Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-09-22 / 42. szám
nyugvást és erősödést vegyen Isten igéjéből, mely tinéktek hirdettetik. És a nagy távolság mellett, mit gyermekeiteknek az iskoláig bejárni kell, nem néptelen az iskola, s annak látogatása az itteni viszonyok s körülményekre tekintve, kielégítőnek mondható. Az egyház és iskola fentartására s az egyetemes egyház szükségeire reátok eső terhek viselése ellen nincs köztetek zúgolódás, sőt tehetsége szerint azokat szívesen teljesítitek, és ez a ti dicséretetekre legyen mondva, egy szép erkölcsi bizonyítvány a ti kötelességtudástok igazolására. Erkölcsi életetek a pusztai egyszerűségnek s foglalkozástoknak egészen megfelelő. Itt nincs alkalom a fényűzésre, magától a természettől tanuljátok meg az egyszerűség szépségét és követitek is azt. Itt nincs alkalom a vasárnaponkénti korcsmai összejövetelekre, verekedésekre, kicsapongásokra, a szomszédokkal való gyűlölködésekre. Ti beszéltek a földdel és a természet nagy iskolájában az egymás melletti békés megtérés szép erényét tanuljátok és gyakoroljátok Oh mily boldogok vagytok ti, atyámfiai, itt, távol a világ zajától, csábító, ingerlő rossz szokásaitól, bűnre erkölcstelenségre késztető példáinak látásától, a lelket, testet egyiránt erősítő egyszerű munkásság és szorgalom közt élvén le napjaitokat, mert az élet gondja, terhe, munkája, hidjétek el, nem oly súlyos, mint a bűn súlya a lelken: amaz alatt csak a test görnyed s fárad el, de újra megpihen; ez a lelket emészti és végre megöli. A ti csendes boldogságotok s egyszerüségtek, hidjétek el, irigylésre méltó. Abban a vallásotok iránt való szeretetben, s kisded egyházatokat eddig építeni és fentartani segítő áldozatkészségben legyetek buzgók; erkölcseitek egyszerűségében maradjatok meg s a ti lelki tanítótok megbecsülésében, aggkorára való tekintetből kegyelettel, munkálkodásáért tiszteletté], gyengeségei iránt türelemmel legyetek, hogy terjedjen és erősödjék meg Istennek országa köztetek a ti lelketeknek idvességére. Most pedig jertek imádkozzunk, könyörögjetek velem együtt ti is a minden áldás és kegyelem Istenéhez erőért, kegyelemért és áldásért stb. Az istenitisztelet végzése után, a jelenvolt néhány iskolás gyermeket kérdezte ki, s ezután az egyház néhány tagját, névszerint Tóth Lászlót, s a két Király testvért, kik az egyház részére, szép urasztal-terítőt ajándékoztak, látogatta meg. E látogatásokból visszatérve, a püspöki körűt alkalmából tiszteletére rendezett, egyszerű, de ízletes ebédhez ült, az egyház kiválóbb tagjaival, s más meghívott vendégekkel, minek elköltése után d. u. Sx /2 órakor búcsút vett az orgoványi gyülekezettől, útba ejtvén még kevés kitéréssel Tóth Kálmán földbirtokos tanyáját, hogy itt lakó ismerőseit is köszönthesse. A vértesaljai egyházmegye közgyűlése. (Vége.) Az esperesi jelentésnek főleg a szórványokat illető pontja keltett nagyobb érdeklődést. A pusztákon lévő tankötelesek vallásos oktatásáról legfőbb ideje már, hogy gondoskodjunk. A dunamelléki egyházkerület nyolc egyházmegyéje közül csupán a vértesaljai van abban a kivételes és sajnos helyzetben, hogy szórványainak népessége ezerekre megy s van vagy 8—10 olyan egyháza, melynek fiókegyházaiban 150—300—400 ref. lélek él elszórtan, minden gondozás nélkül, a katholikus s minő túlbuzgó földesurak nagybirtokain, mint vagyontalan cselédek, kik iskolaköteles gyermekeiket az anyaegyház távoleső iskolájába nem járathatván, kénytelenek a földesuraság által állított s természetesen katholikus felekezetű tanyai iskolába küldeni őket, hol — ismét nagyon természetes — lassanként, észrevétlen evangéliomellenes szellemet szívnak be, elnevelődnek s elvesznek egyházunkra nézve. Ez a magyarázata részben a mult évi nagyszámú kitéréseknek is. Itt gyors cselekvésre van szükség; amint hogy egyházmegyénk legott elhatározta, hogy missziói bizottságot alakít s annak ügybuzgalmára bizza a baj beható orvoslását, felhiván az egyházakat, hogy tüzetes statisztikai adatokat gyűjtsenek a szórványok népességéről s kivált azok tanköteleseinek létszámáról, feltüntetésével annak, hogy e tankötelesek hol s milyen jellegű iskolában nyerik általános oktatásukat és részesülnek-e, s ha nem, mi módon volnának részesíthetők vallásos oktatásban? Ez adatok alapján a missziói bizottság majd táblás kimutatást készít s azzal együtt részletes tervezetet és javaslatot terjeszt a jövő közgyűlésre e belmissziói munkásság megindításának és fejlesztésének eszközei és módozataira nézve. Addig is pedig felhivatnak a gyülekezetek lelkészei, hogy a szórványokban lévő hitsorsosok és tankötelesek gondozásáról hatáskörükben minden lehetőt megtenni igyekezzenek. A missziói bizottság nyomban meg is alakíttatott; elnökéül Koncz Imre esperes ur seregélyesi lelkész, jegyzőjéül Lévay Lajos sárkeresztúri lelkész, további tagjaiul Báthory Dániel, baracskai, Forgácli Endre sárbogárdi és Tóth Benő iváncsai lelkészek, mint a legnagyobb szórványnyal biró egyházak lelkipásztorai, választattak meg. E bizottság tanácskozásaira egyébiránt az összes érdeklett lelkészek meghivatnak. E misszióügygyei kapcsolatosan tárgyaltatott a sárkeresztúri egyháznak ugyancsak a szórványok gondozása és különösen a pusztai iskolaköteles gyermekek vallásos oktatása érdekében az egyházmegyei közgyűléshez s illetve a felettes egyházi hatóságokhoz intézett emlékirata és kérelme. Ez emlékirat szerint a Sárkeresztúr község területén kívül eső nagyszámú szórványokban 334 ref. lélek él, kiknek (szám szerint 43) iskolaköteles gyermekei kath. felekezeti tanyai és községi iskolában nevelődnek. Ezek elnevelését tehát lehetőleg megakadályozandó, két ponton, az anyaegyház tanítója által hetenkint egyszer teljesítendő vallásos oktatásról kellene gondoskodni. E belmissziói célra az anyaegyház 60 frt segélyt kér. A közgyűlés melegen pártolta e kérelmet, melyet a legmélyebb tisztelettel ajánlunk a helyen is felettes egyházi hatóságaink nagybecsű figyelmébe. Szerintünk — mint már egyszer e lap hasábjain elmondottuk — a szórványok lelki gondozásán felül, mi a lelkipásztor tiszte, a fősuly a pusztai iskolások vallásos oktatására fektetendő, mert sohasem szabad elfelednünk ama klasszikus mondást: Qua semel est imbuta recens servabit odorem testa diu. Egyházmegyénk területén kiválóan fontos missziói hivatás néz a különböző felekezetek és nemzetiségek közé ékelt kis ercsi-i leányegyházra, mely most anyásíttatni óhajt. A konvent azonban az anyásítás feltételéül egyházmegyénk részéről kikötött 400 frt állandó segély helyett csupán 200 frtot s azt is csak »egyszer s mindenkorra* szavazván meg számára, ezúttal az anyásítás kimondható nem volt, hanem marad Ercsi továbbra is missziói telepnek. Örömmel s hálával fogadta közgyűlésünk azt a 220 frtnyi nagybecsű adományt, melylyel szeretve tisztelt gondnokunk, gróf Dégcnfeld Lajos ur ő méltósága egyházmegyénk özvegy-árva pénztárát megajándékozni szives volt. Ez összeg állandóan »gróf Dégenfeld Lajos alapítvány« címén fog általunk kezeltetni. Örömöt keltett az az espe-