Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-22 / 42. szám

fogja eredményezni. Ezért hát nem egy uj intézet felállításán, hanem a meglevőnek alapos felsegítésén kellene munkálkodni. — Dr. Kovács Ödön részletes birálat alá véve a tervezet szellemi részét, kimutatja, hogy az uj theologiai intézet sem intensive, sem extensive nem fog a meglevő theol. akadémiák fölé emelkedni. Az öt tanár, azok fizetése stb. semmivel sem teremt külömb intézetet, mint a meglevők. Az egyetemmel való kapcsolat felette laza. mert csak annyiból állna, hogy a növendékek néhány tárgyat az egyetemen hallgatnának, a miből nem sok haszon hárulna a theologusokra, minthogy ama tárgyak az egyetemen egészen más szempontok szerint adatnak elő. Az egyetemmel való valódi kapcsolat csak akkor jő létre, ha az intézet mint az egyetem szerves része, ha mint theologiai fakultás szcrvezteiik. Egy ilyen kapcsolatból igen nagy haszon háramlanék az egész protestántizmusra mert, akkor ifjaink idehaza is megszerezhetnék a magasabb tudományos qualificatiót és nem mennének külföldre. Ily színvonalú s az egyetemmel szervileg összekapcsolt fakultáshoz szóló is hozzájárul, de a tervezetet, minthogy anyagi alapja nem elég erős, szellemi szervezete a mostaniakkal egyenlő színvonalú, az egyetemmel való kapcsolata pedig laza: nem fogadja el. — Szabó Sámuel a tervezet anyagi bázisát tartja gyengének, továbbá azt kifogásolja, hogy a tanárok képzésére tett alapítványokat a Debreczenbe tervezett tanárképző-intézet javára szándékoznak átengedni. Ez aggodalmakat és nehézségeket a tárgyalás folyamán Bánffy Dezső elnök, Szász Domokos püspök, Berda Sándor theol. tanár és az eléadó igyekeztek eloszlatni. Szász Domokos szerint a kérdést a maga genesisében kell felfogni. A kerületi gyűlés még 1889-ben kimondotta, hogy Kolozsvártt az egyetemmel kapcsolatban egy theol. fakultást állít fel. Ezt az egyetemes zsinat is magáévá tette. Tehát itt nincs szó a nagyenyedi theol. akadémia megszüntetéséről. Az államsegélynek a theol. fakultás fedezetébe való felvételéről megjegyzi, hogy az az államsegély céljával nem ellenkezik s pl. a tiszántúli egyházkerület is nyolcezer forintot fordít a debreczeni kollégium szükségeire. Az enyedi theologiától sem vonatik el most az egyházkerületi segély, csak akkor, mikor a kolozsvári fakultás a megnyitás stadiumába lép. Báró Bánffy Dezső felvilágosításul megjegyzi, hogy ő a vallás és közoktatásügyi miniszterrel érintkezve, konstatálhalja, hogy a miniszter a dr. Kovács Ödön által tervezett alakban való felállítását a fakultásnak nem ellenzi, csak az alapot kell megvetni, hogy azon a szerves kapcsolat létre jöhessen. Berde Sándor theol. tanár, a tervezet szellemi részének készítője, elmondja, hogy a kidolgozásnál a meglevő konventi szabályokra helyezkedtek s a konventi tantervnél csak a special kollégiumok létesítésében mentek tul. A tervezet öt theol. tanárról gondoskodik, a hatodik a philosophia tanára lenne az egyetemen; ott hallgatnák továbbá a növendékek az egyházjogot, a neveléstant és a közegészségtant is. Ez a kapcsolat nem akadályozza a magasabb theol. kiképzést, sőt az az előnye volna, hogy a tanári pályára lépő növendékeknek csak egy évet kellene utána hallgatniok. Szóltak még a javaslat mellett dr. Szász Károly, Bartha Lajos stb. A vita végeredménye az lőn, hogy a túlnyomó nagy többség elfogadta az Igazgató Tanácsnak a kolozsvári theol. fakultás felállítása tárgyában készített javaslatát, kiegészítve dr. Kovács Ödön azon indítványával, hogy a zsinathoz való felterjesztésben az egyetemmel szerves kapcsolatban álló valódi theologiai fakultás szervezése javasoltassék. E nagy fontosságú kérdésre, mely meglevő theol. akadémiánk életét és sorsát elevenen érdekli, s közegyházunk szellemi és anyagi életébe mélyen belevág, mihelyt a szóban forgó tervezetet egész kiterjedésében megismerjük, még visszatérünk. r. I. KÜLÖNFÉLÉK. * Az egyetemi év megnyitása. Örömmel irjuk, hogy az egyetemi ifjúság református részének kérelmére e hó 15-én ünnepélyes év-megnyitó istentisztelet tartatott a Calvin-téri templomban, egyideűleg az egyetemi templomban tartott »Veni Sancte«-val. Örömmel, mert első eset volt ez, hogy a ref. ifjúság maga is szükségét érezte annak, hogy saját hitvallása templomában kérjen áldást munkájára. A szép számmal megjelent egyetemi ifjúság és a theol. tanárok mellett ott láttuk még az istenitiszteleten dr. Hegedűs István egyetemi és dr. Csiky Kálmán műegyetemi tanárokat is. Az ifjúsághoz Papp Károly lelkész intézett szép alkalmi beszédet, buzdítva őket a vallásos hit megőrzésére, végül lelkes imában kérte az Ur kegyelmét a megkezdett év munkásságára. Óhajtjuk, hogy az elhangzott igék termékeny talajra találjanak az egyetemi ifjúság lelkében, s gyümölcseikben mutassák hatásukat, közelebb hozván az ifjúságot a legjobb édes anyához — az anyaszentegyházhoz. * Budapesti theol. akadémiánk beléletéből. Akadémiánkon az uj iskolai évvel az ifjúság munkássága is uj kedvvel, uj erővel indult meg. Az ifjúság önképző köre e hó közepén alakult meg, elnökéül nagy lelkesedéssel Szőts Farkas tanárt választván meg. Ifjúsági elnök Vásárhelyi József lett, titkár Gergely Antal, ellenőr Bitay Mihály, főjegyző Pataky Dezső, pénztárnok Fábián Zoltán, könyvtáros Müllcr Lajos, aljegyzők Vass Árpád és Bácsi Gyula. A kör első gyűlését e hó 18-án tartotta meg. A gyűlésen a tanári karon kívül T.-dő Auvinen Sándor helsingforsi lelkész is megjelent. Buzgó éneklés és imádkozással vette kezdetét az ülés, majd Szőts Farkas tanár elnök ur mondta el szép megnyitó beszédét, lelkére kötvén az ifjúságnak az önművelődésre való törekvést: >Orando et laborando.« Utána T.-dő Auvinen ur volt szives előadást tartani hazája egyházi viszonyairól. A német nyelven tartott és dr. Szabó Aladár által tolmácsolt előadás klasszikus egyszerűségében megkapó képet rajzolt a finn egyházi élet elevenségéről és fejlettségéről. A tanulságos előadást gyorsirói feljegyzés alapján nem sokára közölni fogjuk. * Uj református egylet a fővárosban. Folyó hó 18-án az újvárosház kis termében megalakult a budapesti reformátusok betegsegélyző és közművelődési egyesülete. Tiszteletbeli elnök lett: Papp Karoly ref. lelkész, védnök: Halász Olivér, földbirtokos, elnök Mórocz Dénes, titkár: Kis János. Megalakíttatott a 24 tagból álló választmány is. Az egyesület a valláserkölcsi élet egyesületi uton való ápolására nagy súlyt fektet s már a jelen év tavaszán, többször jöttek össze a tagok valláserkölcsi előadások meghallgatására, melyeknek rendezésében a boldogult Hamar vLrtdorfáradozott legsikeresebben. Az alapszabályok azonban, dacára Papp Károly lelkész buzgó utánjárásának, csak néhány hóval ezelőtt lettek megerősítve s így az egyesület, egyelőre 116 taggal, csak most szervezkedhetett véglegesen. Az egyesület létrehozásában Papp Károly lelkész és dr. Szabó Aladár theol. tanár fejtettek ki dicséretes tevékenységet. Még csak azt jegyezzük meg, hogy ezt az egyesületet nem kell összetéveszteni a ref. ifj. egye-