Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-26 / 25. szám

A 14-5. és 146. §. a püspök és kerületi felügyelő választásának módjáról változatlan fogadtatott el. Heves és nagy vita folyt a 147. §. felett, mely igy szól: »A püspöknek, egyházkerületében rendes lelkészi hivatalt is kell elfoglalnia«. A zsinat két pártra szakadt, olyanokra, a kik kívánták, hogy a püspök egyúttal rendes lelkész is legyen és olyanokra, kik ezt nem kívánják. Legelői is szót kért Zelenka P. és azt kívánta, hogy a így változtattassék meg: »a püspök mint rendes lelkész mellé, másodlelkész és irodavezető alkalmazandó«. Gyurátz F. a §. kihagyatását kívánta. B. Kaas I. a §. fentartását kivánja, mert ha a püspök nem volna rendes lelkész, az »primás«-sá tenné azt, aki most csak »primus inter pares«. Ő azt mondja: éljen a lelkész-püspök! Nógr. Szontágh Pál hasonló értelemben szólal fel, kívánságát bővebben indokolja. Radványi István felsorolván, mily fontos okoknál fogva kell a püspököt a rendes lelkészi teendők alól felmenteni, a püspök mellé »felelős lelkészt« kiván. Bodiczky K. után, ki a §. védi, Szentiványi Árpád bizonyítgatta hévvel, hogy az, ha a püspök egyúttal nem rendes lelkész is, a consistoriális rendszerre vezet. Utána Terray Gyula szólott, ki a §-t fentartani kivánja, mert ha a püspök felmentetik a rendes lelkészi teendők alól, akkor utána a főesperesek következnek és így lassacskán ezek mind a lelkészek fölé emelkednének. Zsilinszky Mihály bizonyítgatja, hogy a szólók szavaiból bizonyos félreértés tűnik ki, azután kimutatja azon okok alapján, melyeket nem régen a nyilvánosság előtt hangoztatott, hogy a püspöknek a papi teendők alól való felmentése szükséges. B. Podmaniczky Géza és Baltik F. után Iiadó K. látván, hogy a Zelenka-féle módosítvány a §-t lényegében fentartja, a vita gyors befejezése céljából a következő módosítványt ajánlja: »A püspöknek egyházkerületében rendes lelkészi hivatalt kell elfoglalnia, mellé másodlelkész és irodavezető alkalmazandó«. A nagy többség a Radó K. módosítványát fogadta el. Erre a 148. §. a püspök felesketéséről változatlan, a 149. §. az egyházkerületi egyéb tisztviselőkről azon módosítással, hogy azok közé az »ügyész« is felvétetett és hogy jogaikat és kötelességeiket az egyházkerület, »a mennyiben a törvény másképen nem intézkedik«, szabályrendeletileg állapítja meg; a 150. §. az egyházkerületi rendkívüli tisztviselőkről változatlan fogadtatott el. A május 17-iki d. e. ülésen napirendre kerül legelői is az egyházegyetemről szóló rész. Az egyetemes gyűlésről szóló 151. §. s az annak egybehivását szabályozó 152., 153., 154. §. változatlan fogadtatott el. A 155. §-nál nagyobb vita keletkezett, melynek vége az lett, hogy elfogadtattak b. Podmaniczky G., Ujágh K., Gaál M., Bánó J, Glauf P. és dr. Győry E. móclosítványai s a szakasz ezek felvétele folytán most igy hangzik: »Az egyetemes közgyűlés tagjai: a) hivataluknál fogva mint az egyházegyetem tisztviselői: az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő »s a hivatalra nézve legidősebb püspök, mint egyenjogú társelnök« (Ujágh), az egyetemes tanügyi bizottság elnöke s alelnöke, »a theol. akadémia igazgatója« (Gaál), az egyetemes törvényszék birái, az egyetemes fő-és aljegyzők, az egyetemes pénztárnok, ellenőr, ügyész és levéltárnok, »az egyetemes gyámintézeti elnökök« (báró Podmaniczky); b) hivataluknál fogva mint egyházkerületi képviselők: az egyházkerület elnökei »esetleg« (Bánó) azok helyettesei, a főiskolák igazgatói. (A főgimnáziumi igazgatók és felügyelők itt, Glauf P. és dr. Győry E. indítványára, elhagyattak); c) az egyházkerületek küldöttei »és az ág. hitv. ev. főgimnáziumok kerületenként két követe« (Glauf). A 156. §., mely arról szól, ki elnököl az egyetemes közgyűlésen, változatlan maradt. A 157. §-nál, mely az egyetemes közgyűlés hatásköréről szól és melynek 42 alpontja van, tehát az ábécét teljesen kimeríti, sőt meg is kettőzteti, nagy vita indult meg »az egyetemes püspöki hivatal* felett. Ujágh K. indítványa adta meg a lökést a vitára. Ujághot csak Kramár B. és Krcsméry M. támogatta. Erre Ujágh a maga indítványának azt a fordulatot adta, hogy az »egyetemes felügyelő* szavak helyébe az »egyetemes elnökség« kifejezést kivánja bevenni. Azonban ellene szólanak s a szöveget védik: Radó K., nógr. Szontágh P., Fabinyi Theofil, b. Kaas Z, Trsztyénszky F., Ritter K., Szentíványi Árpád és gómöri Szontágh Pál, s az egyetemes püspök eszméje elejtetett. Az a), b\ c) pontok változatlan fogadtattak el. A d) pont báró Kaas I. módosítványa folytán igy szól: »őrködik az egyház önkormányzata és egyéb törvényes jogai felett«; e) változatlan maradt. A szabályrendeletek foganatosításáról szóló f) pont Bachát D. indítványára kihagyatott; a j) pontnál Sehneller J. és Haendl adott be módosítványokat, a tanítóképzők és elemi iskolák tantervét is az egyetemes gyűlés által kívánván megállapíttatni, minek következtében kimondatott, hogy minden iskola szervezetét és tantervét az egyetemes gyűlés határozza meg. Ilyen szellemben módosultak azután a k), l), m) pontok is, melyek a tankönyvekről s az államsegély igény be vehetéséről szólanak; az n) pontnál Ilörk J. a pozsonyi theol. akadémia mellé fel kívánta vétetni a többi theol. intézeteket is; egyelőre azonban csak a pozsonyi theol. akadémia marad az egyetem hatósága alatt, bár a felsőbb tanintézetek »egyetemes jellege« kimondatott. Az o) pont Sehneller J. és Terray Gy. módosításával b. Kaas I ajánlatára így fogadtatott el: ^megállapítja a jövendőbeli lelkészek, »középiskolai vallás« (Sehneller) és theol. tanárok egyetemes érvénynyel biró megvizsgáltatási, illetve felavatási rendjét »és eskümintáját« (Terray). A p), q) pontok változatlan maradtak, az r) és s) hásonlóan, azonban közéjök dr. Schreiner K. indítványára ezen uj pont tétetett : »gondoskodik az egyházi közalap fentartásáról, gyarapításáról és kezeléséről«. A t), u),v), w), %), ?/), z), aa) pontok változatlan, a bb) pont Thébusz J. és Zsilinszky M. ajánlatára azon pótlással fogadtatott el »az egyházegyetem intézkedik a törvények és rendeletek végrehajtása esetleg a sérelmesek orvoslása iránt »és véglegesen« intézkedik az egyes egyházközségeknek, egyházmegyéknek más kerülethez való csatolása ügyében« (87. §.). A cc), dd), ee), ff'), változatlan fogadtattak el. Változatlan fogadtatott el a 158. §. és 159. §. is. A 160. §-nál elfogadtatott dr. Markó S. indítványa, mely szerint az egyetemes gyűlésen a kerületenkénti szavazásnál a szavazatok egyenlősége esetén nem az egyházkerületek lélekszáma, hanem az egyházkerületek egyházközségeinek száma dönt. A 161. §. Michaelis V. azon pótlásával fogadtatott el, hogy az egyetemes gyűlés jegyzőkönyve megküldendő »a fő- és középiskolák, és önálló tanítóképző intézetek levéltárainak is«. A 162. §. az egyetemes közgyűlés megtartásáról, változatlan maradt. Az egyházegyetem tisztviselőiről: nevezetesen az egyetemes felügyelőről és az egyetemes egvház egyéb rendes tisztviselőiről szóló 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169. §-ok és a 170 §. változatlan fogadtattak el, a 171., 172., 173. §, mivel az egyetemes főjegyzőt ezentúl az egyetemes gyűlés (és nem az összes egyházak) fogja választani, kimaradt. A 174. §. Moór Gy. és Bohnányi L. módosításával igy hangzik: »Az egyetemes egyház fő- és aljegyzőit és pedig egyet-egyet az ág. hitv. ev. világiak és egyet-egyet a lelkészek közül, továbbá az ügyészt, pénztárnokot, könyv-