Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-30 / 30. szám

is eredménytelen maradt. Körülbelül kétszáz férfi és nő tagja a császári gyülekezetnek megjelent a mostani egyházmegyei gyűlés szine előtt is Tatában s még Gartsik, volt császári, jelenleg esztergomi helyettes lelkész határozott visszalépési nyilatkozata után is jelentették, hogy ők semmiféle berendelt lelkészt el nem fogadnak, s e tekintetben semmiféle egyházi felsőbbségnek engedelmeskedni nem fognak. Az egyházmegyei közgyűlés a lelkészválasztási törvény végrehajtását egyhangú határozatban kimondotta s császári lelkészül a jelöltek közül titkos szavazás útján 37 szótöbbséggel Nagy Sándor gyermelyi lelkész és egyházmegyei tanácsbiró választatott meg. A tatai egyházmegye lelkészeinek értekezlete június 13-án d. e. 8 órakor kezdődött Tatában, mely a tagokra nézve a szokottnál is nagyobb érdekkel bírt, mivel a mult évi értekezlet alkalmával választott új elnök, Antal Gábor ácsi lelkész ez alkalommal volt elnöki székét elfoglalandó. És ő mély tudományos készültségü, mindent körültekintő alapossággal szerkesztett értekezésével foglalta el az elnöki széket, melyen előtte már oly nagynevű és fáradhatlan tevékenységű, áldozatkész buzgalmú férfiak ültek, mint László József kocsi lelkész, és hiszszük, hogy az új elnök is, méltó utóda leend a nagynevű elődöknek, sőt vezetése alatt még emelkedni is fog az értekezletek színvonala. Értekezésében behatóan fejtegette legközelebbi zsinatunk munkálkodásának eredményeit; majd áttérvén az úgynevezett elkeresztelési kérdésre, felmutatta a tervbe vett részleges polgári anyakönyvek célszerűtlenségét és az 1868. évi Lili. t.-c. 12. §-ának határozott fentartását sőt büntető sanctióvali ellátását tartja szükségesnek és a felekezetek közötti béke egyedüli helyreállítójának. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd köröztetni és egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vezettetni határoztatott. Azután Sz. Kis Károly olvasta fel: »Néhány adat a tatai egyházmegye történetéhez« című történelmi tanulmányát, mely szintén köröztetni fog. Az értekezlet az egyházmegye utján megkeresni határozta az egyházkerületet az iránt, hogy a zsinatnál hasson oda, hogy végre valahára léptesse életbe házassági törvényszékeinket. Több helyi érdekű és apróbb tárgyak és kérdések feletti eszmecsere után az értekezlet ülése az elnök éltetésével véget ért, hogy azonnal kezdetét vegye a gyámoldai közgyűlés. Czike Lajos esperes, mint helyettes elnök az ülést megnyitván, a halálozás által üresedésben levő elnöki szék betöltésére hívta fel a gyűlés tagjait, kik is egyhangú felkiáltással az esperes urat választották elnökül. Elhalt eddigi elnök Pap Zsigmond emléke jegyzőkönyvileg megörökíttetett. A bizottsági gyűlés jegyzőkönyvének felolvasasa s az abban foglalt intézkedések tudomásul vétele és jóváhagyása után az alapszabályok módosítására kiküldött bizottság javaslata vétetett tárgyalás alá. A lelkészek által történendő fizetéseknél a javaslat egyenlő mértékével szemben két javaslat adatott be. Az első szerint minden rendes lelkész egyházmegyeileg felbecsült és megállapított első évi jövedelmének 10 %-át belépti, azontúl pedig javadalmának 1 % - át tagsági díj gyanánt köteleztetnék fizetni, jogában állván mindenkinek ez utóbbit az 1 % -nak megfelelő 20-szoros összeggel egyszerre megváltani; a második szerint minden rendes lelkész fizetne belépti díj gyanánt 100 frtot, azontúl a javadalmak osztályozása szerint 6, 8, 10, 12 frt évi tagsági díjat. A bizottság által beterjesztett javaslat egyhangúlag mellőztetvén, az ennek ellenében beadott két javaslat közül szavazattöbbséggel az első fogadtatott el; s egy bizottság neveztetett ki, hogy a most már elfogadott fizetési mód figyelemben tartásával készítendő alapszabálytervezetet terjesszen a legközelebbi közgyűlés elé. IRODALOM. ** Athenaeum. Phil. és államtudományi folyóirat. A magyar tud. akad. megbízásából szerkeszti Pauer Imre I. évfolyam. Első szám. Budapest. Kiadja a magyar tud. akadémia. 1892. A nevezett folyóirat első száma elég tartalmas. Pawr Imre a »Phil. kutatás ujabb segédeszközeiről* ír bevezető cikket, melynek egyik fő gondolatával különben mi egyet nem érthetünk. Nem hiszszük, hogy a philosophiának, mint ilyennek »körébe alig utasíthatók más kérdések, mint azok, a melyek az ember szellemi, erkölcsi, társadalmi életének szövevényes jelenségeire vonatkoznak*. Mindezek a kérdések egyes tudományok, minők a philologia, ethika és sociologia körébe tartoznak. S mivel szerkesztővel mi is azt tartjuk, hogy a phil. feladata összegezése s elméletekbe foglalása lehet, a melyekre az egyes tudományszakok jutottak, lehetetlennek tartjuk, hogy a philosophiának egyfelől oly feladata legyen, mely csak a magáé, másfelől speciális feladatai is legyenek oly tények megmagyarázására, melyek a természeti tényekkel, ha össze nem esnek is, coordinálhatók. A szerkesztőn kívül két államtudományi értekezést találunk az »Athenaeum*-ban: az egyiket Nagy Ernő, másikat Schvarcz Gy. írta. Helhr természettudományi ujabb áramlatokról ír. Beöthy Zs. a képegységről, Pasteiner a képírásról, Alexander a művészi phantasiáról. Végül irodalom. Az »Athenaeum* előfizetési ára 5 frt egy évre. ** A Magyar Paedagogiai Szemle ez évi ötödik füzetének tartalma: A tanító tekintélye, bemutatva Steinhíibel János zólyom-radványi tanító életrajzában; Berecz Gy. Coménius élete és működése; Józsa D. Olvasás a népiskola I-ső korosztályában; Bánfi J. Az iskolai életből; tanügytörténeti adalékok; irodalmi kalauz; tanügyi lapszemle; tanügyi havi krónika stb. Mellé csatolva van egy kérvényminta az országgyűlés képviselő házához a tanítói fizetések méltányos rendezése tárgyában. ** Ásványtan és geologia vegytani előismeretekkel ; a gimnázium IV. osztálya számára. Készítette Búza János sárospataki tanár. Második javított kiadás, 73 ábrával. Ára 1 frt. — E munka a sárospataki irodalmi kör által tervezett s megvalósított gimnáziumi könyvtár V--ik kötete gyanánt jelent meg, mint gimnáziumi tankönyv egyike a legsikerültebbeknek; nyelvezete elég könnyed, meghatározásai szabatosak, példái egyszerűek; beosztása helyes; ábrái tiszták, ügyesek, felvilágosítók. ** A hazai alkotmány és jogismeret alapvonalai polgári és felső népiskolák számára. Irta dr. Csiky Kálmán műegy. ny. r. tanár. Negyedik javított kiadás. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által jutalmazott mű. Dr. Csiky Kálmánnak e munkáját az élet fényesen approbálta, amidőn immár negyedik kiadást kelle rendeznie. A javítás abban áll. hogy szerző sok helyen a tárgy világosabbá, szabatosabbá és könnyebben felfoghatóvá tétele szempontjából a szöveget átdolgozta. Gyökeres újítás nincs a könyv tárgyában és anyagában, miután nem történt oly változás a legközelebbi kiadás óta alkotmányunk, közigazgatásunk és igazságszolgáltatásunk körében, mely ezt szükségessé tette volna. Melegen ajánljuk dr. Csiky e könyvét olvasóink figyelmébe, mint olyat, mely nemcsak iskolai kézikönyvül szolgál, hanem pompás