Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-26 / 25. szám

után uj életre és felvirágzásra ez az egyház, melyben még nem aludt ki a régi életerő, a képesség, magát önmagából ismét megújítani! Erre óhajtanálak buzdítani titeket s ezért akartam a bajok és veszedelmek nyílt előadásával hatni, mint az orvos a keserű orvossággal, sőt ha kell — a késsel sem irtózik a betegség gyökeréhez nyúlni. De balzsamot is hozok — az imádságot!« Ez alkalmi szép beszédet követte a sebeket gyógyító balzsamhoz hasonló, szívre és lélekre ható imádság. Istentisztelet végeztével a járásbíróság, a szolgabiróság és az ügyvédi kar együttes küldöttsége tisztelgett püspök ur előtt, kiknek szónoka Sárkány Gyula kir. járásbiró ur volt. Azután jött a városi elöljáróság, kiknek nevében Végh László főjegyző üdvözölte püspök urat. Mindkét küldöttséghez intézett szives válasz után, az iskolák látogatása következett. Egy órakor ebédhez ült a paplak két szobájában terített gazdag asztal körül a társaság, melyben a küldöttségek képviselete s püspök ur kísérete vett részt. Vajha a templomi szép istentisztelet is oly lélektáplálólag hatna a hallgatókra, mint hatott a test lankadt erőinek felelevenítésére ez asztal tartalma. A felköszöntők felvillanyozó hatása alatt végződött az ebéd s 4 órakor a harangok zúgása alatt, az egybesereglett nagy néptömeg éljenzése között indult püspök ur és kísérete Dömsöd felé. Az ág, evangélikusok zsinatja. Május 14-én a tárgyalás a 94. §-náI indult meg. Ezen §. az egyházmegyei közgyűlés hatásköréről szól, A vita különösen az s) alpontnál ért elvi magaslatot. Mielőtt ezen pontnál a vita megindult volna, két kisebb fontosságú alpont — az e), mely az egyházmegyei szabályrendeletek végrehajtásáról és az m), mely a segélypénzek hovafordításáról szól. mint nem törvénybe való — kihagyatott; a q) pont b. Prónay Dezső módosításában következő fogalmazásban: »az egyházmegyei közgyűlés határoz a tanítói és a lelkészi hiányok ügyében«, az r) pont pedig ugyancsak b. Prónay I). fogalmazásában ügy »az esperesi vagy felügyelői állás megüresedése esetén annak betöltése iránt intézkedik« fogadtatott el. Az s) pontnál, mely szerint »az egyházmegye megbízólevéllel ellátott képviselőket küld az egyházkerületi közgyűlésre és pedig úgy a lelkészek, mint a nem lelkészek közül, egvgvel többet mint a hányszor az egyházmegye népességét kifejező lélekszám tízezerre osztható s meghatározza a képviselők napidíjait«, — legelői is szót kért Laszkáry Gy. és hosszabban, részletesebben okolván meg indítványát, azt kívánta, hogy aszerint, amint az egyházmegye 10, 20, 30 és több egyházközségből áll, 2, 4, 6 és 8 küldöttet küldhessen, még pedig egyenlő számban a lelkészek és világiak közül. Szentiványi Árpád elfogadja a Laszkáry indítványát, de póttagokat is kiván, mihez az indítványozó Laszkáry is hozzájárul. Moór Gy. a Laszkáryétól eltérő módosítványt nyújt be; e szerint »a lelkészi állomások száma« volna a követküldésre nézve a számítási alap. Számokkal mutatja ki, mi a különbség a L.-féle és az ő indítványa között. Erre megindult a beható és élénk vita, melyben Tatay S., Andorka Gy., Baltik F., Zelenka P.. Bierbrunner A. vettek részt; Laszkáry indítványa mellett Renner H, Szeberényi A. és mások is szólottak még, mig végűi báró Prónay D. ajánlatára az s) alpont a Laszkáry—Szentiványi-féle módosítással fogadtatott el. A 95. §. több módosítványnyal szemben változatlan fogadtatott el, úgy szintén a 96. §. is. Mindkettő a szavazás módját határozza meg az egyházmegyei közgyűlésen. A 97. §. az egyházmegyei jegyzőkönyvek szétküldéséről és a 98. §. az egyházmegyei közgyűlés évenkénti rendes és a szükséghez képest rendkívüli megtartásáról, változatlan fogadtatott el. Az egyházmegye tisztviselőiről szóló okból változatlan fogadtattak el a 99. §., 100. §., 101. §., 102., 103. §. is. dacára annak, hogy az utóbbinál némi vita fejlődött ki a felett: ki legyen az esperesi hivatal megüresedése esetén, (ha alesperes nincs), az esperes helyettese, mig végre is elfogadtatott a szöveg, mely ilyenné az egyházmegyei egyházi jegyzőt teszi. A felügyelőt pedig a világi jegyző helyettesíti. A 104. §-nál, mely az esperes választásáról szól, elfogadtatott Purghly S. indítványa, mely szerint az esperes hat évre választandó. A 105. §. meghatározza, kik választják az esperest; a 106. és 107. §. elmondja a szavazatok beküldésének, a 108. §. a szavazatok felbontásának, a 109. és 110. §. azok összeszámlálásának módját, szóval a választási eljárásról szól; a 111. §. meghatározza az esperes és az egyházmegyei felügyelő felesketése és beiktatása módját. Mindezen §§-ok változatlan fogadtattak el. A 112. §-nál, mely az egyházmegye többi rendes tisztviselőiről szól, azok közé Thébusz J. indítványára »az egyházmegyei ügyész« és Faix Mihály indítványára az »alesperes« is felvétetett. A 113. §. az egyházmegyei rendkívüli tisztviselőkről észrevétel nélkül fogadtatott el. Ezzel áttért a zsinat a törvényjavaslatnak az egyházkerületről szóló részére. Ebből a címen kívül és az egyházkerület fogalmát meghatározó 114. §-on kívül többet azonban le nem tárgyalhatott. mert az idő előre haladott és mert — a 115. §-nál sok szóló — és természetesen sok módosítvány — jelentetett be. A délutáni ülésen első sorban a 115. §. foglalkoztatta a zsinatot. A 115. §. így szólt: »Az egyházkerületek területének módosítása vagy változtatása, uj egyházkerület alakítása az érdekelt egyházkerület s az egyetemes közgyűlés meghallgatásával a zsinat jogkörébe tartozik*. Thébusz J. ezt az egyetemes gyűlésre kívánta bízni. Hasonló értelemben szólalt fel Zelenka Pál és b. Prónay Dezső, Bodicky K., a két Szontagh P., ugy a gömöri, mint a nógrádi; ellenben Baltik Fr. és Gaál Mihály a szöveget védelmezték. Ekkor állott fel Fabinyi Theophil és beadta következő módosítványát: »az egyházkerületek uj beosztása az érdekelt egyházkerület és az egyetemes közgyűlés meghallgatásával a zsinat, egyes egyházközségeknek, vagy esperességeknek más kerületbe való csatolása az egyetemes közgyűlés 'jogkörébe tartozik®. Fabinyi módosítványát pártolta Bánó József s mások, fíörlc József a következő határozati javaslatot nyújtotta be: »Küldjön ki a zsinat egy bizottságot, melynek feladatául tétessék a kerületek kikerekítésére, esetleg egy uj kerület szervezésére nézve határozott javaslatot terjeszteni (a zsinat őszi ülésszakában) a zsinati közgyűlés elé.« Farbaky J. azt fejtegette, hogy ezen zsinat mandátuma három évre szól, ennyi idő alatt ezt az ügyet el lehet intézni. Szentiványi Árpád az ügynek az egyetemes gyűlés által való elintézését akarja biztosítani ; az előadó védi a szöveget. De a zsinat tagjai türelmetlenek, szavazni kívánnak. Szavazásnál azután Fabinyi módosítványa fogadtatott el 39 szóval 26 ellen. Minden más módosítvány és a Hörk határozati javaslata is mellőztetett. A 116. §., mely az egyházkerületi gyűlés fogalmát adja; a 117. és 118. §, mely annak összehívásáról szól,