeliek pedig legfeljebb 30 frtig terjedhető pótadóval rovathatnak meg. Érdekkel hallgattuk Biczó Pál pátkai lelkésztársunknak egyházmegyénk monográfiája ügyében tett előterjesztését, mely szerint a nagy terjedelmű művön folyvást dolgozik, de befejezéséhez még két évi időt, némi segélyt és támogatást kér egyházmegyénktől. Kérelme készséggel teljesíttetett. A nagykőrösi tanítóképezde konviktusa javára a mult egyházkerületi közgyűlésen tett s a tanítók megadóztatását célzó indítványt egyházmegyénk egyhangúlag elfogadta, kimondván határozatilag, hogy egyházmegyénk négy osztályba sorozandó tanítói osztályzatuknak megfelelőleg, 25—50—75—100 krt tartoznak évenkint nevezett képezde konviktusa javára fizetni. Farkasdy Dezső, székesfejérvári ügyvéd úr, egyházmegyénkben évek során át viselt ügyészi és tanácsbirói állásáról minden indokolás nélkül — s általános meglepetésre — levélileg leköszönvén, egy küldöttséget meneszt hozzá egyházmegyénk, hogy őt lemondása visszavételére rábírja. A közalapi bizottság marad a régi; a kandidáló bizottság — ez a kiszentenciázott intézmény — még egyszer és utoljára megalakíttatott, uj rendes tagul (az eltávozott Rácz János helyébe) a volt póttag: Balogh György és ennek helyére póttagul Urházy Lajos választatván. Többi tagjai a régiek maradtak, u. m. rendes tagok: Báthory Dániel és Sárközy Aurél, póttagok : Csordás Sándor és Farkasdy Dezső urak. Egyházmegyénket a közelebb megnyitandó egyházkerületi közgyűlésen egyházi részről Urházy Sándor nyéki lelkész, világi részről Sárközy Aurél urak fogják képviselni. Póttagok: Székely József és dr. Szüts Andor urak. Báthory Dániel az iskolai körfelügyelőségről leköszönvén, helye Tóth Kálmán gárdonyi lelkésztársunkkal töltetett be. A zsinati egyh. póttagságra a mult évben elrendelt másodszori szavazás alkalmával póttaggá Lévay Lajos választatott. Majd el is felejtem, hogy Urházy Lajos kollégánk egy, e lapot nagyon közelről érdeklő indítványt terjesztett az oszlófélben levő közgyűlés elé, azt t. i., hogy köteleztessenek a kebelbéli egyházak a »Prot., Egyh. és Isk. Lap«-nak, mint hivatalos közlönyünknek járatására. (Ad notam: Községi Közlöny a községeknél). Pium desiderium! Nemcsak igével él az ember!... De ép ily jogosan kérdezhetjük azt is: minő lélekkel teljesítheti magasztos hivatását az a lelkipásztor, ki még csak egyházi lapot sem olvas!!... Lévay Lajos. A kolozsvári theologiai fakultás ügye az erdélyi egyházkerületi közgyűlésen. Tudva levő, hogy egyetemes zsinatunk egy tizenöt tagu bizottságot küldött ki a Debreczenbe tervezett tanárképezdével kapcsolatos philosophiai és a kolozsvári egyetemmel lehető kapcsolatban felállítandó theologiai fakultás kettős kérdésének tanulmányozására, olyan utasítással, hogy kellő tanulmányozás után a zsinatnak még a folyó évben összehívandó harmadik ülésszakára javaslatot tegyen, egyszersmind felhívta az első sorban érdekelt tiszántúli és erdélyi egyházkerületeket, hogy az e célra meglevő s felhasználható alapokat, tett alapítványokat és előkészítő intézkedéseket vegye számba. Erdélyi egyházkerületünk Igazgató Tanácsa a most lefolyt közgyűlés elé terjesztette a nagy fontosságú javaslatot, melyet — a mint megkaphatunk — egész terjedelmében közölni fogunk olvasóinkkal. A javaslat szerint a theol. fakultás öt tanárral szerveztetik Kolozsvárit. Kapcsolatba hozatnék a kolozsvári egyetemmel, a mennyiben a növendékek philosophiát, paedagogiát, egyházjogot és közegészségtant az egyetemen hallgatnának. Fentartásához az erdélyi egyházkerület különböző alapokból és jövedelmekből mintegy 13400 frttal, az egyetemes egyház pedig 6000 frttal járulna. A fedezetbe be van számítva annak a tanszéknek javadalma is, melyet az egyházkerület most Nagy-Enyeden tart fenn, továbbá az egyházkerületnek a n.-enyedi konviktusra adni szokott évi 1500 frtos segélye is, melyektől N.-Enyed az uj intézet megnyitásakor el fogna esni. A javaslat tárgyalása élénk, sőt néha heves volt a közgyűlésen. Többen ellenezték s leginkább abból a szempontból, hogy Erdélynek felesleges két papnövelő intézet. Az eléadó, dr. Sárkány Lajos ajánló beszéde után gróf Bethlen Gábor szólalt fel, azt mondván, hogy az Igazgató Tanács kerülő utakon akarja megszüntetni a Bethlen-főiskola theol. akadémiáját, szóló az ily eljárást orvtámadásnak nevezi. A tervezethez ellenzőleg szólottak még Dósa Dénes, gróf Bethlen Bálint, Csató János, Kovács Ödön, Szabó Sámuel, Makkay Domokos; pártolólag dr. Sárkány, b. Bánffy Dezső, Szász Domokos, Berde Sándor, Bartha Lajos stb. Dós a Dénes feleslegesnek tart Erdélyben két theol. akadémiát. Ha meg egyet akarnak, akkor miért az enyedinek megbénítására törekedni, hisz ennek tanári kara elismerést érdemlő sikerrel működik. Az uj intézet felállítására nem lát elég szilárd alapot. Nincs is szükség uj intézetre, sokkal szükségesebb volna a papi és tanítói fizetések gyökeres feljavítása. — Csathó János két. hiányosan felszerelt intézetet nem szívesen látna, pedig a tervezet azt