Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-05-26 / 25. szám
és levéltárnokot az egyetemes közgyűlés hat évre választja*. A rendkívüli tisztviselőkről szóló 175 §. változatlan marad. Következett a zsinatról szóló rész, melynek §-ait a zsinati közgyűlés észrevétel nélkül változatlan fogadta el, kivévén a 178. §. a) pontját, melynél b. Podmaniczky G. indítványára kimondotta, hogy az egyetemes gyám intézeti elnökök hivatalból tagjai a zsinatnak, a 176—196. §. ekképen letárgyaltatván, a zsinat tagjai a felett való örömükben, hogy az alkotmányügyi javaslat letárgyaltatott, »éljent« kiáltottak. Erre Laszkáry Gyula indítványára kimondatott, hogy legközelebb a pénzügyi javaslat kerül napirendre. Thébusz J., Perlaky E., Badó K. felszólalása után pedig az elnök kijelentette, hogy d. u, 4 órakor nem lesz nyilvános zsinati ülés, hanem 5 órakor zárt értekezlet a pénzügyi javaslat megbeszélésére. Délután 5—7-ig csakugyan megtartatott a zsinati értekezlet. Ezen az egyházi háztartás főbb kérdései, elvei beszéltettek meg. Főleg az egyházközségi adóról és a közalapról volt szó. A közalapra némelyek l /2 , mások l°/0 (százalékot) kivántak a hivek egyenes állam adójából. Hörk József. Az elkeresztelési ügy a képviselőházban. Az idei eultus-budget tárgyalását az egyházpolitika, különösen az úgynevezett elkeresztelési kérdés dominálja. A képviselőház május 19-én kezdte meg a tárgyalást, Hieronimy Károly és Fenyvessy F. előadók rövid bevezető beszéde után Gróf Csáky Albin miniszter részletes s a kérdés minden oldalát megvilágosító beszédben fejtette ki a kormány álláspontját az elkeresztelési ügygyei és az 1868. LIII. t.-c. módosításával szemben. A világosság és határozottság tekintetében kiváló beszéd végül igy foglalta öszsze a kormány álláspontját: »Az inkriminált 1868. Lili. t.-c. revíziójának eszméjétől — tekintettel arra, hogy ez a törvény természetes és logikus kifolyása azon rendszernek, mely hazánkban az állam és egyház közti viszonyokat szabályozza; tekintettel arra, hogy e törvény régi harcok befejezését, végstádiumát képezi; tekintettel arra, hogy e törvénycikk tagadhatatlanul egyenlő mértékkel mér minden vallásfele kezetnek és tekintettel végül arra, hogy a revízió nem szüntetné meg a bajokat, hanem uj bajokat teremtene: ezen revízió eszméjétől el kell tekinteni. De másrészt, és ez a második, amit kiemelendőnek tartok, okvetlenül szükséges, hogy respektáljuk azokat a lelkiismereti skrupulusokat, melyek az utóbbi időben támadtak, okvetlenül szükséges ez azért, mert megvan annak útja és módja, hogy az állam a maga céljait, a maga feladatait más úton elérje, más eszközök alkalmazásával érvényesíthesse. És azért a jelen állapotoknak mielőbbi megszüntetése végett, mielőbb kell előterjesztést tennünk a törvényhozásnak az iránt, hogy addig is, mig az általános polgári anyakönyv létesíthető, a vegyes házasságokból született gyermekek számára részleges polgári anyakönyvek hozassanak be*. Beszéde folytán érintette a három különböző módot, melyek szerint az állam és egyház közti viszony különböző országokban szervezve van. Az egyik szerint bizonyos uralkodó állam-vallás van megállapítva, melynek alapján minden az államvallástól eltérő felekezet csak türelemre számíthat, legfeljebb szorosan körül irt engedélyekre. A másik módnál az állam az általános vallásszabadság elve szerint, nem avatkozik semmiképen a vallásügyekbe, de a közoktatást, tekintet nélkül a vallásra, maga rendezi el. Végre más országokban az állam a felekezetek teljes egyenjogúságát ismeri el, de e mellett a legfelsőbb felügyeleti jogát teljes kiterjedésében gyakorolja. Ülés végén Irányi Dániel hosszabb beszéd kíséretében határozati javaslatot terjesztett be az általános vallásszabadság behozatala iránt. A május 21-iki ülésben Sághy Gyula éles kritikát gyakorolva a kormány egyházpolitikája fölött, a 68-iki törvény revízióját sürgette és pártolta Irányi hat. javaslatát. Szász Károly, az erdélyi püspök íia, szabadelvű szempontból ügyesen védte a 68-iki törvényt és a miniszter rendeletét; Széchényi szavaira hivatkozva tiltakozott az ellen, hogy idegen hatalom (a pápát értette) Ítéletet mondjon a magyar törvények fölött és üdvözölte a részleges polgári anyakönyvvezetés behozatalát, mint első lépést a teljes vallásegyenlőség felé. Györffy Gyula beszéde kezdetén a közjogi kiegyezés hátrányos voltát fejtegette; azután az oktatásügyről szólt és az iskolaügy államosítását sürgette, mert a felekezeti iskolában a nemzeti kultura akadályát látja. Követelte a kath. autonómia létesítését és végül hat. javaslatot nyújtott be az elkeresztelési rendelet hatályon kivül helyezése iránt. A május 23-iki csonka ülésen Neumann Ármin általános, élénk figyelem mellett az állam és az egyház közt fennálló viszony rendezését, a polgári házasság behozatalát és a zsidó vallás recepcióját követelte, nagyobbszabásu beszédben terjesztve elő érveit. Bujanovits Sándor örül annak, hogy a miniszter az elkeresztelési rendelet helyett, amely a papságot a dogmával összeütközésbe hozza, a papság lelkiismeretét nem sértő megoldási módot keres. Az 1868. LXIII. t.-c. módosítására szerinte még nem érkezett el az idő. Figyelmébe ajánlja a kormánynak a kongrua szabályozását, amely még az autonómiánál is sürgősebb. Helyesli a zsidó vallás recepcióját s hozzájárul Irányi Dániel határozati javaslatához. Tódor József kanonok merev kath. egyházi szempontból szólott a kérdéshez; szerinte a konfliktus súlypontja nem a rendeletben van és a rendelet visszavonása nem szüntetné meg a viszályt. A konfliktus megmarad mindaddig, mig a törvény 12. szakasza érvényben lesz, mert a katholikus egyház nem mondhat le a vegyes házasságból származó gyermekekről. (Ép ez a kérdés bibéje Szerk.) A szónok hossszasabban fejtegeti álláspontját, ingerült közbeszólásokra, zajos ellenmondásokra adván alkalmat, sőt egyik-másik clerikalis kijelentésével gúnyos derültséget is provokált. Horánszky Nándor a kérdés jogi és politikai fejtegetése közben a februári rendelet kibocsátását elitélte, bár a miniszter jóhiszeműségét nem vonta kétségbe; pártfogásába vette az alsó papságot, mely szerinte nem volt lázadó, csak kötelességét teljesítette; a partialis anyakönyvek behozatalát nem ellenzi, de nem tartja kielégítő orvosszernek; általános polgári anyakönyvet kiván. Beszéde végén a kath. autonómiával foglalkozik. A reformátusok konventje. Egyetemes konventünk f. hó 23-án kezdte meg üléseit Budapesten, a Lónyai-utcai főgimnázium dísztermében, Kun Bertalan püspök lendületes imájával. A konvent, mert uj három éves cyklus kezdődik, először az alakuláshoz fogott. Kun Bertalan püspök előadván, hogy báró Vay Miklós az elnöklésben akadályozva van, a törvény értelmében Tisza Kálmánt, mint legidősb főgondnokot kéri fel a világi elnöki szék elfoglalására.
