Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-19 / 24. szám

A 23. §. az állami karhatalom igénybe vételéről intézkedik. Györy E. e szakaszt a 6. §-hoz tartozónak tartja, minthogy az egyháznak az államhoz való viszonyáról van benne szó; azért a szakasznak a 6-ikhoz való csatolását indítványozza. Farbaky, Andorka, Stefanovits és Fabiny T. télszólása után a szakasz Győry indítványa értelmében a 6-ikhoz kapcsoltatott. A 24. és 25. §-ok az állami karhatalom igénybe vételének főbb eseteit sorolják fel. JBarcsa és b. Prónay a részletezés ellen szólalnak fel; dr. Schreiner a közalapi járulékoknál is igénybe vehetőnek javasolja az állami hatalmat; Györy, Glauf másnemű módosítványokat nyújtanak be. A zsinat Kund S. előadó védő felszólalása után megtartja az eredeti szöveget a Schreiner pótló indítványa elfogadásával. A 26. §., mely a karhatalmat kérő egyházi s az azt nyújtó polgári közegeket nevezi meg, változatlanul elfogadtatott. Ezzel az egyházalkotmány általános határozatai letárgyaltattak. A május 9-iki ülésen a javaslat II. fejezete került tárgyalás alá, mely az Egyházközségről szól. A 27. §-nál, mely az egyházközség meghatározását adja, Hörk József azon indítványt nyújtja be, hogy egy egyházközségben a hivek maximalis száma 5000 legyen, az ötezer léleknél népesebb egyházközségekben öt-öt ezrenként parokhialis körök alakítandók; indokul a sikeresebb lelki gondozást és az anyagi terhek arányosabb megosztását hozza fel. A szakaszt ez értelemben megtoldani kívánja. Poszvék S., Trsztyénszky és Baltik Fr. helyeslik Hörk indítványát, de szerintök az nem ide, hanem egy későbbi szakaszhoz tartozik. Zclenka és b. Prónay rövid felszólalása után a 27. §. elfogadtatott és a Hörk indítványa e helyen mellőztetett. A 28. §., mely az anya-, leány- és fiók-gyülekezetekről szól. a GyÖry Elek szövegezésében; a 29-ik, mely a szórványokat definiálja, eredeti szövegében fogadtatott el. A 30. § kimondja, hogy hazánkban minden evang. vallású egyén az illető egyházkerület által valamely egyházközséghez csatolandó. Zelenka ezt igen fontos §-nak tartja, mert tudvalevőleg 113 ezer evang. lélek van az országban gyülekezeti szervezet nélkül. E szórványokban missziói pontok szervezendők. Ennek törvénybe iktatását sürgeti. B. Podmaniczky az egész pont törlését kívánja, Bodiczky, Baltik, Terray pártoló felszólalása után a zsinat Zelenka indítványát elfogadja. A 31. és 32. szakaszok az anya-, leány- és fiókgyülekezetek egymáshoz való viszonyáról és az egyháztagok joggyakorlatáról intézkednek. A szakaszok Fabiny szabatosító szövegezésében érdemleges változtatás nélkül elfogadtattak. A 33. § a gyülekezetek területi viszonyainak megváltoztatásáról és uj gyülekezetek alakításáról rendelkezik. E szakasznál Hörk József ismétli a 27. §-nál elejtett indítványát. Zelenka püspök helyesli s elfogadja az indít ványt, de ahhoz azt kéri még tétetni, hogy az oly anyaegyházak, melyek szegénységüknél fogva nem bírnak külön lelkészt és tanítót tisztességes fizetéssel ellátni, a szomszéd egyházzal társuljanak. Laszkáry Gy. e kérdést rendkívüli fontossága miatt szövegezés végett az alkotmányi bizottsághoz kéri utasíttatni. Erre aztán tömérdek módosítvány adatott be a nagyszámú felszólalók által, de a Laszkáry és a Hörk-Zelenka-féle indítványoknak mutatkoztak legszámosabb hívei. Többen névszerinti szavazást kértek. A szavazásnál egyenlő lévén a halasztást pártoló és ellenző szavazatok száma (44 — 44), Péchy T , a tanácskozást vezető elnök, a halasztás ellen döntött. E szerint a zsinat elfogadta a 33. §-t a Hörk és Zelenka-léle toldásokkal oly értelemben, hogy az elgyengült kisebb anyaegyházak a szomszédos anyaegyházakkal lelkészi egységbe foglalandók, az ötezernél nagyobb lélekszámú egyházközségek pedig parokhialis körökre osztandök. Szavazás közben hirül hozatván Baross Gábor miniszter halála, a zsinat részvétének kifejezése mellett tárgyalásait felfüggesztette és a détutánra hirdetett ülését sem tartotta meg. A május 10-iki ülésen a 34. és 35. szakaszok Beloliorszky és Bierbrunner rövid felszólalása után változatlanul elfogadtattak. E szakaszokban a szórványok szervezéséről és a régi kötelékből kiváló gyülekezet vagyonjogáról tétetik intézkedés. A 35. §. után Zelenka a következő uj szakaszt ajánlja: »Egyházközségeknek nyelvek szerint való elnevezése meg nem engedtetik.« Indítványát részletesen indokolja. A mult században több egyház nyelvek szerint szétvált vagy csoportosult s lett német-, meg tót-egyházzá s egymástól idegenné. E válaszfal ledöntendő. Az egyház célja nem a nyelvek ápolása, hanem a hitélet, a valláserkölcsiség ápolása. Az indítvány élénk vitát provokált, melyben pártolólag Ritter, Perlaky, Győry, Szentivánvi A.. Moczkovcsák, Laukó és Kund S., ellenzőleg pedig Dohnány, Mudron és Baltik vettek részt. A zsinat többsége Zelenka uj szakaszát elfogadta. A 36. §. az egyháztagok egyházi illetőségéről rendelkezik s némi vita után elfogadtatott. A 37., 38., 39. és 40. §-ok a gyülekezeti tagok jogairól és kötelességeiről szólnak s csekély módosításokkal elfogadtattak. Az egyházközségi közgyűlésről szóló fejezetek (41 — 46. §.) a május 10-iki délutáni ülésben nagyobb vita nélkül mentek keresztül, csupán a 45. §-nál volt több felszólalás. E §. az özvegy és a vegyes házasságban élő nők s nagykorú hajadonok egyházi jogáról rendelkezik, megengedvén nekik, hogy a közgyűlésen megbízottjuk által képviseltethessék magukat. A szakaszhoz sokan hozzá szóltak pro et contra. Ellenezték Poszvék, Ujágh, Laukó s a többi, pártolták Belagh, Farbaky (ki lelkes beszédet tartott a nők jogosultsága mellett), Barcza, Gyurátz, Berzsenyi, de azon megszorítással, hogy a nő megbízottja csak egy megbízást fogadhat el. A zsinat ebben az utóbbi értelemben határozott. Az egyházközségi közgyűlés elnökeiről (lelkész és felügyelő) intézkedő 46. §. változatlanul elfogadtatott. Ugyanezen ülésen elhatározta a zsinat, hogy a Baross Gábor temetésén képviseletileg részt vesz és özvegyéhez részvétnyilatkozatot intéz. A május 11-iki ülésen a 47. és 48. §-ok alapján érdekes elvi vita fejlődött ki az egyéni és gyülekezeti, illetve képviseleti és testületi rendszer felett. A kérdés az volt: lélekszám szerint-e vagy gyülekezet, illetőleg lelkészek száma szerint képviseltessék-e az egyházközség az egyházmegyén ? A zsinat két pártra szakadt s az egyik rész a képviseleti, másik a testületi rendszer mellett szállt síkra. Laszkáry Gyula nem tartja helyesnek, hogy a közgyűlés ezer lélek után egy, minden kétezer után még egy képviselőt választhasson küldöttnek. Módosítványt nyújt be, melynek tartalma az, hogy minden gyülekezet annyiszor két küldöttet választhasson, a hány lelkésze van. Szentiványi Á, nem tartja helyesnek e szakaszt, mely választási elveket tartalmaz. Oly módosítást nyújt be, mely szerint a közgyűlés tetszés szerinti számban küldhet az esperességi gyűlésre képviselőket. Farbaky József kinyilatkoztatja, hogy hive a testületi rendszernek, mely az egyházban kétszáz év óta bizonyult helyesnek. Pártolja