Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-26 / 25. szám

vita nélkül fogadtatott el; ellenben a 119-lk §-nál, mely meghatározza: kik az egyházkerületi közgyűlés tagjai, újólag élénk vita fejlődött ki, melyben többen vettek részt, u. m.: Schneller J., Baltik Fr., Ujágh K., Böhm K , Haendl V., Ritter K. és gömöri Szontagh Pál. A vita végeztével elfo­gadtatott Schneller J. azon módosítványa, mely szerint nem »az egyházkerületbeli«, hanem »az egyházkerület területén lévő« főiskolák, gimnáziumok és tanítóképzők felügyelői és igazgatói tagjai hivataluknál fogva az egyház­kerületi közgyűlésnek. Kapi Gyula azon kívánsága, hogy az egyházkerületi közgyűlésnek két tanító is tagja legyen, elnökileg döntetett el, mivel 30 szavazat állott 30 ellené­ben. Péchy T., elnöktársával egyetértve, a tanítók javára döntötte el a kérdést. A május 16-iki ülésben Fabiny T. elnök jelenti, hogy a tanügyi bizottság elkészült munkálatával s hogy az ki fog osztatni (Helyes). Napirenden van a kérvényi bizottság jelentése. 1. Ol­vastatott az eperjesi főgimnáziumi tanári kar kérvénye az államsegély ügyében; a tanügyi törvényjavaslattal kapcso­latban fog tárgyaltatni. 2. Olvastatott a vasi tanítók kér­vénye az esperességi gyűlésen való képviseltetésök iránt, a 92. §-nál elintéztetett. 3. A sióvidéki tanítótestület kér­vénye hasonló tárgyban, hasonlóan; különben pedig az egyes illetékes zsinati bizottságokhoz utasíttatott. 4. A győrmegyei tanítótestület kérvénye uj magyar énekeskönyv és egyete­mes tanterv iránt, a bizottságokhoz utasíttatott 5. A theo­logusok kérvénye káplániák rendezése iránt; a püspökök­nek adatott ki figyelembe vétel végett. 6. Az eperjesi theologusok kérvénye a külföldi stipendiumok, alapítványok egyetemes rendezése iránt; az egyetemes felügyelőhöz utasíttatott. 7. Belohorszky G. kérvénye a bosniai és her­czegovinai evangélikusok bekebelezése iránt; b. Kaas I., Gyurátz F., Győry E., Belohorszky G., Ujágh K., felszólalása után az egyetemes felügyelőhöz adatott ki. 8. Petényi Ottó kérvénye a vasárnapi munkaszünetnek a kormány által kiterjesztése iránt tudomásul vétetett. A kérvényi bizottság felhivatott, hogy a kérvényeket a tárgy szerint ugy intézze el, hogy jelentése a tárgyalá­sok közben legyen fölvehető. Áttérvén a zsinat az alkotmányügyi bizottság javas­latának folytatólagos tárgyalására, a 120. §. észrevétel nélkül elfogadtatott.*) A 121. §-nál az egyházkerületi közgyűlés hatásköréről igen élénk vita folyt. Majdnem minden alpontnál, pedig ilyen 22 van, adatott be módo­sítvány, indítvány, pótlás. Az élénk tárgyalás javában folyt, midőn az í) (tehát a 9-ik) pontnál Péchy Tamás vette át az elnöki tisztet. Az r) pont hosszú vitára adott okot, melynek végén elfogadtatott Györy E. indítványa a Zsilinszky M. módosítványával. Ebben a pontban arról van szó, hogy az egyházkerület megbízó levéllel ellátott képvise­lőket küld az egyetemes közgyűlésre. Hogy mennyit? A tekintetben Györy indítványa 30 egyház után kivánt egyet, Zsilinszky M. pedig 20 egyház után. Tehát kimon­datott Győry indítványára, »bogy az egyházközségek számi tásánál a rendes lelkészi állomások képezik a kulcsot«, s hogy szabadságában áll az egyházkerületnek még nem szavazó, de tanácskozási joggal biró tagokat is küldeni, akik amazokat esetleg pótolják is. Csakhogy nem 30, mint Győry kívánta, hanem 20 egyház után küldetik egy-egy képviselő az egyházkerületi gyűlés által az egyetemes gyűlésre. A vitában részt vettek Baltik, Zelenka, b. Prónay, b. Kaas. A 121. §. tárgyalása közben különben felszólaltak *) Ez a §. az egyházkerületi közgyűlés elnökeiről szól s »meg­határozna, ki lehet a püspöknek és ker. felügyelőnek, mint ilyen­nek, helyettese. még Haendl az elemi iskoláknak, Kapi és Brezny ik a tanítóképzőknek kerületi felügyelet alá vétele, báró Kaas a tantervnek a kerület által való megállapítása, Thébusz J. a vallástanításnak minden fokon kerületi ellenőrzése ér­dekében. Mindezen eszmék a tanügyi javaslat tárgya­lásakor lesznek a törvénybe foglalva. A 122. és 123. §. a szavazás módjáról észrevétel nélkül, a 124. §. Kapi Gyulának azon módosításával, hogy a kerületi gyűlés jegyzőkönyve a fő- és középisko­láknak és a tanítóképző intézeteknek is megküldessék, fogadtatott el. A 125. §. az egyházkerületi közgyűlés idejéről, mó­dosítás nélkül fogadtatott el. Következett a C) cím: Az egyházkerület tisztviselői. 1. Az egyházkerületi elnökség. Ez és az elnökség meghatározása a 126. §-ban észrevé­tel nélkül, a 127. §. az elnökség kötelességeiről és jogairól általában, Baltik ezen módosításával fogadtatott el: »A kerület közigazgatásának vezetése a püspök kötelességei­hez tartozik«. A püspök és az egyházkerületi felügyelő jogait részletező §-ok közül a 128., 129., 130, 131., 132., 133., 134., 135. § eredeti szövegében fogadtatott el — és pedig vita nélkül! A 136. §-ban, mely igy hangzott: »A püspök és az egyházkerületi felügyelő érintkezésben állanak az egyes egyházkerületek elnökségével« stb. az egyes szó helyébe Krcsméri M. indítványára »a többi« szó tétetett. A 137. § a püspök kötelességéről, a papok egyház­építő pastoralis munkáját ellenőrizni, észrevétel nélkül elfogadtatott. A 138. §-nál nagy vita folyt azon kérdés felelt: hány év alatt köteles a püspök egy-egy egyházban kánon­szerü egyházlátogatást tartani. Zsilinszky és b. Kaas azt kívánta 10, Terray 20 év alatt; Bierbrunner »egyszer míg püspök«, Kramár »a szükséghez képest«, Trsztyénszky »a püspök belátása szerint«: Baltik általában év nélkül kívánja kimondatni »a püspök köteles egyházkerülete egyházait meglátogatni«, Bodiczky K. is ehhez járult (de »ingyen« kívánja). Ezt helyesli a többség is és a szava­zásnál így lett eldöntve. A délutáni gyűlésen a 139. §. következett. Ez a §. a püspöknek a pap- és tanítóképzés ellenőrzését teszi kötelességévé. Észrevétel nélkül fogadtatott el. A 140. §. Haendl Vilmos módosítványával igy hangzik: »a püspök kizárólagos joga és kötelessége felavatni a lelkészjelölte­ket*. A 141. §. a püspök templomfelavatási jogáról, a 142. §. a püspök azon kötelességéről, melynélfogva a ker. gyűlés elé kimerítő évi jelentést köteles terjeszteni, vál­tozatlan maradt. A 143. és 144. §-oknál, a kerületi fel­ügyelő és a püspök választásáról, felszólalt Csipkay K és a püspökválasztást az egyetemes gyűlés hármas kije lölése alapján kívánta megejtetni, ugyszinte a kerületi felügyelőválasztást is; b. Kaas I. a megszorító kandi­dációt nem fogadja el; ő a jogokat inkább kiszélesbíttetni kivánja s azért azt indítványozza, hogy nemcsak az ille­tékes kerület egyházai szavazzanak a püspök és kerületi felügyelő választásánál, hanem minden ev. egyházközség, azonban a püspök csakis az illető kerület lelkészei közül legyen választható; a felügyelő ezen korlátozás nélkül a főrendiházi tagságra is jogosult aspiratióval biró világi egyének sorából. Zelenka P. az egyházaknak szabad vá­lasztási jogát minden fokozaton, minden időben szigorúan megkívánja tartatni. Alaposan cáfolja az előbbi két indít­ványt. Ó »a merész reformer«, oly nagy, oly merész újításra nem hajlandó, mert fél tőle. Ő ragaszkodik a §-hoz, mely az eddigi usust szentesíti. Szavazásnál a §. változatlan fogadtatott el.

Next

/
Thumbnails
Contents